Ezeknek a bemutatására és népszerűsítésére vállalkozott a Juh Terméktanács és spanyol testvérszervezete, az Interovic, amelyek 2017 óta kampányolnak a juh- és bárányhús fogyasztásának növeléséért, európai uniós támogatással.
Már első közös programjuk 2020. évi zárása előtt beadták következő pályázatukat, amely ismét elnyerte az Európai Unió támogatását.
Az új projekt nyitórendezvényét szeptember 23-án tartották az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében Hódmezővásárhelyen.
Ne legyen luxus!
Míg a kiskérődzők tejéből és húsából készült termékek alapvető élelmiszerek a hazánktól keletre fekvő területeken, például a Balkánon, addig Magyarországon jellemzően luxus fogyasztási cikként jelennek meg.
A juhágazat termékei iránt minimális a hazai kereslet, az összes húsfogyasztásunkhoz képest rendkívül alacsony az aránya – mondta el dr. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője, a rendezvény házigazdája.
Ezek a tények motiválták a pályázat kidolgozását, amelyet a hazai Juh Terméktanács a spanyol testvérszervezettel 2017-ben nyert meg a bárány- és juhhús népszerűsítésére Magyarországon és Spanyolországban.
A multi promóciós, vagyis sokféle eszközrendszert mozgósító spanyol-magyar program nemcsak a két ország ágazatainak együttműködését valósította meg,
hanem esélyt adott a spanyol, illetve hazai fejlesztések kölcsönös megismerésére és hasznosítására, és már a megvalósítás második évében az EU mintaprojektjévé vált.
A 2021-2023-ra tervezett új projekt keretében a partnerek egyebek mellett szeretnék elérni, hogy 2020-hoz képest legalább 5 százalékkal javuljon a juh- és bárányhús megítélése, valamint legalább 4 százalékkal javuljon az előállítási mód megítélése itthon és Spanyolországban. Utóbbi azt jelenti, hogy ennyivel többen ismerjék meg annak fenntartható és természetes voltát.
További cél, hogy a HORECA (vendéglátó) szektor minimum 10 százaléka európai eredetű bárányhúst válasszon,
hogy legalább 10 százalékkal többen egyenek juh- és bárányhúst olyanok, akik korábban nagyon ritkán vagy soha nem fogyasztottak ilyet, és hogy minimum 1,51 százalékkal emelkedjen ezeknek a termékeknek a fogyasztása az EU-ban, azon belül Magyarországon.
Beltartalom
A bárányhús kiváló fehérjeforrás.
Egy közepes méretű bárányszelet 27,5 gramm fehérjét tartalmaz, a felnőttek részére javasolt fehérjebevitel 55 százalékát.
A bárány gazdag B12 vitaminban, niacinban és riboflavinban is. A B12 igen fontos a vörösvérsejt termeléshez, az idegi funkciók működésében és a homocisztein-anyagcserében. A niacin (vagy B3 vitamin) segít a szervezetnek energiát nyerni az ételekből, és az idegrendszer működéséhez is fontos. A riboflavin vagy B2 vitamin pedig szintén az energiafelhasználást támogatja, emellett a kiváló látásban is szerepet játszik. A bárányhús szintén remek forrás, ha ásványi anyagokról és nyomelemekről van szó – különösen a cinkről. Egy szelettel napi cinkszükségletünk 33 százalékát vihetjük be. A cink támogatja az immunrendszert, a sebgyógyulást és fenntartja az egészséges tesztoszteron-szintet. A bárány vas- és rézforrás is, egy szelet 12, illetve 7 százalékát tartalmazza a napi ajánlott bevitelnek. Vasra szükségünk van a vörösvérsejt-termeléshez, hiánya vérszegénységet okoz, amely fáradtsággal és koncentrációhiánnyal jár. A réz nyomelem, fontos a vas anyagcseréjéhez, és részt vesz a vörösvérsejt-szintézisben.
A juhhús egészséges, koleszterinmentes, melyet természetes környezetben állítottak elő. A bárányhús gyorsítja a lép és vese működését és segíti a fogyókúrát” – olvasható a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének honlapján, ahol arra is kitérnek, hogy a juhhús kellemetlen, faggyús ízét megfelelő előkészítéssel – faggyúzás, áztatás, lemosás, pácolás – kell semlegesíteni.
Ökológiai és társadalmi szolgálat
A juh- és birkahús legeltetésre alapozva, speciális tartással, a spanyol őshonos fajtákkal, amelyek alkalmazkodtak a területhez, származástól függő speciális jellemzőkkel, védett megjelöléssel magasabb minőségű élelmiszer az iparilag előállítottakhoz képest.
