Back to top

Ki tudjuk-e használni a Himalájában rejlő vízenergiát? Igen, de kockázatos.

Hatvan indiai tudós és környezetvédő arra kérte India miniszterelnökét, hogy állítson le "minden további vízerőmű-projektet a Himalájában".

A Nemzetközi Vízerőhasznosítási Szövetség (IHA) szerint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mintegy 60 százalékát vízenergiából állítják elő, és az ágazat az összes forrásból - beleértve az atomenergiát és a fosszilis tüzelőanyagokat is - származó teljes villamosenergia-termelés mintegy 16 százalékát állítja elő.

Ez lenyűgöző mennyiségű energia, de még többre van szükségünk, ha hatékonyan akarjuk mérsékelni az éghajlatváltozást.

Mostanában vízerőmű-projektek jelennek meg a Himalája ívén, amely Bhután, Kína, India, Nepál és Pakisztán területét foglalja magában.

A Himalája meredek domborzata és bőséges vízkészletei elegendő vízenergiát képesek termelni egész Dél-Ázsia számára.

Van azonban egy probléma. A területet nagymértékben veszélyeztetik a földrengések és más környezeti katasztrófák.

Ennek fényében egy 60 indiai tudósból és környezetvédőből álló csoport a hónap elején nyílt levelet írt Narendra Modi miniszterelnöknek, amelyben arra kérték, hogy állítsa le "a Himalájában és a Gangán minden további vízerőmű-projektet, legyen az épülő, új vagy tervezett". A jelentés továbbá arra figyelmeztetett, hogy "a hőmérséklet és a csapadék emelkedése fokozhatja a gleccserekből kitörő árvizek és a moréna által feltöltött tavak feletti földcsuszamlások előfordulását" a magas ázsiai hegységben.

A régióban több vízerőmű-projektet már súlyosan megrongáltak a 2013-as és a 2021. februári áradások és földcsuszamlások.

C. P. Rajendran, a bangalore-i National Institute of Advanced Studies adjunktusa, paleo-szeizmikus szakértő és a miniszterelnöknek írt levél aláírója szerint a régió túlságosan instabil ahhoz, hogy vízerőmű-projekteket tudjon kezelni, és a globális felmelegedés csak tovább ront a helyzeten.

Rajendran a Sci Dev Netnek elmondta, hogy szerinte az éghajlatváltozás okozta hőmérsékletemelkedés fokozhatja a Himalája sziklaomlásait. "A hegyvidéki permafroszt összetartja a sziklákat, és segít stabilizálni a meredek lejtőket, de az elmúlt évtizedek felmelegedése befolyásolhatta a lejtőstabilizáló szerepét" - magyarázta.

Van-e tehát mód arra, hogy a Himalája természetes adottságait kihasználva biztonságosan termeljünk vízenergiát?

Basanta Raj Adhikari, a nepáli Tribhuvan Egyetem Mérnöki Intézetének adjunktusa a Sci Dev Netnek elmondta, hogy a mérnökök kisebb vízenergia-projekteket fejleszthetnek ki, amelyek a folyóvíz természetes áramlásából termelnek áramot, így nincs szükség gátra vagy víztározóra.

Szerinte ez nagyban hozzájárulna a katasztrófák elkerüléséhez, amelyek "a várható nagy himalájai földrengés" esetén következhetnek be.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horgásznak köszönheti életét egy dámbika

Part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát mentett ki egy horgász a Hármas-Körösnél. Az állat megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült neki. Az állatmentővé avanzsáló pecás egy vadász ismerősétől telefonon kért segítséget.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Szén-dioxid megkötésre és biometán termelésre is alkalmas

Nemcsak a légköri szén-dioxid megkötésében, de a szikes talajok hasznosításában is segíthetnek az újabban nemesített fűzfafajok. Az energetikai hasznosításuk kapcsán pedig az eltüzelésnél jobb lehetőség is kínálkozik.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.