Back to top

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

MMG - Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

Annyi változás történt az elmúlt tíz évben a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben, amennyi a megelőző száz évben összesen – mondta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

Fotó: Csatlós Norbert

Számos tenyésztési innováció látott napvilágot, amelyekhez a gépgyártók precíziós technikákat illesztenek. A genetikai vizsgálatok elérhetővé tették a genetikai alapú tenyészértékbecslést, amely révén a szelekció hatékonysága megsokszorozódik, és könnyebbé válik a piac igényeinek megfelelő termékek előállítása. Ugyanakkor a mindennapi munkát el kell végezni jó időben, rossz időben, hétvégén, ünnepkor és járványügyi vészhelyzet esetén is. Köszönet illeti érte az állattenyésztőket, akik a jövőben is számíthatnak az Agrárminisztériumra és a kormányra.

A 2014-es orosz embargó, a tejválság, az afrikai sertéspestis-járvány, a madárinfluenza, majd a koronavírus-járvány után a magas takarmányárak okoznak súlyos gondokat az ágazatban, amelyet kártalanítással és válságtámogatással igyekezett segíteni a szaktárca.

Tavaly a gazdaságvédelmi alapból 25 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók és az élelmiszeripari vállalatok, a takarmányárrobbanásra reagálva pedig 4 milliárd forinttal emelték meg az állattjóléti és -tenyésztési támogatások keretét.

Magyarország elsőként és egyedüliként indított az Európai Unióban mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely az uniós keretek között megfelelő eszköze lehet a piaci krízisek átvészelésének.

A vidékfejlesztési program keretében minden olyan állattartó telepi fejlesztést támogat a kormány, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a hatékonyabb termeléshez, és akár ötmilliárd forint támogatás is rendelkezésre áll a nagy hozzáadott értéket teremtő, jelentős feldolgozóipari fejlesztések számára.

„Minden nehézség ellenére büszkék lehetünk a gazdáinkra” – emelte ki Tarpataki Tamás.

Fotó: Csatlós Norbert
Az állattenyésztés kibocsátása az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 614 milliárd forint volt, 2020-ra 1026 milliárd forintra emelkedett, amely 67 százalékos növekedésnek felel meg.

Közös felelősség az állattenyésztők és az ágazat megbecsülése – hangsúlyozta Antal Gábor, a kiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. igazgatója -, mert, ha megszűnne, honi élelmiszeripar sem lenne. Kiemelte: bízik abban, hogy jövőre könnyebb év köszönt az állattenyésztőkre, valamint bejelentette, hogy a tavalyi kényszerszünet és az idei rendhagyó időpont után, jövőre a tervek szerint a szokott időben, május elején tartják meg a kiállítást.

Fotó: Csatlós Norbert

Aki hajlandó beülni egy ketrecbe, hogy demonstrálja, milyen nehéz a tyúkoknak, annak a mélyalmos tartást is ki kellene próbálnia – vélekedett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Óriási károkat okoz a társadalom információhiánya, amely ellen közösen kell fellépni.

Ma itthon az állattartók finanszírozzák az olcsó húst az áruházak polcain, de külföldön akad pozitív példa is.

Egy német kereskedő vállalatcsoport bejelentette, hogy jövő nyártól csak német húst fog értékesíteni a boltjaiban. A NAK levélben hívta fel rá a magyar kiskereskedelmi hálózatok figyelmét, és kíváncsian várják a reakciót.

Fotó: Csatlós Norbert

Csak szoros egységben működhet eredményesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar, és eszerint kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat is – emelte ki Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Egymásra épülnek és együttműködnek az ágazat országos rendezvényei is, annak érdekében, hogy megnyerjék a szakmának a fiatal generációkat. A MATE intézményi keretei között létrejött állattenyésztési oktatási kutatási, innovációs központ pedig több mint százötven oktatót fog össze annak érdekében, hogy a legkorszerűbb tudás birtokába jussanak.

Fotó: Csatlós Norbert

A megnyitó közönségét köszöntötte Márki-Zay Péter polgármester is, aki kiemelte, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a város legnagyobb rendezvénye, amely idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő. Köszönetét fejezte ki az egykori kezdeményezőknek, valamint minden szervezőnek.

Fotó: Csatlós Norbert

Két szakmai elismerés átadására is sor került a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján.

Fotó: Csatlós Norbert
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Horn Artúr díjjal tüntette ki dr. Sótonyi Pétert, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát, az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, a Semmelweis Egyetem és a Kaposvári Egyetem Tiszteletbeli Doktorát, a Magyar Lovassport Szövetség alelnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság tagját. A díjat Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke adta át.

Az ünnepélyes alkalmat megragadva köszönetet mondott Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda ügyvezetője Fekete Balázsnak, a kiállítás ötletgazdájának és fő szervezőjének, aki negyven éve dolgozik a cégnél. Tóth Béla szobrász lovakat ábrázoló kisplasztikáját Harsányi Zsolt, a Hód-Mezőgazda tulajdonosa adta át Fekete Balázsnak.

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

Tinédzserek agrárprojektjeit díjazza az Agrárkamara

“Megnézem ezt magamnak!” címmel projektkészítési pályázatot hirdet 10-15 éves tanulók számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület ezzel is szeretné közelebb vinni az agráriumot a pályaválasztás előtt álló gyerekekhez.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Termékké és szolgáltatássá fogja fejleszteni kutatási eredményeit a MATE

Minden egyetemi polgárnak, minden szakterületen, a nagy potenciált rejtő ötletek minden fázisában képes segítséget nyújtani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Innovációs Központja, a közelmúltban bevezetett innovációs szolgáltatások révén. Az elsőként támogatott projektek az agrárium széles spektrumát fedik le – a precíziós növényvédelmi felmérések előkészítésétől speciális halgazdálkodási eszközök fejlesztésééig.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.