Back to top

Helyzetkép a magyar állattenyésztésről

A magyar állattenyésztést átfogóan és részletesen bemutató hódmezővásárhelyi kiállítást legutóbb 2019 tavaszán tudták megtartani. De az élet azóta sem állt meg, nem állhatott meg.

Folytatódott a tenyésztés, annál is inkább, mert a járvány hatásait enyhítő pályázatok mellett a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés – jövőjét meghatározó, a versenyképességük javítását szolgáló pályázatok jelentek meg. Ugyanakkor olyan kihívásoknak kell megfelelni az európai és így a hazai állattenyésztésnek is, mint a szigorodó állatvédelem, a fogyasztói elvárások változása vagy épp a mezőgazdasági szakmák népszerűségének és hitelességének a csökkenése. Hogyan tud ezen kihívásoknak megfelelni a magyar állattenyésztés? Erre a kérdésre kerestük a választ Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével.

Zászlós Tibor: a jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel
Zászlós Tibor: a jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel
Az idei egyetemi felvételi adatok alapján jelentősen nőtt az agrár-felsőoktatásba jelentkező hallgatók száma a többi szakmához képest. Mindent összevetve jelenleg hogyan értékelné az állattenyésztés helyzetét és megbecsültségét?

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2020-ban vizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait. Ennek során megállapították, hogy a foglalkozások közül a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbbek a diákok körében.

A felmérés alapján kiemelkedően nagy, 55 százalék volt azoknak a diákoknak az aránya, akik fontosnak tartják, hogy jövőbeli munkájukat szeressék is.

A felmérésben részt vevők 68 százalékának, vagyis a tanulók többségének a szülei is azt tanácsolták, hogy olyan szakmát szerezzenek, amivel szívesen foglalkoznak. Kevesebb, de még mindig jelentős volt azoknak a szülőknek az aránya (43%), akik olyan szakma megszerzését javasolták, amivel a tanuló jól tud majd keresni.

Egy 2018-as dán felmérés szerint a leghitelesebb szakmák rangsorában a 16. helyen élltak az mezőgazdászok. Az első öt helyen a szülésznő, az ápoló, az orvos, a könyvtáros és a rendőr hivatások álltak. További felmérésekből az is kiderül, hogy a bérek nem tükrözik az egyes szakmák elismertségét, vagy hogy mekkora értéket teremtenek művelőik a társadalom egésze számára.

Mindebből, úgy gondolom, kiolvasható szakmánk társadalmi megbecsültsége.

A következő KAP-ciklusban – egyebek mellett a zöld megállapodásból adódóan – sok kihívással meg kell küzdenie az állattenyésztésnek. Mit tart olyan kihívásnak vagy egyenesen fenyegetésnek, aminek nehéz lesz megfelelni?

– Az állattenyésztést ma érő támadások sok-sok évtizeddel ezelőtt kezdődtek, de az iparszerű, intenzív termelési rendszerek, valamint a városi életmód elterjedése felerősítette őket. Erre rátett egy lapáttal az online és a közösségi média által kínált lehetőségeket kiválóan kihasználó, szélsőséges vegán mozgalom.

Zászlós Tibornak, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. igazgatójának és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökének a hazai agrárgazdaság területén végzett több évtizedes munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta a köztársasági elnök.

„Nem egyedül nekem szól ez a kitüntetés, hanem annak a csapatnak, akikkel nap mint nap együtt tevékenykedünk. Köszönöm nekik a gazdákért, a gazdaságért végzett áldozatos munkájukat – egyedül nem érhettem volna el mindezt!

Mindenekelőtt azonban köszönöm a családomnak, hogy biztos háttérként ott álltak és állnak ma is mögöttem! Ők sokat dolgoznak azért, hogy én másokért, közösségekért dolgozhassak.”

A jövő legnagyobb kihívásainak egyike, hogy hogyan tudjuk a teremtett környezetet, természeti értékeinket és a biodiverzitást megőrizve ellátni az emberiséget elegendő mennyiségű és egészséges élelmiszerrel.

Napirendre került a ketreces állattartás betiltása, amit a társadalom néhány százalékát kitevő rétegnek sikerült a közbeszéd szintjére emelnie, majd meggyőzte róla az Európai Bizottságot, hogy ebben lépnie kell.

Ezt meg is tette az EB, és nemrég bejelentették, hogy 2027-től mindenféle ketreces állattartást betiltanak az EU-ban, arra hivatkozva, hogy társadalmi igény van rá. Micsoda csúsztatás! Mégis nekünk, állattenyésztőknek kell magyarázkodnunk.

Az utóbbi időszakban az állattenyésztés területén is olyan sokféle pályázat vált elérhetővé, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük. Ahogy Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára a közelmúltban Gödöllőn elmondta, már az eredetihez képest jócskán megemelt ÁTK-keretet is meghaladó összegben nyertek támogatást a termelők. Ennek a pályázati kedvnek mi az oka? Ennyire lepusztultak az istállók, vagy egy méretbeli-technológiabeli szint átlépésére készül az ágazat?

– Hatalmas fejlődés zajlik a genetikában, a biotechnológiában, a takarmányozásban, a tartástechnológiában, a telepirányítási rendszerekben és az ágazatot kiszolgáló megannyi területen.

A versenyképesség fenntartása létkérdéssé vált, ezért már nem az a kérdés, hogy kell-e fejleszteni, hanem az, hogy melyik területen mikor fejleszt a gazdálkodó.

A telep-korszerűsítés egyre kevesebb helyen jelenti a 40-50 éves épületek vagy tartási rendszerek újjáépítését, hiszen aki megtehette, az már meglépte ezt az előző két fejlesztési ciklusban. Persze vannak még ilyenek, de azok vannak többségben, akik a legújabb technológia beszerzésére és beépítésére használják az új ÁTK-t.

Beszéljünk a méretekről, hisz a pályázatokban ugyanúgy található kistermelőkre, mint ahogy nagygazdaságokra „szabott” lehetőség! Hogy látja, milyen telep- vagy állományméret lehet manapság rentábilis?

– A telepméretek és a jövedelmezőség között nincs közvetlen vagy lineáris kapcsolat. Attól, hogy van egy nagy telepünk, nem leszünk versenyképesebbek, mint a kicsik, legfeljebb nagyobb eséllyel tudunk azzá válni.

A kicsik kiszolgáltatottabbak, a nagyok viszont nem tudnak annyira rugalmasan alkalmazkodni a piac változásaihoz.

Szóval a méretnél fontosabb a tudás, az innovációs és az együttműködési képesség.

MMG Direkt

Ha banki szakembert hívunk meg a stúdióba, mindenki azt gondolhatja, hogy pénzről lesz szó. Azonban ezúttal Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, és Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa arról beszélgetnek, milyen is a mezőgazdaság állapota jelen pillanatban a világban. A szakember szerint nagy változásnak vagyunk a szemtanúi, a mezőgazdaság kezd teljesen más funkciót betölteni, mint a korábbi évtizedekben. Ehhez kapcsolódva szó esik arról is, hogy a Közös Agrárpolitika támogatásainak feltételrendszerét ökológiai szempontok alakítják, ami egyrészt jó dolog, de az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerül.

MMG - Direkt | A mezőgazdaság helyzete egy banki szakember szemszögéből | Hollósi Dávid, Takarékbank

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.