Back to top

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl tenyészete. Szeretik a különleges állatokat, holland tarkát például csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak. A törpenyúl tartása nem bonyolult, de túletetni nem szabad, és a meleget rosszul viselik.

A család hat éve foglalkozik törpe­nyu­lakkal. „Eleinte kezdőként csak kiállításokra jártunk, szétnéztünk, tanultunk, próbáltunk belelátni. A barát­nő­mék német óriást tartottak, innen jött az ötlet. Nekünk nem volt akkora helyünk, hogy nagyokkal foglalkozzunk, de a kiállításon felfedeztük, hogy milyen helyesek a törpék” – emlékezett vissza a Csongrád városában élő Gábrisné Koska Gyöngyi.

Fotó: Králik Emese

– Azért nem teljesen ismeretlenül vágtunk bele.

Régen volt pár nyulunk, de azok másfajták voltak, nem kedvencként tartottuk, hanem fazékba kerültek.

Végül az említettek miatt döntöttünk a nyúl mellet, illetve azért mert vannak gyermekeink, akiknek szintén tetszett az ötlet – tette hozzá a férje, Gábris József.

Az indulás nem volt könnyű, nem tudták, milyen paramétereknek kell megfelelni egy kiállításra szánt állatnak. Volt már néhány kis jószáguk, mire eljutottak egy igazán megbízható kecskeméti tenyésztőhöz, Kissné Kovács Erzsébethez, aki sokat segített nekik. Akkor vált számukra világossá, hogy addig nem jó helyekről vásároltak, az eladók inkább szaporítók, mintsem tenyésztők voltak, így a nyulak a standardnak sem feleltek meg. Ez, valamint a Sárvári Attila tenyésztővel való találkozás szakmailag nagyon sokat jelentett nekik, mondta a házaspár. Bele kellett tanulni egyéb fortélyokba is. Eleinte naponta takarították a ketreceket, de a tapasztalt tenyésztők elmondták nekik: ez azért „butaság”, mert nem alakul ki a nyúl immunrendszere.

A kiállításon több ezer fajtárssal találkozik, ha nem tud védekezni a kórokozókkal szemben, komoly baja lehet. Gábrisék azóta mélyalmoznak, kéthetente tisztítják ki az állatok helyét.

– Akkor már megvolt a fejünkben, hogy milyen színű törpenyulat szeretnénk tartani, de menet közben rájöttünk, hogy ez nem is olyan egyszerű, igen nehéz a tenyésztése, Magyarországon nem is foglalkozik senki ilyennel – ez a holland tarka volt. Az egyszínű nyúl tenyésztése kialakult, szinte csak a formára kell figyelni, nagyon nem lehet mellényúlni, míg a tarka nyulakkal rengeteg a munka. A minta, a szőrhossz, a szín, a fülhossz – ezeknek hibátlannak kell lenniük. Némi genetikai ismeretekre is szert kell tenni, de ami még fontosabb, tapasztalatot kell gyűjteni.

Emeletes nyúlház a csongrádi tenyészetben
Emeletes nyúlház a csongrádi tenyészetben
Fotó: Králik Emese

– Mi is utóbbiból tanulunk legtöbbet. Apránként rájöttünk, melyiket melyikkel érdemes pároztatni. Látjuk például, hogy a holland tarkánál nem akkora gond, ha az anya színhibás, a baknál viszont minél jobbnak kell lenni a színnek, mintának, formának – emlékeztek vissza. Ahhoz, hogy a megfelelő párt beszerezzék, annak idején egészen Lipcséig el kellett menniük.

Természetesen még rengeteg a tanulni valójuk, úgy tudnák jellemezni a helyzetet, hogy hozzávetőleg 30 utódból végül egy, nagyon jó esetben kettő lesz kiállításra alkalmas.

A holland tarka tenyésztésének nehézségeivel kapcsolatban Gábris József egy érdekes emléket is megosztott. Külföldi kiállításon jártak, ahol az adható 100 pontból ők 95-öt kaptak. Mások, más fajtával ennél többet, mégis hozzájuk mentek oda gratulálni. mint kiderült azért, mert a szakértők tudják, hogy ebben a 95 pontban mennyi munka van.

Gábrisék az első nyulat, Gézát 2016-ban fogadták örökbe. Négy éve hivatalos tenyészetként működnek, számos, köztük külföldi klubnak a tagjai, díjakkal, oklevelekkel büszkélkedhetnek. A törpenyúl 8-10 évig is élhet, minden a tápláláson múlik. A származás sem mindegy, szerintük éppen ezért jelent sokkal nagyobb biztonságot, ha tenyésztőtől vásárol valaki. Hirtelen felindulásból vásáron, vagy szaporítótól venni nagy rizikó: lehet, hogy a kisállat betegséget hordoz, vagy a törpenyúlnak eladott gombolyagból termetes példány lesz.

