0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ki tudjuk-e használni a Himalájában rejlő vízenergiát? Igen, de kockázatos.

Hatvan indiai tudós és környezetvédő arra kérte India miniszterelnökét, hogy állítson le "minden további vízerőmű-projektet a Himalájában".

A Nemzetközi Vízerőhasznosítási Szövetség (IHA) szerint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mintegy 60 százalékát vízenergiából állítják elő, és az ágazat az összes forrásból – beleértve az atomenergiát és a fosszilis tüzelőanyagokat is – származó teljes villamosenergia-termelés mintegy 16 százalékát állítja elő.

Ez lenyűgöző mennyiségű energia, de még többre van szükségünk, ha hatékonyan akarjuk mérsékelni az éghajlatváltozást.

Mostanában vízerőmű-projektek jelennek meg a Himalája ívén, amely Bhután, Kína, India, Nepál és Pakisztán területét foglalja magában.

A Himalája meredek domborzata és bőséges vízkészletei elegendő vízenergiát képesek termelni egész Dél-Ázsia számára.

Van azonban egy probléma. A területet nagymértékben veszélyeztetik a földrengések és más környezeti katasztrófák.

Ennek fényében egy 60 indiai tudósból és környezetvédőből álló csoport a hónap elején nyílt levelet írt Narendra Modi miniszterelnöknek, amelyben arra kérték, hogy állítsa le „a Himalájában és a Gangán minden további vízerőmű-projektet, legyen az épülő, új vagy tervezett”. A jelentés továbbá arra figyelmeztetett, hogy „a hőmérséklet és a csapadék emelkedése fokozhatja a gleccserekből kitörő árvizek és a moréna által feltöltött tavak feletti földcsuszamlások előfordulását” a magas ázsiai hegységben.

A régióban több vízerőmű-projektet már súlyosan megrongáltak a 2013-as és a 2021. februári áradások és földcsuszamlások.

C. P. Rajendran, a bangalore-i National Institute of Advanced Studies adjunktusa, paleo-szeizmikus szakértő és a miniszterelnöknek írt levél aláírója szerint a régió túlságosan instabil ahhoz, hogy vízerőmű-projekteket tudjon kezelni, és a globális felmelegedés csak tovább ront a helyzeten.

Rajendran a Sci Dev Netnek elmondta, hogy szerinte az éghajlatváltozás okozta hőmérsékletemelkedés fokozhatja a Himalája sziklaomlásait. „A hegyvidéki permafroszt összetartja a sziklákat, és segít stabilizálni a meredek lejtőket, de az elmúlt évtizedek felmelegedése befolyásolhatta a lejtőstabilizáló szerepét” – magyarázta.

Van-e tehát mód arra, hogy a Himalája természetes adottságait kihasználva biztonságosan termeljünk vízenergiát?

Basanta Raj Adhikari, a nepáli Tribhuvan Egyetem Mérnöki Intézetének adjunktusa a Sci Dev Netnek elmondta, hogy a mérnökök kisebb vízenergia-projekteket fejleszthetnek ki, amelyek a folyóvíz természetes áramlásából termelnek áramot, így nincs szükség gátra vagy víztározóra.

Szerinte ez nagyban hozzájárulna a katasztrófák elkerüléséhez, amelyek „a várható nagy himalájai földrengés” esetén következhetnek be.

Forrás: interestingengineering.com