Back to top

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Madármegfigyelő-torony a Malomtelelőnél
Madármegfigyelő-torony a Malomtelelőnél
Fotó: Csontos Péter
Végighaladva rajta játékos, érdekes és élményszerű formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek is a gemenci ártér állataival, egyedi növénytársulásaival, meseszerű gombáival és lebilincselő történelmével.

A 11 állomásból álló interaktív Molnárka tanösvény a Gemenci Állami Erdei Vasút Malomtelelő és Lassi megállói között kanyarog az erdő szívében.

Már a megközelítése is izgalmas, hiszen az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából, Pörbölyről érdemes erdei vasúttal megtenni a majd 8 kilométeres utat Lassi állomásig, ahonnan elindulhatunk a közel 2 kilométeres túrára. A tanösvény gyalogosan és kerékpárral egyaránt megközelíthető.

Kövesd a molnárkát

Ártérleső vízi tanösvény

Az egész napos, kb. 14 km-es túra során a Rezéti-Dunán evezve az ártéri erdő világába is bepillanthatunk. A túra a pörbölyi Ökoturisztikai Központból indul. A regisztráció és a felszerelés átvétele után a résztvevők kisvasúttal utaznak Nyárilegelőre, ahol a 2 és 4 személyes túrakenukat vízre teszik. A kenutúra a rétisasok, barna kányák, hódok, kócsagok és szürke gémek birodalmán keresztül vezet a Rezéti-Dunán, Nyárilegelőtől egészen a Senki-szigetig. A képzett túravezetők közreműködésével a kevésbé gyakorlott vagy kezdő vízitúrázókra is emlékezetes élmények
várnak, ám 7 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlják.

A túrák időpontjáról a Gemenc Zrt. honlapján tájékozódhatnak. A korlátozott számú férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában telefonon, e-mailben vagy személyesen.

Az ösvény kabalafigurája a tavi molnárpoloska, vagyis a molnárka, aki házigazdaként kíséri végig az állomásokon a turistákat. A látogatók információt kaphatnak egyebek mellett a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő nagyvadról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, jellegzetes fafajairól, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint az évszázados hajómalmokról. A tanösvény egyik megállója az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol a madármegfigyelő toronyból jó szerencsével rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.

A tanösvény egész évben látogatható.

Bármely évszakban érdemes kilátogatni az ártéri erdőbe, mert mindig más arcát mutatja. Tavasszal ligeti csillagvirág, kora nyáron nyári tőzike tündököl, ősszel a keményfás ligeterdő színkavalkádja ejti ámulatba az embert, télen pedig a gímszarvasrudlik és a vaddisznókondák is hamarabb észrevehetők.

Látogató- és családbarát jellege, valamint a szemléletformálásban betöltött szerepe miatt a tanösvény 2014-ben elnyerte Az Év Ökoturisztikai Létesítménye díjat.

Ökoturisztikai csomópont

Ha már meglátogatjuk a tanösvényt, akkor érdemes hosszabb időt is eltölteni a környéken. Lassi megálló sok élményt ígér. Ez a környék több mint másfél évszázada – a Duna szabályozása előtt - átkelőhely volt, hiszen itt volt a folyó főmedre.

A csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak, nagy beszélgetéseket folytattak, miközben ráérősen várták a kompot.

Ezért is nevezték el lassítónak a területet, később a nevet egyszerűsítették, így lett Lassi. Az állomás mellett álló romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületben alakította ki az erdőgazdaság a halászati kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, és egy izgalmas dioráma segítségével bepillantást nyerhetünk a víz felszíne alatti élővilág mindennapjaiba is. A kisebb épületben ártéri terepasztal és egy halászháló-készítő műhely is életre kelt.

Képes táblák könnyítik a madarak felismerését
Képes táblák könnyítik a madarak felismerését
Miután megtekintettük a kiállítást, érdemes egy kicsit kifújni magunkat, a hangulatos pihenőpark, erdei játszótér, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely erre kiválóan alkalmas. De ez még semmi! Itt található Magyarország egyetlen varsamászókája. Ennek a szabadtéri játéknak a segítségével a gyermekek játszva ismerhetik meg a dunai halászati kultúra kiemelkedő eszközének, a varsának a működését.

Pihenésünk közben nemcsak a kisvonatról leszálló útitársakat üdvözölhetjük, hanem a kéktúrázókat is,

hiszen az Alföldi Kéktúra szekszárdi dombvidékét a bajai Duna-híddal összekötő szakasza közvetlenül érinti a megállót.

Hajómalmok emléke

A Molnárka tanösvény másik végén az erdei vasút Malomtelelő megállója található, már mesebeli neve is múltat idéző. Közel kétszáz éve Baja környékén 70-80 hajómalom őrölte a gabonát. Ezeket a különleges vízi építményeket télen a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Ez a terület alkalmas volt erre a feladatra, hiszen a folyó főmedre akkor a jelenlegi Rezéti-Duna volt, amelynek azóta tóvá alakult mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a vízi szerkezetek.

Körülbelül egy kilométert kell gyalogolni Lassitól déli irányba, hogy elérjünk Nyárilegelőre.

Lassi állomásépületében halászati kiállítást rendezett be az erdőgazdaság
Lassi állomásépületében halászati kiállítást rendezett be az erdőgazdaság
Itt a vonatról általában a vízitúrázók szoktak leszállni, hogy a speciális teherkocsikról leemeljék és vízre bocsájtsák a kenukat. Gemencen tehát, ha valaki vízitúrázni akar, akkor ahhoz először bizony kisvonatoznia kell. Persze mindez még különlegesebbé teszi a kenutúrák hangulatát.

Baricz Árpád

Fotó: Csontos Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg az Európai Bizottság a 2030-as klímapolitikai célok költségeit

Az Európai Bizottság klímacsomagja jelentős hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre és az erdőgazdálkodókra is az előttünk álló évtizedben. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és a gazdák számára egyaránt – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket az új Uniós Erdőstratégia kialakításakor

A fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodásban foglalt klímavédelmi célkitűzések eléréséhez, azonban ezt nemzeti hatáskörben elfogadott szabályokkal lehet a leghatékonyabban ösztönözni – közölte Nagy István agrárminiszter. Az erdőgazdálkodás döntően nemzeti kompetencia, ezért Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a nemzeti erdészeti politikákat.