Back to top

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

A Karotin Kft. ügyvezetője, Sáringer Sándor mezőgazdasági gépészmérnök a gépészeten kívül agrárjellegű témákban is meglehetősen járatos. Őt kérdeztük az új beruházás megvalósításának körülményeiről, céljáról és az általa teremtett lehetőségekről.

A Karotin Kft. 1992-ben alakult meg, a korábbi Szegedi Felszabadulás Tsz. strukturális átalakításával. Sáringer Sándor akkor – néhány társával összefogva – apportként jutott egy 1970-es években gyártott, forró levegős MGF lucernaszárító birtokába. A hazai fejlesztésű szárítót a ‘70-es években készítették mosonmagyaróvári gépgyárban, akkoriban körülbelül 400 ilyen berendezés működött az országban.

Nagy részükkel pelletet vagy lucernapogácsát állítottak elő.

Ez jól működött a ‘80-as évek elejéig, amikor az olajválság keresztbe tett az ilyen energiaigényes üzemek működésének. Az üzemanyag drágulása következtében a ‘80-as évek derekára csak azok a lucernafeldolgozók maradtak versenyképesek, amelyek földgázvezetékhez közel helyezkedtek el, mert ez az energiahordozó vált a legolcsóbbá és a leggazdaságosabbá.

Az új forrólevegős szárítót májusban adták át
Az új forrólevegős szárítót májusban adták át

A Karotin üzeme 1974-ben épült, és Sáringer Sándor gyakornokként került oda a Gödöllői Egyetem befejezése után. Mintegy számvetésként összegezve mondta tudósítónknak, hogy azóta is, immáron 47 éve őriz­gette a lucerna szárítása iránti vonzalmat. A régi álom végigkísérte pályafutásán, és ahogy egyre tapasztaltabb lett, úgy egyre érlelődött benne egy korszerű, modern üzem létrehozásának a vágya. A feldolgozott lucernatermékek ugyanis általában jól értékesíthetőek, bár a piacukban van ciklikusság.

A Karotin Kft. 3200 hektáron gazdálkodik, vagyis ennyit művel, aminek a 80 százalékát bérlik.

Területeik 50-60 kilométeres körzetben helyezkednek el, emiatt elég sok gonddal-bajjal jár a szállítás, az eszközök és a gépek mozgatása. A 3200 hektárból körülbelül 1000 hektár gyenge minőségű homok, aminek meglehetősen nehéz a hasznosítása. A 3-4 aranykoronás földeken, amelyek ráadásul kisebb és nem öntözhető parcellák, kizárólag lucerna termesztésével szabad megkísérelni a gazdálkodást. Az ilyen területek másra nem alkalmasak, és még a lucernát is elég nehéz „megragasztani” a homokon. De ha a vetése jól sikerült, akkor 3-4 éven keresztül nincs gond vele, csak kapjon valamennyi csapadékot. Teljes területükből 1500 hektáron termesztenek lucernát, a fennmaradó 1700 hektáron pedig gabonaféléket termelnek.

A Karotin Kft. történetében 2021 májusának vége meghatározóvá vált, ugyanis akkor avatták fel a vállalkozás új, forró levegős szárítóját.

Az üzemet teljes egészében a spanyol APISA cég technológiájával szerelték fel. Nemcsak ők szállították az összes eszközt és berendezést, hanem ők adták a vezető szerelőket is, akik a beruházó dolgozóit irányították.

Egy év alatt készült el az üzem, és júniusban megkezdődhetett a próbaüzeme – akkor még össze tudtak szedni némi lucernát. Csongrád megyében az évezred aszályáról beszélnek. Három hónapja nem kaptak csapadékot, így nem tudják kihasználni mindazt, amire az új szárító képes lenne.

Sáringer Sándor, közel a 70. életévéhez, elégedett és boldog ember. Ennek az az oka, hogy a fia, ifjabb Sáringer Sándor – aki szintén Gödöllőn szerzett gépészmérnöki diplomát – és lánya, dr. Sáringer Lívia jogász mindketten a Karotin Kft.-ben dolgoznak, édesapjuk után ők viszik tovább a vállalkozást. Az ügyvezető ugyanis elhatározta, hogy neki 2021 lesz az utolsó éles éve. A beruházással megvalósult mindaz, amit 10 évvel ezelőtt elképzelt. Megalkotta a lehető legkorszerűbbet a lucernafeldolgozásban idehaza, és úgy döntött, hogy a csúcson abbahagyja a munkát.