A csongrádi Nyuszifészek Törpenyúl Tenyészetben hozzávetőleg 50 állat él, két fajtával foglalkoznak: a színes törpe, türingiai fehér, holland tarka és rhön változataival, valamint a törpe rex rhön változatával. Nehézséget okozott, hogy amikor indultak, a szövetség működésében voltak hiányosságok, nem tudtak származási lapot kiadni. Mivel Gábrisék szerették volna hivatalos formában űzni a tenyésztést, beléptek egy szlovákiai klubba. Azóta már hazánkban is megfelelően működik a szövetség, de azt mondják, most már nem módosítanak.

A kisnyulakat tőlük főként érdeklődők vásárolják házikedvencnek, ha tenyésztő vesz tőlük, az szinte mindig külföldi.

A tenyésztésre szánt nyulaknak fülszáma van. A törpenyúl táplálása nem bonyolult: víz kell neki, jó minőségű széna és táp. Kiegészítésként 3 hónapos kora után kaphat egy kis répát, mag nélküli almát, fűzfaágat, gyógynövényeket, de valójában nem igényli ezeket. Persze mindent, amit elé tesznek, megrágna, ebből akár baja is lehet, ezért is nagyon fontos odafigyelni arra, mit kínálnak neki a gazdái. A nyúl bélrendszere nagyon érzékeny, sok olyan eledel van, amit nem tud megemészteni, a jó szándékú, de nem eléggé tájékozott tulajdonos túletetheti, vagy megbetegítheti a kisállatát.

Főként kedvencnek viszik a bájos kis szőrgombócokat
Főként kedvencnek viszik a bájos kis szőrgombócokat
Fotó: Králik Emese

A törpenyúl – ahogy a legtöbb nyúl – jellegzetes betegsége a kokcidiózis: helyváltozáskor, stresszt követően hasmenése lesz. A házaspár tapasztalatai szerint pro­bio­tikum hatására gyorsan rendbe jönnek. A hideget nagyon jól viselik, sőt sokkal jobban, mint a meleget. Kánikulában járólap alá szoktak jégakkut tenni, a nyulak erre ráfekszenek hűsölni.

A törölközőbe tekert vizespalack azért nem jó öltet, mert a textilt biztosan megrágnák.

Ha valaki a csongrádi tenyészetből, szeretne vásárolni, József mindenkinek azt javasolja: amennyiben a vevő is tenyésztené, inkább várjon pár hónapot, nézze meg, milyenné fejlődik, és 5-6 hónapos korában vigye el. Ugyanis csak ekkor derül ki, hogy megfelel-e tenyésztésre. Az, hogy a holland tarka fején a hóka hogy áll, a pofánál, a tarkónál a szín meddig megy le, a gyűrű mennyire egyenletes, körbemegy-e a hasán, a lábán a mandzsetta egyforma-e, illetve meddig ér – ez a sok jellegzetesség mind csak nagyobb korban mutatkozik meg. A törpenyulaknál a magyarországi standard 1,1 ki­lo­­gramm és 1,3 kilogramm között van. A nyúlszakosztály tagjait a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége fogja össze. Ahhoz, hogy valaki Magyarországon hivatalosan kisállatot vagy galambot tenyészhessen, ehhez a szervezethez kell tartozzon. Ezenkívül tagságot kell vállalni egy helyi szervezetben, amely kimondottan nyulakkal foglalkozik.

A nyulak „személyisége” nem egyforma, van, amelyik hirtelen természetű, ugyan nem harap, de odakap.

Szinte mindegyik kedvenc, nehéz választani
Szinte mindegyik kedvenc, nehéz választani
Fotó: Králik Emese
Mivel a törpenyulakat főként kedvencnek viszik, ez nem jó tulajdonság, ezért az erre hajlamos a fajtákat nem tartják. Kisgyerek mellé bakot szoktak ajánlani, mert sokkal nyugodtabbak. Az anyák kéthetente ivarzanak, ilyenkor vadócok, izgágák, morognak. Az ivaros állatokat csak egyesével elzárva lehet tartani, a nőstények és a bakok is csúnyán össze tudnának verekedni a területi vita miatt. Répával bármire rá lehet a nyuszikat venni, a kiállításon előnyt jelentő pózolást is ennek segítségével szokták gyakorolni. Rendkívül ösztönállatok, de játszani azért lehet velük, mondták a csongrádi tenyésztők. A nyulak iránti szenvedélyt a három lányuknak is igyekeznek továbbadni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Gímtrófeák a Károlyi-kastély parkjában

Tizenkettedik alkalommal tartott mustrát az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a bőgési szezonban terítékre került gímszarvas bika trófeák bemutatására. A Hegyközi Erdészet által szervezett programnak Füzérradvány, a megújult Károlyi-kastély parkja adott helyet.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.