Back to top

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Az új generációt a megváltozott – leginkább az ország európai uniós tagságával járó – követelmények is nyitásra kényszerítik. Ők már belátják, hogy az új gazdasági helyzetben gazdasági előnyökkel jár a társulás. Ennek a mentalitásváltásnak jó példája az ezeréves határhoz közeli Gyimesközéplokon működő tejfeldolgozó üzem. Tudósítónk Tankó Péter igazgatóval beszélgetett az élelmiszeripari egységről, aki maga is tart tejhasznú szarvasmarhát.

Románia EU-csatlakozását követően, 2007-ben hanyatlani kezdett a mezőgazdasági élet. A helyzetet befolyásolta az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban kirobbant gazdasági válság is, de még inkább az, hogy folyamatosan felszámolódtak a piacok, ahol addig értékesítették a hagyományosan termelt tejet.

A csatlakozást követően meg kellett felelni az EU szabályozásának, amiket a kisgazdaságok fenntartói nem tudtak teljesíteni.

Emiatt az egy-két állatot tartó háztáji gazdaságok fokozatosan felszámolódtak, és a gazdák elkezdték eladni a kisebb területeket. Ebben az időszakban a környék gazdálkodóinak mintegy 20 százaléka felszámolta a gazdaságát.

Tejüzem Gyimesben
Tejüzem Gyimesben

A Hargita megyei tanács illetékesei a gyimesközéploki önkormányzat képviselőivel, a polgármesteri hivatal alkalmazottaival és mezőgazdászokkal közösen elkezdtek gondolkodni rajta, hogy miként lehetne megfékezni a jelenséget. 2010-ben kezdődtek a tárgyalások a gazdákkal, majd 2011-ben, hosszas konzultációt követően, létrehozták a gyimesközéploki Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Mezőgazdasági Szövetkezetet.

Tankó Péter szerint nem kellett nagyon győzködni a gazdákat, hogy lépjenek be a szövetkezetbe, mert „azoknak, akik otthon terveztek jövőt, nem volt vesztenivalójuk”.

Többségük úgy érezte, olyan kezdeményezésről van szó, ami mindenkinek a javára válik.

A községben még az 1970-es évek elején épült egy tejfeldolgozó üzem, ami akkoriban a csíkszeredai „tejgyárhoz” tartozott, és a székelykeresztúri és a gyergyóremetei tejporüzemmel együtt egy gazdasági csoportnak volt a tagja. Közvetlenül a rendszerváltást követően, 1990-ben privatizálták a csíkszeredai tejfeldolgozó gyárat, az új tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy a gyimesközéploki üzemet nem tartják fenn.

Így 2000-ig a régi berendezésekkel még működtették, de amikor elavultak, nem ruháztak be, csak bezárták az egységet. Az épületeket 2005-ig raktárként használták, de azt is megszüntették, és gyakorlatilag azóta üresek voltak, romosodtak.

Az „árván maradt” ingatlant az önkormányzat a helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesületével közösen megvásárolta, és átadta használatra a megalakult a tejszövetkezetnek.

Az épület felújításához és a berendezéshez szükséges összeget a községi legelők után járó támogatásból és a bérleti díjból teremtették elő. A szövetkezet tagjai a legelőkért kapott támogatás egy részét kifizették a hivatalnak a bérleményért, és ami megmaradt az egyesületnek, abból a mai napig fenntartják a legelőket. A megmaradt pénzösszegből újították fel az épületet, illetve abból fedezték az e célra elnyert támogatási pályázat önrészét is.

A pályázat 50 százalékban finanszírozta a beruházást, ezért a 280 ezer lej önrészt az önkormányzat biztosította. Az üzem berendezése mellett több tejszállító tartálykocsija és készterméket forgalmazó hűtött teherautója is van a tejszövetkezetnek.

A leromlott állagú épület szakértői felmérése után 2015 elején foghattak hozzá a szakemberek a szerkezet megerősítéséhez, a teljes külső-belső felújításhoz.

Az üzem 2018 óta működik.

A beruházás teljes értéke 1,56 millió euró volt. Ebből 1 millió eurót az épület, a pince és a kerítés kialakítására, feljavítására fordítottak, az Országos Vidékfejlesztési Program keretében elnyert 560 ezer eurós uniós pályázatuk révén pedig beszerezték többek között a technikai gépsort, megoldották a bekötéseket és beszereztek két gépjárművet.

A tejszövetkezet 110 jelenlegi tagja közül nem mindenki tejtermelő, vannak köztük csendestársak is, akik azért szálltak be, mert jónak tartották a kezdeményezést. Ők azért lettek tagok, hogy ha valamikor az állattartás, azon belül is a tejtermelés felé fordulnának, akkor tudjanak szállítani a tejüzemnek. Évszaktól függően 50–80 gazda szolgáltat be tejet.

