Back to top

A társaságkedvelő mókusok boldogabbak

Egy kutatás során megállapították, hogy a mókusok négy különböző személyiségjegyet mutatnak, amelyek befolyásolják, hogyan használják a környezetükben lévő teret és erőforrásokat. A kutatók úgy vélik, hogy a tanulmány eredményei felhívhatják a figyelmet a vadon élő állatok védelmére irányuló intézkedések fontosságára.

A pszichológusok és a viselkedéskutatók már korábban elismerték, hogy az embereknek különböző személyiségtípusaik vannak, (amelyeket következetes viselkedésként határoznak meg), ám ezeket a tulajdonságokat az állatokra nem könnyű vonatkoztatni.

Az Animal Behaviour című folyóiratban közzétett kutatásban először dokumentáltak személyiségjegyeket az USA nyugati részén és Kanada egyes részein elterjedt aranyszőrű mókusoknál. A tudósok (köztük a Kaliforniai Egyetem Davis-i kutatói) szerint a földimókusok olyan személyiségjegyeket mutattak ki, mint a merészség, az agresszivitás, az aktivitási szint és a társaságkedvelés. A tudósok úgy vélik, hogy ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy az állat személyisége hogyan befolyásolja a területhasználatot, és jobb eredményekhez vezethetnek a vadon élő állatok védelmét célzó intézkedésekben.

Bár nem tűnik meglepőnek, hogy a mókusoknak vannak személyiségjegyeik, az a felismerés, hogy az állatok személyiségének ökológiai következményei is vannak, meglehetőségen újdonsült – mondták a tudósok.

A tanulmány során megállapították, hogy a bátrabb, agresszívebb mókusok általában több élelmet találnak, vagy nagyobb területet védenek, azonban kockázatos viselkedésük sebezhetővé teheti őket a ragadozókkal vagy balesetekkel szemben.

„A személyiség figyelembevétele a vadon élő állatok vizsgálatában különösen fontos lehet, különösen, amikor az állatok új körülményekre, például az emberi tevékenység miatt megváltozott vagy elpusztult élőhelyekre adott reakcióit jósoljuk meg” – mondta a tanulmány vezetőszerzője, Jaclyn Aliperti.

A kutatók egy több mint 30 évvel ezelőtt a coloradói Rocky Mountain Biological Laboratory-ban létrehozott hosszú távú vizsgálati helyszín adatait értékelték. Emellett három nyáron keresztül kísérletsorozatot végeztek a helyszínen, hogy megfigyeljék és számszerűsítsék a mókusok személyiségét.

A kísérletek között volt olyan, amelyben a mókusok viselkedését egy újszerű környezetben (egy rácsos vonalakkal és lyukakkal ellátott zárt dobozban) vizsgálták.

Egy másik kísérletben a mókusoknak egy tükörképet mutattak, amelyen nem ismertek fel saját magukat. Valamint egy másik teszt részeként a tudósok lassan megközelítették a vadon élő mókusokat, hogy megfigyeljék mennyi ideig várnak, mielőtt elfutnak. Annak tesztelésére, hogyan viselkednek a rágcsálók, amikor csapdába esnek, sértetlenül fogtak be mókusokat egy egyszerű csapdába, majd a kutatók rövid ideig megfigyelték a viselkedésüket.

Ezek az elemzések azt mutatták, hogy a bátrabb mókusok nagyobb magterülettel rendelkeztek, ahol tevékenységüket koncentrálták, mint a félénkebb egyedek.

A tanulmány kimutatta, hogy az aktívabb és bátrabb mókusok természetes körülmények között gyorsabban mozogtak. Ezenkívül az aktív, bátor és társaságkedvelő mókusok nagyobb mértékben jutottak hozzá az ülőrudakhoz is, ami azért is előnyös, mert például a sziklákhoz való hozzáférés jobb kilátást biztosít a ragadozók megfigyeléséhez és elkerüléséhez – magyarázták a kutatók.

Bár ezt a mókusfajt „aszociálisnak” tartják, a tanulmány szerint „még ezen az aszociális fajon belül is előnyben vannak azok az egyedek, amelyek viszonylag szociálisabbak”.

„Adataink alátámasztják a személyiségtől függő tér- és erőforrás-használatot a természetben” –írták a tudósok a tanulmányban. „Az állatok személyisége kemény tudomány, de ha az emberek jobban megértik az állatokat és kötődnek hozzájuk, akkor talán jobban érdekli majd őket a védelmük” – tette hozzá Aliperti.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.