Olyan állatoktól származik, amelyek kapcsolatban álltak a környezettel, kint nevelkedtek és mozogtak, ezáltal jobb a zsírsav-összetételük. Az élelmiszer „természetesebb” és maradványmentes, így egészségesebb, emellett állatjóléti szempontból is kedvezőbb. A juhok pedig a maradványokat is hasznosítva hozzájárulnak a legelők termőképességének javításához.
– olvasható a magyar-spanyol multiprogram hazai honlapján, a www.barihus.hu-n.
A bárány- és juhhús fenntarthatósága környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökön alapul, azáltal, ahogyan az állatok a legelőket hasznosítják. Ezeket az előnyöket pedig a fogyasztók is élvezik, mivel a tartási mód következtében természetes és fenntartható húsféleség kerül az asztalukra.
A juhok legeltetése szükséges ahhoz, hogy gondozzuk a legelőket és mezőket.
A legeltetést alkalmazni lehet a kevésbé kedvező területeken is, tehát hozzájárul megőrzésükhöz. Amellett, hogy ápolja azokat, számos katasztrófát is képes megakadályozni, például az erdőtüzeket. Mivel a juhtartásnak nagyon alacsony az erőforrás-igénye – például vásárolt takarmány tekintetében -, számos szolgáltatást nyújt az ökoszisztémának. Ez által hozzájárul a tiszta vízhez és levegőhöz, a termékeny földhöz, a jó állapotban lévő élőhelyekhez és a biológiai sokféleséghez. A lakosságot a vidéki környezethez köti a gazdasági tevékenység végzése miatt.
Egyre több nő és fiatal végzi ezt a tevékenységet Európa szerte, ami részben a jelenlegi támogatási struktúrának is köszönhető.
Az egyik módja annak, hogy megbecsüljük ezt az örökséget, hogy fenntartjuk a termelési rendszert és növeljük a fogyasztást.
Több mint tízezer családnak jelenthetne megélhetést
Jelenleg több mint 800 ezer anyajuh tartásával foglalkoznak hazánkban, több mint 7 800 juhtenyészetben, zömében családi gazdaságban. A juh- és kecskeágazat jelentősége jóval nagyobb, mint a mezőgazdaságban (0,8-1,0%), illetve az állattenyésztésen belül (mintegy 2,0%) statisztikailag kimutatható termelési értéke.
Az EU egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 2,3 kilogramm, de ez az egyes tagországok között nagy szóródást mutat a 10 dekagrammtól közel 13 kilogrammig.
A hazai fogyasztás becslések szerint 35 dekagramm évente.
Az EU juhhús tekintetében mindössze mintegy 80 százalékban önellátó. Juh- és kecskeállománya – Románia kivételével – a világtendencia ellenére, mintegy 15 százalékos csökkenést mutat az elmúlt tíz évben. A legjelentősebb juhállománnyal rendelkező országok az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Írország. Ezekben az országokban a fogyasztás is jelentős. Az önellátottsági szintek eltérők. Egyedül Spanyolországban haladja meg a termelés a belső fogyasztást.
Magyarország az Európai Unió negyedik legnagyobb exportőre. A hazai termelés feltételei és a külpiaci körülmények olyanok, hogy hosszútávon 1,25-1,5 millió nőivarú kiskérődzőt tarthatnánk Magyarországon, ami akár több mint tízezer család megélhetését lehetne biztosítani. Ehhez azonban meg kellene oldani a képzés és a munkaerőhiány problémáját.
A Hódmezővásárhelyen bemutatott magyar-spanyol pályázat január 1-jén indult az online kommunikációs csatornák alapjainak elkészítésével. Ennek során létrejött egy honlap a fogyasztók számára (www.barihus.hu), amelyen belül aloldal található a Horeca szektor részére (www.barihus.hu/szervezetek). Emellett a Facebookon is megtalálható a legfontosabb információ a Bariinfo, illetve a Bari-info-Horeca profilokon.
Az online felületeken a fogyasztók értesülhetnek a juh- és bárányfogyasztás előnyeiről, valamint arról, hogy hol ehetnek és vásárolhatnak ilyen húst.
Számos receptet találnak, de rövidfilmeket is megnézhetnek arról, hogy miért fenntartható, gazdaságos és környezetbarát a juhtartás.
A projekt három éve alatt a nyomtatott sajtóban, televízió- és rádióműsorokban is szó esik még a témáról, receptvideók és receptkönyv készül, és a villamosokon is népszerűsíteni fogják a juh- és bárányhúst.
A pályázati forrásból kóstolókat, kiállításokat szerveznek és rendezvényeken jelennek meg a résztvevők. Emellett folytatódnak az előző kampányban megkezdett
Bárány Napok is, amelyek során hazai éttermekben lehet speciális bárányhúsból készült ételeket fogyasztani évente kétszer.