Back to top

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Az események után 50 évvel az alapításban és a vállalat működésében részt vevők, megragadva az idei Bábolnai Gazdanapok rendezvénysorozata jelentette lehetőséget, szeptember 11-én emlékülést tartottak az évforduló alkalmából. Az emlékülésen részt vett Farkas Sándor államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Nagy Frigyes és Gráf József egykori agrárminiszterek. Nagy Lajos, az IKR jelenlegi vezérigazgatója a helyszínen köszönthette dr. Burgert Róbertnét, Irénkét és dr. Tóth Jánosnét, Icukát, az IKR első igazgatójának özvegyét.

Burgert Róbert özvegye és Nagy Lajos
Burgert Róbert özvegye és Nagy Lajos

A műsorvezető álomról, merész tervek megvalósulásáról értekezett.

Hozzá kell tennem, hogy ebben nemcsak ő tévedett, hanem mindazok, akik azt hiszik, hogy Burgert Róbert a CPS-t valami okos gondolat megvalósításának tekintette. Szó sincs ilyesmiről. Ő maga beszélt nekem erről 2 napon keresztül az egykori Belkereskedelmi Minisztériumban. Röviden összefoglalva: a nyitrai mezőgazdasági vásáron járva a többi szocialista ország képviselőivel együtt hallgatta Mihail Szuszlovot. Jozef Lénárt, Szlovákia akkori miniszterelnöke a szünetben karon fogta, és annyit mondott neki: Robi, ez végig rólatok beszélt. Ócsárolta a nálunk akkor megkezdett új gazdasági mechanizmust (1968), a talpnyaló tömeg pedig lelkesen bólogatott. Hazajövet ezt előadta Nyers Rezsőnek és Kádár Jánosnak. A két politikus úgy döntött, mutassuk meg, hogy nem a levegőbe beszélünk, ezek az eredmények valósak – ha a feltételek is ugyanolyanok, mint Nyugat-Európában.

Ettől kezdve használta Burgert „a kritikai nyomás” kifejezést, mondván, mindent annak vessünk alá. Azaz ne a politika döntsön, hanem tények alapján foglaljunk állást.

Tóth János özvegye és Aranyosi Károly
Tóth János özvegye és Aranyosi Károly
Az előzmények fontos másik részére a balatonaligai pártüdülőben került sor. A ‘70-es évek legelején Burgert találkozott Biszku Béláékkal, akik felelősségre vonták, hogy hogyan merészelte felelőtlenül elárverezni a bábolnai gazdaság 120 gépét még februárban. Ha május elsejére nem lesz elvetve a kukorica, garantálják a börtönt. Közben Burgert összejött egy Tomas Kiss nevű világvándorral, aki rábeszélte, hogy vegyen meg 12 John Deere traktort, a hozzájuk tartozó gépekkel együtt. Belement. Bár utólag kiderült, hogy a fele is elég lett volna, de akkor nem mert vállalkozni erre az akcióra. Abban az évben április 24-ére végeztek Bábolnán a vetéssel (a tábla szélén a fotó hirdette, hogy ki vetette), miközben a környékbeli településeken, Banán, Ácson, Tárkányban és még három faluban el sem tudtak indulni a gépek.

A zöld traktorok hihetetlen teljesítményéről hallva megkeresték Burgertet, hogy Robi, segíts már nekünk is.

Az idő tájt téesz és állami gazdaság nem boltolhatott egymással, politikai bűncselekménynek számított az ilyesmi. Burgert mégis segített elvetni, minden helyen egy-egy géppel. Az esemény után fél évvel agyalták ki a jogászok, hogy a munkát miként lehet elszámolni. Sikerdíjat kreáltak, ami abból állt, hogy az előző 5 év kukorica átlagterméséhez viszonyított többlettermés 40 százalékát megkapja Bábolna.

A jubileumi ünnepségen az utódok megköszönték azok munkáját, akik a legtöbbet tették a CPS-IKR megalakulásáért és a rendszer elterjesztéséért. Mások mellett Burgert Róbert és Tóth János özvegyei, kollégánk, Antos Gábor, az mmg géppiac szerkesztője, valamint Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója is oklevelet kaptak az IKR Agrár Kft. ügyvezetőitől, Aranyosi Károlytól és Nagy Lajostól.

A CPS közvetlen mozgatórugója tehát két, korántsem jóindulatú körülményben található meg. Az pedig már a magyar agrártörténelem dicsőséges lapjaira tartozik, amit ezt követően termelési rendszer címen elértünk, és felmutattunk a világnak.

Ennyit arról, ami nem a megalakulást, hanem az azt megelőző időszakot és a politikai légkört jellemezte.

Nagy Lajos, a mostani vezérigazgató felidézte megemlékezésében, hogy ő 42 éve került Bábolnára.