A Karotin Kft. forró levegős szárítója egyedülállónak számít nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Nyírbátorban működik egy hasonló, de az olasz és spanyol technológiára épül. Megépítése ötletével körülbelül 10 éve kacérkodik Sáringer Sándor, olyan régóta kereste az elképzeléséhez legközelebb álló kontsrukciót.

Először Hollandiában tapogatózott, de akkoriban idehaza éppen nem volt támogatás lucernaszárítókra. Sőt, 10 éve igencsak magasak voltak a hitelkamatok, így az elképzelés fénye kihunyni látszott.

Érdeklődő gépészmérnök lévén azért kiderítette, hogy ezen a területen a hollandok, a svájciak és a spanyolok tudtak érdemi ajánlatot adni Európából. Az interneten tovább keresgélve 3 évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a spanyolokkal. A kapcsolat felvételében jelentős szerepet játszott a Seed Imex Kft. és ügyvezetője, Farkas Pál. A teljes beruházást a Seed Imex Kft. koordinálta, a Karotin Kft. teljes megelégedésére.

Miután közvetlen kapcsolatot talált a spanyolokhoz, a fiával elutazott hozzájuk egy üzemlátogatásra, majd Romániában is tettek egy körutat, mert ott már építettek olyan forró levegős szárítót a spanyolok, amilyet a Karotin Kft. is építeni tervezett. A szerződést 2019. júniusában írták alá, amivel megkezdődhetett a tervezés. Az első kapavágásra 2020. júniusában került sor.

Egy 2019-ben megjelent GINOP-pályázat tette lehetővé, hogy a beruházás elkészüljön.

Az üzemcsarnok 90x30 méteres, és a fedett helyen teljes egészében elfér a feldolgozási technológia. Az üzem lucernapellet és dehidratált lucernabálák előállítására is képes. A bálák súlya átlagosan 850 kg/darab. Emellett az üzem képes napon szárított lucerna és fűszéna továbbfeldolgozására.

Sáringer Sándor: az új lucernaszárítóval évtizedes szakmai álom vált valóra
Sáringer Sándor: az új lucernaszárítóval évtizedes szakmai álom vált valóra
A beruházás teljes költsége megközelíti a 2 milliárd forintot. Sőt, a járulékos kiadá­sokkal – fűkaszák, rendfelszedők stb. – együtt el is éri. Az összeg 37 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kapták, 38 száza­lékára 15 éves futamidejű, kedvező kama­tozású hitelt vettek föl, a maradék
25 szá­zalékot, azaz 500 millió forintot pedig saját erőből kellett finanszírozniuk. Erre az időszakra esett a forint látványos gyengülése az euróhoz képest. Mivel az üzletet euróban kötötték, ez nagyjából 100 millió forinttal tovább növelte a beruházás költségét.

Az üzem teljesítménye lucernapellet gyártása esetén 6 tonna/óra, ha pedig lucernabálát állítanak elő, akkor 10 tonna/óra.

Mindez jelenleg csak feltételes módban van így, olyan kevés az alapanyag. Ha lenne elegendő lucerna, akkor még szombaton és vasárnap is folyamatosan működhetne a feldolgozó, de ebben az évben ilyen, sajnos, még nem történt.

Az új lucernafeldolgozó üzem az energiahasználata tekintetében is egyedi. Az itt alkalmazott hármas energiaforrás tekintetében még a spanyoloknál és Európában is újdonságnak számít a kontsrukció. Eleinte még Sáringer Sándor is kételkedett benne, hogy működni fog, de azóta sikerült meggyőződnie róla. A szárítás hőigényének egy része a vállalkozás óránként 1 megawatt villamos teljesítményű biogázüzemének két gázmotorjából szár­mazik. A motorokból kilépő füstgáz hőmérséklete eléri a 450 Celsius-fokot. Másodlagos energiaforrásként építettek egy biomassza tüzelésű kazánt, amelyben el tudják égetni a gabona szárítása és tisztítása során keletkező hulladékot, illetve kukoricaszárból is készítenek pelletet a fűtéséhez.

