0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Az egyszerű, de rendkívül tápláló lett konyha két hagyomány – a helyi paraszti és a német konyha – eredményeként alakult ki és fejlődése Lettországban csak az elmúlt két évszázadra nyúlik vissza, előtte csak nagyon egyszerű formában működött, ami a helyi parasztság félig rabszolga társadalmi státuszát tükrözte.

A legrégebbi receptek szinte kizárólag szerény halételeket tartalmaznak, például a kilkit, ami friss, sós lében pácolt sprotni.

A zöldségeket, akárcsak az állathúst nehéz volt beszerezni, hiányukat az erdők és rétek javaival pótolták, vadak húsával, gombákkal, erdei méhcsaládok mézével, árkokban növő sóskafélékkel.

Az ételeknek egyszerűnek és laktatónak kellett lenniük. A maradékokat is fel kellett használni saláták és rakott ételek formájában, és tartósítani borókával füstölve,.

Régen a külföldi látogatók meglepődve tapasztalták, hogy a kompótot almahéjból készítik. Szerencsére a helyzet idővel javult. A túlnyomórészt német befolyástól eltekintve a lett konyha némileg emlékeztet a litván konyhára (köménymagos kenyér, töltött sütemények), de sokkal inkább a tejszínnel és vajjal készült sűrű mártásokat használja. Emellett az észt és a fehérorosz hagyományokkal is mutat kapcsolatot, az orosz gombócok főként az utóbbi évtizedekben nagyon népszerűvé váltak. Tucatnyi fajtája létezik és a modern lett konyha fontos eleme lett.

A lett ételek leggyakoribb alapanyagai a sertéshús (karaj, csülök, kolbász), a különböző módon tálalt burgonya, a káposzta, a borsó és a saláták paradicsomból, uborkából és káposztából.

Feltűnő a halak bősége, a sprotni, a ponty, a tőkehal, a makréla, a lazac, a hering, a pisztráng, a sügér, a csuka változatos módon, levesben, tejben, füstölve, szárítva, sózva, töltve készül.

Az ecetes pácokkal készült saláták, gomba, paradicsom, sárgarépa és káposzta gyakran kerülnek az asztalra. A savanyúságok is nagyon népszerűek, és a választék rendkívül széles, a legkedveltebbek a savanyított paradicsomot, hagyma, sárgarépa és igazi különlegesség a savanyított fekete cseresznye.

Lettországban kevés levest esznek, és ha mégis, akkor azok általában nagyon sűrű krémek, a legnépszerűbb kenyérből és tejszínből készül. Ha van rá lehetőség, érdemes megkóstolni az ottani halászlevet is, és a sózott heringből készült borscsot, amely máshol ismeretlen. Minden ételhez köménnyel ízesített sötét rozskenyér, a rupjmaize jár.

A zsíros ételeket gyakran kísérik alkohollal, különösen sörrel, amely a német hagyományokra támaszkodik, és visszanyerte háború előtti minőségét.

Különleges ital a Rigai Fekete Balzsam, egy erős, sötétbarna színű gyomorkeserű, amely több, mint húsz összetevőből áll, többek között található benne hársfavirág, nyírfavirág, málna, áfonya és gyömbérgyökér is, és jellegzetes kerámia palackokban kapható.

Az üdítőitalok közül érdemes megemlíteni a népszerű kenyérsavat, rigai kvaszt, amelyet nagy kétliteres palackokban árulnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/gazeta.pl