Back to top

Helyzetkép a magyar állattenyésztésről

A magyar állattenyésztést átfogóan és részletesen bemutató hódmezővásárhelyi kiállítást legutóbb 2019 tavaszán tudták megtartani. De az élet azóta sem állt meg, nem állhatott meg.

Folytatódott a tenyésztés, annál is inkább, mert a járvány hatásait enyhítő pályázatok mellett a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés – jövőjét meghatározó, a versenyképességük javítását szolgáló pályázatok jelentek meg. Ugyanakkor olyan kihívásoknak kell megfelelni az európai és így a hazai állattenyésztésnek is, mint a szigorodó állatvédelem, a fogyasztói elvárások változása vagy épp a mezőgazdasági szakmák népszerűségének és hitelességének a csökkenése. Hogyan tud ezen kihívásoknak megfelelni a magyar állattenyésztés? Erre a kérdésre kerestük a választ Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével.

Zászlós Tibor: a jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel
Zászlós Tibor: a jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel
Az idei egyetemi felvételi adatok alapján jelentősen nőtt az agrár-felsőoktatásba jelentkező hallgatók száma a többi szakmához képest. Mindent összevetve jelenleg hogyan értékelné az állattenyésztés helyzetét és megbecsültségét?

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2020-ban vizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait. Ennek során megállapították, hogy a foglalkozások közül a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbbek a diákok körében.

A felmérés alapján kiemelkedően nagy, 55 százalék volt azoknak a diákoknak az aránya, akik fontosnak tartják, hogy jövőbeli munkájukat szeressék is.

A felmérésben részt vevők 68 százalékának, vagyis a tanulók többségének a szülei is azt tanácsolták, hogy olyan szakmát szerezzenek, amivel szívesen foglalkoznak. Kevesebb, de még mindig jelentős volt azoknak a szülőknek az aránya (43%), akik olyan szakma megszerzését javasolták, amivel a tanuló jól tud majd keresni.

Egy 2018-as dán felmérés szerint a leghitelesebb szakmák rangsorában a 16. helyen élltak az mezőgazdászok. Az első öt helyen a szülésznő, az ápoló, az orvos, a könyvtáros és a rendőr hivatások álltak. További felmérésekből az is kiderül, hogy a bérek nem tükrözik az egyes szakmák elismertségét, vagy hogy mekkora értéket teremtenek művelőik a társadalom egésze számára.

Mindebből, úgy gondolom, kiolvasható szakmánk társadalmi megbecsültsége.

A következő KAP-ciklusban – egyebek mellett a zöld megállapodásból adódóan – sok kihívással meg kell küzdenie az állattenyésztésnek. Mit tart olyan kihívásnak vagy egyenesen fenyegetésnek, aminek nehéz lesz megfelelni?

– Az állattenyésztést ma érő támadások sok-sok évtizeddel ezelőtt kezdődtek, de az iparszerű, intenzív termelési rendszerek, valamint a városi életmód elterjedése felerősítette őket. Erre rátett egy lapáttal az online és a közösségi média által kínált lehetőségeket kiválóan kihasználó, szélsőséges vegán mozgalom.

Zászlós Tibornak, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. igazgatójának és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökének a hazai agrárgazdaság területén végzett több évtizedes munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta a köztársasági elnök.

„Nem egyedül nekem szól ez a kitüntetés, hanem annak a csapatnak, akikkel nap mint nap együtt tevékenykedünk. Köszönöm nekik a gazdákért, a gazdaságért végzett áldozatos munkájukat – egyedül nem érhettem volna el mindezt!

Mindenekelőtt azonban köszönöm a családomnak, hogy biztos háttérként ott álltak és állnak ma is mögöttem! Ők sokat dolgoznak azért, hogy én másokért, közösségekért dolgozhassak.”

A jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel.

Napirendre került a ketreces állattartás betiltása, amit a társadalom néhány százalékát kitevő rétegnek sikerült a közbeszéd szintjére emelnie, majd meggyőzte róla az Európai Bizottságot, hogy ebben lépnie kell.

Ezt meg is tette az EB, és nemrég bejelentették, hogy 2027-től mindenféle ketreces állattartást betiltanak az EU-ban, arra hivatkozva, hogy társadalmi igény van rá. Micsoda csúsztatás! Mégis nekünk, állattenyésztőknek kell magyarázkodnunk.

Az utóbbi időszakban az állattenyésztés területén is olyan sokféle pályázat vált elérhetővé, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük. Ahogy Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára a közelmúltban Gödöllőn elmondta, már az eredetihez képest jócskán megemelt ÁTK-keretet is meghaladó összegben nyertek támogatást a termelők. Ennek a pályázati kedvnek mi az oka? Ennyire lepusztultak az istállók, vagy egy méretbeli-technológiabeli szint átlépésére készül az ágazat?

– Hatalmas fejlődés zajlik a genetikában, a biotechnológiában, a takarmányozásban, a tartástechnológiában, a telepirányítási rendszerekben és az ágazatot kiszolgáló megannyi területen.

A versenyképesség fenntartása létkérdéssé vált, ezért már nem az a kérdés, hogy kell-e fejleszteni, hanem az, hogy melyik területen mikor fejleszt a gazdálkodó.

A telep-korszerűsítés egyre kevesebb helyen jelenti a 40-50 éves épületek vagy tartási rendszerek újjáépítését, hiszen aki megtehette, az már meglépte ezt az előző két fejlesztési ciklusban. Persze vannak még ilyenek, de azok vannak többségben, akik a legújabb technológia beszerzésére és beépítésére használják az új ÁTK-t.

Beszéljünk a méretekről, hisz a pályázatokban ugyanúgy található kistermelőkre, mint ahogy nagygazdaságokra „szabott” lehetőség! Hogy látja, milyen telep- vagy állományméret lehet manapság rentábilis?

– A telepméretek és a jövedelmezőség között nincs közvetlen vagy lineáris kapcsolat. Attól, hogy van egy nagy telepünk, nem leszünk versenyképesebbek, mint a kicsik, legfeljebb nagyobb eséllyel tudunk azzá válni.

A kicsik kiszolgáltatottabbak, a nagyok viszont nem tudnak annyira rugalmasan alkalmazkodni a piac változásaihoz.

Szóval a méretnél fontosabb a tudás, az innovációs és az együttműködési képesség.

MMG Direkt

Ha banki szakembert hívunk meg a stúdióba, mindenki azt gondolhatja, hogy pénzről lesz szó. Azonban ezúttal Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, és Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa arról beszélgetnek, milyen is a mezőgazdaság állapota jelen pillanatban a világban. A szakember szerint nagy változásnak vagyunk a szemtanúi, a mezőgazdaság kezd teljesen más funkciót betölteni, mint a korábbi évtizedekben. Ehhez kapcsolódva szó esik arról is, hogy a Közös Agrárpolitika támogatásainak feltételrendszerét ökológiai szempontok alakítják, ami egyrészt jó dolog, de az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerül.

MMG - Direkt | A mezőgazdaság helyzete egy banki szakember szemszögéből | Hollósi Dávid, Takarékbank

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Feldman: A jövőben is fejlesztjük a hazai élelmiszeripart

Gyors tempóban emelkednek az energia- és alapanyagárak, amit a termények és élelmiszerek árában is érvényesíteni kellene. Hogyan hat mindez a zöldség-gyümölcs ágazatra, ezt boncolgatták a FruitVeB évzáró konferenciáján Kecskeméten. A tanácskozás első témakörében a feldolgozóipar helyzetét taglalták.