Az idei bemutatón Wágner József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Csigó György Tamás kereskedelmi igazgató tartott rövid tájékoztatót a cég működéséről. Tizenöt szegedi hibridkukoricából lehet választani. Zömük szemes, de akad néhány silónak való is. A magyar szójaterületeken 14 százalékos a piaci részesedésük, és a meglévők mellé újabb fajtát is tudnak kínálni. Napraforgóban 2022-től számíthatunk új hibridekre a szegediektől. Változatlanul nagyhatalomnak számítanak idehaza ciroknemesítésben, és egyre nagyobb az érdeklődés iránta.
Nem tartozik szorosan a témához, mégis megjegyezzük, hogy a szegedi kukoricanemesítési osztály vezetője, Nagy Zoltán a bemutató előtt megbetegedett, és azon nem tudott részt venni, de készséggel szolgált szakmai információkkal lapunk olvasóinak.
Az április és a május egyaránt hűvös volt. Ennek ellenére a kukorica jól kelt, viszont a későbbiekben a kelés folyamata és a fejlődés is lelassult. Körülbelül 2 hetes fenológiai késedelmet regisztráltak. Ennek következtében a kukorica nem a megszokott időben, közvetlenül a gabona aratása után, hanem júliusban, a nagy melegben kezdett virágozni. Ennek meglettek a következményei.
Ma már látszik, hogy a szemkötődés és a szemkitelítődés egyaránt csorbát szenvedett, hiányos. Szegedről nézve két részre szakadt az ország kukoricatermesztése. A Dunántúlon ugyan szintén megérezték a szárazságot, de ott azért még elfogadható termésre számítanak. Viszont a Dunától keletre, a Berettyóújfalu-Szolnok vonaltól délre, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megyében katasztrofális állapotokat idézett elő a csapadékhiány.
A dunántúli részen körülbelül 7,5 tonnás lehet, viszont a Dél-Alföld erősen bukásra áll. Utóbbi országrészben már akkor is összetehetjük a két kezünket magunk, ha összejön 3–4 tonna szemtermés hektáronként. Hódmezővásárhely és Szentes környékén már év közben olyan nagy volt az aszály, hogy a szemesnek vetett kukoricákat is inkább lesilózták, mentve a menthetőt. Viszont ezzel is tovább csökkent a szemesként betakarítható kukorica területe.
Kiszomboron 17 forró napot regisztráltak ebben az évben, vagyis olyan napot, amikor a hőmérséklet meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez összesen több mint fél hónap. Máskor is előfordulnak túlságosan meleg napok, de eddig legfeljebb 5–6 olyan eset volt évente, amikor meghaladta a hőmérséklet a 35 Celsius-fokot. Ilyen hőmérsékleten elpusztul a pollen, és ez volna a kisebb kár, mert abból elég sok termelődik. Viszont mind a 300–400 bibe is odavész, ezáltal meghiúsul a terméskötődés a kukoricánál.
A hirtelen jött nagy melegben leállt a fejlődésük. Ilyen esetben azon sincs mit csodálkozni, hogy a csövek növekedése és termékenyülése is csorbát szenvedett, azok is hiányosan rakódtak be.
A kukorica betakarítása szeptember 14-re vagy megindult, vagy napok, órák kérdése a kezdése. Idén valamennyi hibridet hamarabb lehet learatni, mint előző évben, elvégre tavaly csúszás volt tapasztalható a beérésben. Az aratás csak október-novemberben vált teljessé.
Idén ugyanakkor már szeptemberben is dolgoznak a kombájnok a kukoricában. Ennek okai között elsősorban a csapadékszegény időjárást kell említeni. Kiszombor-Szeged térségében júliusban és augusztusban is csak 30–30 milliméter esett, ami a 30 éves átlag fele.
Ott júliusban 70 millimétert, augusztusban 50 millimétert regisztráltak, ami megfelel a sok éves átlagnak. Tovább árnyalja a képet, hogy a nyári csapadék záporok, zivatarok formájában érkezett, és hogy foltokban esett, ezért némely helyen jobb, másutt gyengébb eredmény várható.
Ide tartozó megjegyzés, hogy száraz zugokat még Zalában is találni ebben az évben, bár szerencsére ott még mindig nem ez volt jellemző.
A szegedi Gabonakutató kukorica-portfóliója a FAO 100-asoktól a FAO 500-asokig terjed. A FAO 100-asok szemnedvesség-tartalma most szeptember közepén 17-18 százalék körül alakult, tavaly inkább 20 százalék volt. A FAO 300-as hibridek szemnedvesség-tartalma tavaly ugyanekkor 30–33 százalék volt, idén már mostanra elérte a 27–28 százalékot. A száraz és meleg szeptember következtében a kukoricák vízleadása elérte, sőt meghaladta a napi 1 százalékot.
A kukorica növényvédelméről ugyanazt mondhatjuk, mint magáról a növényről. A hideg tavasz a gyomirtást megnehezítette. A hűvös időjárás miatt nem nagyon hatottak a szerek, vagy éppen hogy csak érződött a hatásuk. Ilyen körülmények között a veszélyes évelő gyomok kinőttek a szer hatása alól, és újra elő kellett venni a mechanikai gyomirtást. A kártevők nyomása átlagos volt az idén, ugyanakkor a nem megszokott és nem tipikus atkák is megjelentek a kukoricán.
A gombabetegségek közül inkább csak az Aspergillus faj terjedt a forróságban. Az Aspergillus flavus a Mediterráneumból vándorolt fel hozzánk, tehát megszokta a meleget, ezért amikor nálunk is hőség van, akkor oda kell figyelni erre a veszélyes, toxinképző gombabetegségre.
A kukorica-vetőmag előállítása az idei körülmények közepette is sikeresként értékelhető, aminek egyértelműen az a magyarázata, hogy az erre szánt terület 90 százalékát öntözni tudják a gazdálkodók. Ezeken a részeken nagyon minimális hozamcsökkenést tapasztaltak, inkább csak az ablakos csövek mutatják, hogy ebben az évben baj volt az időjárással.
Viszont újfent kijelenthetjük, hogy öntözés nélkül nagyon kockázatos vetőmag-előállítással foglalkozni, és aki a siker reményében szeretne vállalkozni ilyen munkára, annak előbb meg kell teremtenie az öntözés feltételeit. Most erre az egész országban jó lehetőségeink vannak.