A gazdákat nem kellett győzködni, hogy lépjenek be a szövetkezetbe
A gazdákat nem kellett győzködni, hogy lépjenek be a szövetkezetbe

A létszám váltakozásának a legeltetés az oka, ugyanis nyáron sokan a havason legeltetnek, és akkor ott készítenek sajtot, amit saját maguk, közvetlenül értékesítenek, és ők csak télen, amikor az állatok otthon vannak, adják be a tejet a tejüzembe.

Az üzem feldolgozókapacitása napi 12 ezer liter tej, bár egyelőre csak napi 3–5 ezer literes kapacitással működik. A piaci igényekhez igazítják a földolgozott mennyiséget, és tisztában vannak vele, hogy a piaci igény növelése érdekében van még tennivalójuk.

Különböző érlelésű sajtot, túrót, tejfölt és vajat állítanak elő, valamint a szomszédos csíkszépvízi tejüzemnek is adnak el zsírszegény tejet. Havonta 6 ezer kilo­gramm tejtermék hagyja el a gyár kapuját. Nagyrészt a környező megyékben, Hargitában, Kovásznában, Brassóban, Bákóban értékesítik a termékeiket, és folyamatosan bővítik az eladási hálózatukat.

Az igazgató elmondta, hogy főleg kisebb áruházaknak szállítanak árut, a nagyobb áruházak ugyanis nagy mennyiséget kérnek, de alacsony áron. Ők prémium kategóriás termékeket állítanak elő.

Természetes alap­anyagból készül, nincs bennük adalék, konzerváló anyag, amitől nagy a hozzáadott értéke. Vannak sajtjaik, amelyeket 60 vagy akár 90–120 napig is érlelnek.

Ettől kiváló az ízük – de magasabb az előállítási költségük is. Ezt nem adhatják „áron alul.”

Ezért inkább kis mennyiséget szállítanak a kisebb üzletekbe, amelyeket napi-heti rendszerességgel látnak el. Ezzel a termékeik frissességét is garantálni tudják. Termékeiket egyelőre hegyvidéki termékként minősíttették, és egyelőre nem tervezik, hogy földrajzi eredetvédelmi oltalommal is illessék. A minőségük így is garantált.

– Nem az a célunk, hogy minél nagyobb nyereségre tegyünk szert, hogy növeljük a bevételt, pláne nem az üzletrészek értékét, és hogy ezt osszuk szét a gazdák között. Ha kivesszük a jövedelmet a közösből, de nem forgatjuk vissza, akkor az üzem nem fog tudni működni, nem lehet fejleszteni. Az a biztos, hogy a naponta megtermelt tejet valahova eladhatják a gazdák, az érte járó pénzt pedig mindig pontosan megkapják. Ezzel kiszámíthatóvá válik a gazdálkodás.

Ha a gazdák kiveszik a pénzt, ők nem fogják a párna alatt tartani, hanem befektetik, azonban ha nem gondolunk a válságos időszakokra, amikor jól jön a tartalék, akkor csődbe vihetjük a vállalkozást – mondja Tankó Péter.

Prémium kategóriás termékeket gyártanak
Prémium kategóriás termékeket gyártanak
Tudósítónk kérdésére örömmel újságolta, hogy az utóbbi esztendőben kevesebb lett ugyan a néhány állatos gazda, de az állatállomány nagysága mégsem esett vissza. Ez pedig annak köszönhető, hogy a fiatalok már kis- vagy középgazdaság működtetésében gondolkodnak.

– Sok fiatal külföldre ment dolgozni, de ennek végre van egy jó hozadéka is. Sokan visszajöttek, új házat építenek, és itthon tervezik a családalapítást, a hosszú távú létet. Vannak olyanok, akik több mint 10 évet dolgoztak külföldön, és amikor hazajöttek, sikeres gazdaságot vagy más vállalkozást hoztak létre. Szükség volt rá, hogy ennek az alapjait megteremtsék külföldön.

Ami pedig a tejfeldolgozó üzem jövőjét illeti, igen szépen fogalmazott az igazgató:

– Az a lényeg, hogy megőrizzük és fenntartsuk mindazt, amit létrehoztunk.

Az üzem a mi „gyermekünk”, és fel kell neveljük, felnőttet kell csináljunk belőle, mert mi itthon kell megmaradjunk.

Ehhez hosszú távon kell gondolkodni, és pénzt kell fektetni a földbe. Régen is voltak olyan időszakok, amikor nem volt érdemes gazdálkodni, de türelemmel, józan ésszel és szorgalommal sikerült népünknek átvészelni a nehéz korszakot... kicsi, de tisztességes haszonnal.

Tegyük hozzá: az intelem és a példa egyaránt követendő.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.