Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy hazánkban 1,8 millió hektáron takarítanak be különböző szántóföldi kultúrákat. A július-augusztusi aszály következtében összesen 328 ezer hektárról jelentettek aszálykárt a gazdák, és ez érzékelhető a termésvárakozásokban. Az azonban teljes biztonsággal állítható, hogy a hazai ellátásra elég lesz a termés, nem kell aggódniuk az állattartóknak sem a takarmányellátást illetően.
Megindultak az őszi vetések is, amit ugyancsak hátrányosan befolyásol a szárazság.
Őszi búzát 960 ezer hektáron vetnek majd, őszi árpát 260 ezer hektáron. Ezekhez a számokhoz Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette, hogy a búza tervezett vetésterülete jóval meghaladja az előző szezon 846 ezer hektárját. Remélhetőleg az októberi vetésig megérkezik az őszi csapadék és sikerül jó minőségben előkészíteni a talajt. Repcéből körülbelül negyedével kisebb területen terveznek vetni a gazdák, összesen 210 ezer hektáron kerülhet a földbe a vetőmagja.
Az idei aszályos év és a nagymértékben megemelkedett költségek is nehéz helyzet elé állították a termelőket, ami kihatással lesz a jövőre,
fogalmazott Feldman Zsolt. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is drágultak a felhasznált anyagok, amiből egyelőre a fogyasztók nem érzékelnek semmit, vagyis egyelőre a termelők viselik a megnövekedett terheket. Az áremelkedés nemcsak nálunk, hanem Európában és az egész világon érzékelhető.
A részletekről szólva Petőházi Tamás elmondta, hogy a napraforgó betakarításával haladnak a leggyorsabban, a terület 40 százalékáról került le a termény. A hazai ellátásra és exportra is jut belőle, bár a kivitel aránya jóval kisebb lesz a megszokottnál. Az áremelkedésre pedig a nitrogénműtrágyát hozta fel példának: tavaly 45-55 ezer forintba került tonnája, most 120 ezer forintot kell fizetni érte.
Ilyen drasztikus drágulás teljesen megváltoztatja az egyes kultúrák költségszerkezetét és a jövedelmezőségét, hangsúlyozta.