Back to top

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Negyven-ötven évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy kertes ház portáján ne legyen egy kis haszonkert néhány haszonállattal. Kecske, nyúl, baromfi, kinél mi színesítette az udvart… Napjainkban viszont már sokszor a falvakban is kuriózum, ha valaki hagyományos falusi portát tart fenn kerttel és állatokkal.

Fotó: Ormódi Attila, Uhrner Antal, Nagy Z. Róbert

Uhrner Antal 1999–2018. között több mint 18 évig volt a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetségének (MGKSz) az elnöke. Most, nyugdíjba vonulása után három évvel megkerestük, hogy miként látja a hazai kisállattenyésztés jövőjét.

Jelenleg is tart budapesti magasröptű keringő galambokat, száz körüli állományának a létszáma.

Mint mondja, most már nem versenyez velük, de amíg fel tud menni a padlásra, addig lesznek galambjai. Ezt a fajtát egyik szomszédjuk tartotta régen, és még gyerekként megtetszett neki a felhők között meg-megcsillanó, magasra szálló, majd visszajövő galambcsapat látványa. De voltak budapesti csapos és kiskunfélegyházi hófehér fésűs keringő galambjai is az évek során.

Hogy kerültél kapcsolatba a kisállattenyésztéssel?

– Gyerekkoromban Budapest peremkerületén éltünk. Akkoriban nemcsak a falvakhoz, hanem a városok kertvárosi részéhez is hozzátartozott a haszonkertek és a haszonállatok látványa. Ha végigsétáltam az utcán, minden második ház tetején lehetett látni a padlásról kivezető galambkijárót, ma már galambokat is alig látni a házak tetején.

Szüleim baromfit, nyulat, galambot tartottak, az állatokat már tíz évesen én láttam el.

Uhrner Antal: napjaink kisállattartóinak mindössze 10 százaléka tud nyereséget realizálni
Uhrner Antal: napjaink kisállattartóinak mindössze 10 százaléka tud nyereséget realizálni
Akkoriban szinte minden háznál ez volt a természetes, mert a kisállatok tartása egy jó hobbi volt amellett, hogy a család ellátásában is szerepet kapott, hiszen hús került az asztalra, a felesleget pedig értékesíteni lehetett az ÁFÉSz felvásárlóknak, tehát egyben kereset-kiegészítést is jelentett. Véleményen szerint most is szükség lenne arra, hogy a gyermekeket megismertessük ezzel a szép és hasznos elfoglaltsággal, azonban a tenyésztés a nagyüzemek irányába tolódik, kicsiben egyre kevésbé éri meg foglalkozni állatokkal – ha csak a gazdaságossági szempontokat nézzük. Napjainkra nagyüzemek vették át a húscélú állattenyésztés feladatát, nőtt az import is, tehát galamb- és nyúlhúshoz most is hozzá lehet jutni, csak az ára magas. Emellett igen nagy a különbség egy tanyasi szabadtartású és egy üzemben nevelt csirke húsa között látványra és ízre is. Az előbbihez nem egyszerű hozzájutni, régen pedig csak a kert végébe, az ólig kellett érte menni…

A kisállattartást kicsiben kell elkezdeni, megtanulni az adott faj vagy fajta mesterfogásait.

Erre ma nincs állami program vagy támogatás, csak ha valaki nagyobb volumenben csinálná, de először akkor is kicsiben kellene tapasztalatot szerezni.

Az 1970-80-as években a galamb- és nyúlfelvásárlás virágzott, csirkét, libát is lehetett nevelni feldolgozói megbízásból, akár kicsiben is. Mennyivel csökkent a kisállattartók száma megítélésed szerint amiatt, hogy az effajta felvásárlás megszűnt?

– A rendszerváltás után a megszűnő felvásárlás miatt a kisállattartók és a kisállatok létszáma is körülbelül 80-90 százalékkal csökkent. Pedig akkoriban ezt sokan szerették csinálni, de onnantól, hogy ez már nem hozta, hanem vitte a pénzt, inkább felhagytak az emberek ezzel az elfoglaltsággal.

A hazai kisállattartás a következő mélyütést körülbelül 10 éve kapta, amikor a posta megszüntette az élőállat-szállítást mint szolgáltatást, ezzel a kisebb keresetűeket elvágták a megmaradt értékesítési lehetőségtől is,

hiszen például Békéscsabáról Sopronba egy-egy állatot csak csomagban érte meg szállítani. Azóta csupán a börzéken van lehetőség, esetleg háztól, hogy gazdát cseréljenek az állatok.

Mennyire jövedelmező ma a kisállattartás akár hús-, akár dísz-, vagy társállatcéllal történik? Kertészeti témában mondta valaki a közelmúltban, hogy a lé meggyért 100 forintot kapnak a termelők kilogrammonként (100 dkg), ugyanakkor egy gombóc meggyfagylalt (5 dkg) – ami lehet, hogy meggyet sem látott – 300-350 forintba kerül – ez hatvanszoros árkülönbség. Kisállatoknál mi a helyzet?

– Van olyan ismerősöm, aki összehasonlította, hogy a galambját, amit hónapokig etet, gondoz, egy hamburger áráért tudná értékesíteni. A felvásárlás megszűntével a kisállattartás jövedelmezősége nagyon lecsökkent, ez magával vonta a kisállattenyésztők számának drasztikus esését.