Ha a szükséges szárítási teljesítményhez ez a két energiaforrás nem volna elegendő, akkor földgázt használhatnak.

Az üzemi mérések alapján kiderült, hogy az 1 tonna késztermék előállításához szükséges földgáz fajlagos mennyiségét 40-50 százalékkal csökkentette a hármas rendszer.

Mi több, az üzemet eleve erre az ötletre alapozva építették meg, ugyanis a biogázüzem hulladékhőjét eddig nem hasznosították. Mivel a lucerna feldolgozásában a földgáz és a villamos energia ára a legnagyobb költség, ez a jelentős megtakarítás nagyban javítja a jövedelmezőséget. Tonnánként 15 ezer forintot tudnak megtakarítani az energiaköltségen, vagyis enélkül az energetikai költség átlagosan 30 ezer forintra rúgna tonnánként.

Az üzem nagyobb fennakadások nélkül megépült, és a beüzemelésére ugyanez érvényes. Az üzemet számítógéppel vezérlik. Az egy hónapos próbaüzem alatt ugyan felléptek komplikációk, de ezeket kiküszöbölték.

Most „csak” az a kérdés, hogy tudnak-e elegendő alapanyagot biztosítani. Ez nehéz feladat területeik szétszórtsága és az öntözés hiánya miatt.

A feldolgozó üzemhez 1500 hektár lucernát kellett telepítenie a vállalkozásnak, és lehetőleg úgy, hogy közben optimálisak legyenek az időjárási feltételek. Hektáronként 8-10 tonna szénaértékkel számolnak, amihez 300-400 milliméter csapadékra volna szükség a tenyészidőben. Ilyenre volt már példa náluk, akkor évi 13-15 ezer tonna készterméket tudtak gyártani. A feldolgozási idény május 1-től október 30-ig tarthat. A hulladékhő téli hasznosítása érdekében is léptek: építettek egy 1 hektáros üvegházat, amit hidegebb időszakban a hulladékhő használatával tudnak fűteni.

Prémium minőségű lucerna pellet
Prémium minőségű lucerna pellet

A késztermék felhasználásában saját hasznosításra nem gondolhatnak, mert szarvasmarhát nem tartanak. Juhot igen, de annak túl drága volna a termék. Úgy tervezik, hogy a hazai és az export értékesítés aránya legalább 50-50 százalékos legyen. A termék gyors szárítással készül, nem kell napokig a napon száradnia. A levágott lucernát 1 napon belül feldolgozzák, aminek köszönhetően a késztermék megőrzi a növény színét, ízét, zamatát.

A toxintartalom kizárt, legrosszabb esetben is elenyésző, olyan kevés időt tölt a lucerna földön.

Fontos szakmai kérdés, hogy a zöld lucernát megfelelő időpontban takarítsák be. A betakarítás 30-35 naponta optimális. Így el tudják érni, hogy a fehérjetartalom közelítse a 20 százalékot. Ha késnek a betakarítással, akkor a fehérjetartalom rohamosan csökken, és hasonlóan rohamosan növekszik a rosttartalom. Ez a nyúltápkészítőknek előnyös lehet, de mások számára nem annyira. A lucernapelletet használják a baromfitojás-előállítók (javítja a sárgája színét), valamint alkalmazzák a sertéstartók is, mert a mikroelemek egész sora megtalálható benne, és amellett vitaminokban is gazdag.

A Karotin Kft. dehidratált nagybálákkal való etetési kísérlet beállítását tervezi, mert úgy vélik, hogy a szarvasmarhatartásban növelni lehetne vele a tejhozamot.

Ez egyelőre a jövő zenéje, mert a jelenlegi tejár ezt a folyamatot jelentősen lassítja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Hamarosan dönteni kell a csoportos társasági adóalanyiságról

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e, hiszen a nyilatkozatot legkésőbb november 20-ig lehet benyújtani – hívja fel a figyelmet a Mazars. Eddig a jogvesztő határidőig lehet beadni a kérelmet arra vonatkozón is, amennyiben új tag kívánna csatlakozni a csoporthoz. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.