Itt tanult rendet és fegyelmet, és ma is úgy érzi, hogy a magyarok számára a CPS létrehozása az, ami az amerikaiaknak a Holdra szállás volt. Elődeink maradandót alkottak, a világ szakmai része ide járt csodát látni. Ez rangot adott és felelősséget teremtett, amit az IKR a mai napig kötelességének tart ápolni.

Farkas Sándor: az általam vezetett gazdaság is az integrációhoz tartozott
Farkas Sándor: az általam vezetett gazdaság is az integrációhoz tartozott
Amit akkor elhatároztak, hogy a kukoricatermést megkétszerezik, valóra váltották. Az 1971-es hektáronkénti 3,8 tonnáról 1985-re 8 tonna fölé ugrott a termésátlag, pedig a bábolnai földek nem arról voltak híresek, hogy azokon sikeresen lehetne kukoricát termeszteni. Az új technológia, az új eszközök, a növénytáplálás és a növényvédelem javítása mégis lehetővé tették, hogy Magyarország a gabonatermesztésben felzárkózzon a világ élvonalához, és hogy a rendszerváltozásig ott is maradjon.

Farkas Sándor államtitkár és agrárminiszter-helyettes üdvözlő beszédében szintén a múltba tekintett.

Mint mondta, akadt itt annak idején két ember – Burgert Róbert, aki az IKR-t és Szabó István, aki a
KITE-t gründolta –, akikről tudnunk kell, hogy az egész magyar mezőgazdaságot kifordították a sarkából. Még ma is táplálkozni tudunk az ő eredményeikből, mert azok nem feltételezett dolgok, hanem megvalósult tények lettek. A CPS – az IKR – létrehozásához a korabeli politikai döntéshozók lehetőség szerint mindent megadtak.

Bábolna azért bizonyult sikeres helyszínnek, mert ott rend és fegyelem volt a gazdálkodásban, a technológia megtartása pedig példaértékűnek bizonyult.

Ezután Farkas Sándor azokról a pénz­ügyi lehetőségekről szólt, amelyek napjainkban elérhetők a mezőgazdasági termelők számára. Csak vidékfejlesztésre 4265 milliárd forintot fordíthatunk, mondta, amihez 2022-től 3200 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik az EU-ból.

Antos Gábor: a legmodernebb gépeket hoztuk be az országba
Antos Gábor: a legmodernebb gépeket hoztuk be az országba

Nagy Frigyes egykori szakminiszter mint a CPS – IKR egykori megalakításánál ott „ólálkodó” ember emlékezett vissza.

Később a saját gazdasága csatlakozását is szorgalmazta, és ma is úgy látja, hogy ennek az integrációnak a megalkotása és működtetése a XX. század legsikeresebb és nemzetközileg is jegyzett kezdeményezésének tekinthető Magyarországon. Ugyanakkor tény, hogy politikai értelemben széllel szemben született meg a CPS, és sokáig széllel szemben is kellett működnie. Sokak szemét csípte mint jelenség – de amikor az eredményei Burgerték igazát bizonyították, az ellenzők hangja elnémult, a támogató hangok pedig igencsak felerősödtek.

Onnantól kezdve a termelési rendszer páratlan karriert futott be a világban, mint magyar találmány. Itthon pedig hatalmas cezúrának számít 1971, a CPS megalakításának éve.

Addig 1,5 millió tonna gabonát importált Magyarország szovjet segítséggel, de ezt követően mezőgazdasági „nagyhatalommá”, egyben mezőgazdasági exportőrré vált.

Mezőgazdasági kivitelünk értéke 9,5 milliárd eurót tett ki 2020-ban.

Nagy Frigyes: a CPS „széllel szemben” született
Nagy Frigyes: a CPS „széllel szemben” született

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.

Határon átnyúló program keretében bővült a Nyugat-Pannon régió kínálata

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az Ausztria és Magyarország közös megvalósításában zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián.

Megjelent a tavaszi fagykárok megelőzését célzó beruházásokat támogató pályázati felhívás

Magyarország kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Mobil ivartalanító állomást adtak át Tiszaburán

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felelős állattartási programjának keretében eddig több mint 800 kutya ivartalanítására, és mintegy 250 eb örökbeadására került sor, a mai napon pedig működésbe helyeztek egy mobil ivartalanító állomást is – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Tiszaburán.

Világszínvonalú a hazai mezőgépgyártás

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége 30 éve szakmai együttműködéssel támogatja a hazai mezőgazdasági gépgyártást. Az évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget. Arról is beszéltek: a fiatalokat meg kell arról győzni, hogy agrárgépésznek lenni "szexi".

Száz éves a Rauch

Hermann Rauch 100 év­vel ezelőtt alapította a Rauch Landmaschinen GmbH-t Badenben, de a mű­trágyaszórókat, pneumatikus vetőgépeket és téli útkarbantartó berendezéseket gyártó vállalat gyökerei még ennél is messzebbre, a 19. század második felébe, Franz Rauch kovácsműhelyéig nyúlnak vissza.