Budapesti magasröptű keringő fajtagyőztes
Budapesti magasröptű keringő fajtagyőztes

A takarmányárak is egyre magasabbak, ezért jelenleg ott tartunk, hogy az már jónak számít, ha valakinek az állománya nem veszteséges, hanem kitermeli a tartás költségeit.

Szerintem napjaink kisállattartóinak, ha a 10 százaléka valamekkora nyereséget tud realizálni, az már jó arány, a többiek olyan hobbiállattartók, akik nullszaldósak, vagy még több pénzt kell áldozniuk hobbijukra.

Az elmúlt 50 év során, mely kisállatok lettek felkapottak, és melyeknek csökkent a népszerűsége?

– Volt néhány nagyon félresikerült próbálkozás hazánkban, mint a csigatenyésztés, a biogiliszta, vagy prémjük miatt tartott állatok közül a nutria, csincsilla. Utóbbiból jelenleg is van Magyarországon Európa-hírű tenyészet, de egyik állat sem terjedt el úgy, hogy kis létszámú tenyészetekben is jövedelmezően lehessen velük foglalkozni.

Mindig vannak divatirányzatok, egyes fajok, fajták felkapottabbak lesznek, mások visszaszorulnak.

A hazai húsgalambtenyésztés kezdetén a texán, strasszer, king voltak népszerűek, de állítom, ezek a fajták sem a húshasznosítás miatt vannak a hazai tenyészetekben, hanem kedvtelési célból.

A díszgalambok közül a sirálykák és a budapesti rövidcsőrűek azok, melyeket a törökök és más arab országok felvásárlói szívesen vesznek jó áron hazánkban, mert ezek tartása igen bonyolult, ami árnövelő tényező, hiszen igényes tenyésztői munkát követel.

A magyar óriás galambot is sokan keresik külföldön, esetükben a 100-500 eurós árak sem ritkák. Ezek főként a keresettebbek, de ez sem mindig jó, hiszen így a jobb, értékesebb egyedek kikerülnek az országból. A budapesti magasröptű keringő is kedvelt nemzetközi viszonylatban, mert a világon kevés ilyen fajta van, amely tűnőbe, azaz olyan magasra tud szállni, hogy szabad szemmel már nem látható. Ennél a fajtánál az egyedenkénti 10 ezer forintos ár már jónak számít, de ebből is sokat kellene eladni, hogy jövedelmet termeljen.

Van olyan fajta, amely veszélybe került – kihalás közelébe – a falusi portákon való haszon- és kisállattartás drasztikus csökkenése miatt?

– Eddig szerencsére csak időlegesen tűntek el galambfajták. A mezőkövesdiek fajtája, a matyó keringő például mostanában egyáltalán nem látható kiállításokon, és a kaposváriak tigristarkájának lehet, hogy már tíz tenyésztője sincs az országban.

Nagyon lecsökkent az állománya, csakúgy, mint a budapesti tollaslábú gólyás keringőnek.

Vannak tenyésztők, akik 4-5 évente fajtát cserélnek a divat alapján, ez a hozzáállás sem segíti a ritkább és a magyar galambfajták helyzetét.

Galamboknál egy-egy ritkább fajtából a párszáz egyed, és a tíz- vagy annál kevesebb tenyésztő már veszélyesen kevésnek számít a fajta hosszú távú fennmaradási esélyeit tekintve.

A kistermelői nyúlátvétel sokaknak jelentett keresetkiegészítést régen
A kistermelői nyúlátvétel sokaknak jelentett keresetkiegészítést régen

Hogy látod a kisállattenyésztés jövőjét?

– A kisállat-kiállításokon, a bírálati napon mindig meghívtuk a környező iskolákat, így a diákok szakvezetéssel végignézhették az állatokat. Arról azonban nem tudok, hogy tíz év alatt ennek a tevékenységnek köszönhetően valamelyik gyerek tenyészetet alapított volna. Sokkal jellemzőbb az, ha van egy megkapó személyiségű tenyésztő, akihez rendszeresen visszajárnak a fiatalok tanulni, ezáltal megszeretik a kisállatokat. Korábban a minisztériumnak javasoltam egy olyan program létrehozását, amiben a tenyésztőket össze­kap­csoltuk volna az érdeklődő fiatalokkal, így megalapozva az utánpótlást.

A terv az volt, hogy a tenyészetek szaporulatából (állami segítséggel) az erre nyitott gyerekek ingyen jutottak volna tenyészállatokhoz – de ebből végül nem lett semmi.

Azonban van olyan fajtaklubja a szövetségnek, mely a fajta népszerűsítése céljából szervezett tenyészállat-kihelyezést: „kölcsönadott” tenyészállatokat pár évre, aminek a szaporulatával a kezdő tenyésztő megalapozhatta állományát, de ez nem vált országos programmá.

Milyen a kisállattartók, -tenyésztők koreloszlása?

– Sajnos azt kell mondanom, hogy az ötvenéves tenyésztő fiatalnak számít. Vannak kivételek, jóval fiatalabb tenyésztők is, de sajnos nem ez a korcsoport a jellemző. Úgy kell ezt elképzelni, hogy gyerekként kellene megszerettetni az állattartást a fiatalokkal, majd lesz egy „törés”, a családalapítás és az egzisztencia, valamint a családi ház megteremtésének időszaka, amikor „eltűnnek” a kisállattenyésztők közösségéből, de aki gyerekként megszerette ezt, utána 40-50 évesen újra belekezd a kisállatok tartásába. De csak akkor, ha gyerekként a kisállatok szeretetével „megfertőződött”.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.