Back to top

A melegkedvelő szívókártevők

A nyár második felében egészen az őszi lehűlésig a melegkedvelő szívókártevők veszélyeztetik a zöldségféléket. Gyors szaporodású, veszélyes rovarok, ha elkésünk a védekezéssel, az végzetes lehet a megtámadott növény számára.

A zöldségfélék közül többi között a padlizsánnak, káposztaféléknek, paprikának, paradicsomnak, uborkának, cukkininek, salátának, zöldborsónak, zöldbabnak vannak szívókártevői, tripszek, levéltetvek, atkák, liszteskék.

Takácsatka

A kétfoltos (közönséges) takácsatka  soktápnövényű kártevő, de nagyon kedveli a padlizsánt. A leveleket szívogatja, ennek jelei a levelek színén megjelenő apró, halvány szívásnyomok, melyek idővel egybeolvadhatnak. A takácsatkákkal fertőzött levelek fonákán pókhálószerű szövedék található.

A közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók, vöröses vagy zöldes pontok a növény levelein vagy szárán.

A kifejlett nőstény atka mérete kb. 0,4 mm. A takácsatka előfordulhat melegházakban is, finom hálót szőve a növények levelein és a levelek alatt. A közönséges takácsatka gyors munkát végez, képes teljesen elpusztítani a megszállt növényt, ezért fontos időben felismernünk. A padlizsánon kívül számos melegházi vagy szabadföldi ter­mesztett növénynek is veszélyes károsítója. Több mint 280 kultúrnövényen és gyomon táplálkozik. Egyedszáma viszonylag rövid idő alatt gyorsan emelkedhet, így meglepetésszerű károkat okozhat. A zöldségfélék közül az uborkát, cukkinit, görögdinnyét, padlizsánt, paprikát, babot és a paradicsomot károsítja. A nőstények az üvegház szerkezetének repedéseiben, a talaj felszínén, az avarban, a fák kéregrepedéseiben vagy a gazdanövényeken, növényi maradványokon telelnek át. Üvegházban egész évben szaporodik, míg szabadföldön tavasszal 10-15 °C-on kezdi meg fejlődését. A takácsatka tömeges elszaporodásának kedvez a 22 °C fölötti hőmérséklet, a 70% alatti páratartalom.

Közönséges takácsatka és liszteske
Közönséges takácsatka és liszteske

A 8 °C alatti hőmérsékleten abbamarad a peterakás.

Az atkák szaporodásának a földben levő nátriumtöbblet, a kálium és a kalcium hiánya kedvez. Természetes ellenségük a zöldfátyolka, a katicabogarak, a ragadozó atkák, a ragadozó poloskák, gubacsszúnyog és a ragadozó tripszek.

Gyakran a takácsatkák tömeges elszaporodásához vezet a széles hatású rovarölő szerek használata is, amelyek kiirtják természetes ellenségeiket. A hasznos ragadozók támogatásával védekezhetünk a takácsatkák ellen is. A kártételt megelőzhetjük az ellenállóbb növényfajták termesztésével. Az üvegházakban öntözéssel és permetezéssel kell növelni a páratartalmat, szellőztetéssel csökkenteni a hőmérsékletet. A visszafogott nitrogéntrágyázás nem kedvez a takácsatkáknak. Az atkaölő szerek használata esetén fontos a hatóanyagok cserélgetése, mert a közönséges takácsatkák nagyon könnyen ellenállóvá válnak.

Egyre kevesebb atkaölő szer van forgalomban; zöldségfélékben a Floramite, a Nissorun, az Ortus (paradicsom) készítmények között válogathatunk.

Érdemes ezért a kéntartalmú szereket és az olajokat (Vektafid A) is bevetni az atkák gyérítésére.

Takácsatkák által károsított padlizsán
Takácsatkák által károsított padlizsán

Káposzta-levéltetű

A káposzta-levéltetű a keresztesvirágúak (káposztafélék, repce, pásztortáska, mustár, retek, rezeda) kártevője. A karalábén a káposzta-levéltetű száraz időben komoly károkat okozhat, különösen a fiatal növényeken. Károsításuk következtében kevesebb lesz a termés, romlik a minőség, csökken a a kifejlődött növények piaci értéke. A káposzta-levéltetűnek évente 10-15 nemzedéke van, a tojások a növényi maradványokon, gyomokon telelnek át. Az ősanyák márciusban kelnek ki, az első nemzedék levélszéltorzulást okoz. A nyáron kifejlődő szárnyas nőstények más keresztesvirágúakra telepednek át. Az ivaros nőstény októberben repül vissza a káposztára, és áttelelő tojásait annak szárára, alsó leveleinek érzugaiba helyezi el.

A levéltetvek megjelenésének, betelepülésének időpontját sárga színű, vizes tálcsapdával vagy sárga ragadós lapokkal állapíthatjuk meg.

Ragadozó atka
Ragadozó atka
Ha lehetséges, kerüljük a növényvédelmi beavatkozást, hagyjuk a védekezést a hasznos élő szervezetekre. A kémiai védekezést a kártevők észrevételekor kell megkezdeni, rövid várakozási idővel rendelkező szerek használatával. Például Karate Zeon 5 CS (5-10 ml/10 l víz), Decis (1,5 ml/10 l víz), Kaiso Garden (4-8 g/10 l víz), Laser Duplo (5 ml/10l víz) adagban. A káposztafélék viaszos levelén akkor tapad meg jól a permetlé, ha tapadásfokozó adalékanyagot is használunk.

Liszteske

A molytetvek (üvegházi molytetű és dohányliszteske) meleg- és párakedvelő rovarok, ezért elsősorban üvegházban, fóliában károsítanak, szabadföldön nem képesek áttelelni. De a termesztőberendezésből kirepülve a nyár második felében bármelyik kertben megtalálhatók. A levelek fonákán szívogatnak a lárvák és a kifejlett, apró fehér, lepkeszerű molytetvek.

Van egy nyugvó fejlődési állapotuk is, amikor nem érzékenyek a permetezésre, viszont két parazitájuk, két fürkészdarázs jelenléte már meglátszik ezeken a viaszos lárvabölcsőkön, a pupákon.

Az egészséges pupák lapos, fehéres színű dombocskák a levélfonákon, a parazitáltak szinte feketék vagy áttetsző barnák. A liszteskék több veszélyes vírust terjesztenek, amelyek még nagyobb kárt okoznak, mint a rovarok szívogatása. A levéltetvekhez hasonlóan mézharmatot ürítenek, és ezen a ragacsos bevonaton megtelepszik a korompenész. Hőmérséklettől függően évente akár 10-14 nemzedékük fejlődhet.

Károsodott karalábé
Károsodott karalábé

Ragadós sárga lapokkal gyéríthető a számuk. Ilyen csapdát magunk is készíthetünk: sárga kartonlapot dugjunk egy átlátszó műanyag tokba, és a tokot kenjük be olajjal, amibe beleragadnak a kifejlett liszteskék és levéltetvek. A szabad forgalmú rovarölő szerek közül a cipermetrin, lambda-cihalotrin és acetamiprid hatóanyagú készítmények valamelyikével permetezhetünk ellenük, vagy könnyű nyári olajjal.

A megfelelő hatás érdekében, főként káposztafélék esetében a permetléhez tapadásfokozó adalékanyag hozzáadása ajánlott.

Használható ellenük a levéltetveknél ismertetett Decis, a Sanium System (40-50 ml/10 l), valamint a Mospilan 20 SG (2,5 g/10 liter).

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Ahol a holdnaptár készül

A Kertbarát Magazin kihagyhatatlan része a lap közepén megjelenő, kihajtható holdnaptár, amely sokaknak ad iránymutatást a kertészkedéshez. A naptár „mögött” egy kedves hölgyet és sokrétű tudást találunk. Bemutatjuk Cseperkálóné Mirek Barbarát, aki hónapról hónapra elkészíti az aktuális holdnaptárt, és aki természetesen e módszer szerint alakítja és műveli a saját kertjét is.

Bőséges eper- és cseresznye- termés Angliában

A szokatlanul magas hőmérsékletnek és a szokatlanul sok napsütésnek köszönhetően rendkívül bőségesen termett a földieper és a cseresznye az Egyesült Királyságban, az ország mindegyik hagyományos termőhelyén: Kentben, Norfolkban, Herefordshire-ben, Lancashire-ben és Skóciában.

Drónozott növényvédelem

Előre menekülni a korszerűségbe – ez lehetne az évtized mottója a KITE Zrt. számára. Szakmai meggyőződésük szerint a növényvédelemben egyre több területen számíthatunk a drónok megjelenésére.