Back to top

Nagy változásnak vagyunk szemtanúi

Az Európai Unió megalakításának egyik fő mozgatórugója a 2. világháború utáni élelmiszerhiány volt. A lakosság a városokba vándorolt, így a politika szubvenciókkal igyekezett a vidéki lakosságot helyben tartani és mezőgazdasági termelésre bírni. Ma pedig a KAP támogatásainak feltételrendszerét ökológiai szempontok alakítják, ami egyrészt jó dolog, de az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerül.

MMG - Direkt | A mezőgazdaság helyzete egy banki szakember szemszögéből | Hollósi Dávid, Takarékbank

Ha banki szakembert hívunk meg a stúdióba, mindenki azt gondolhatja, hogy pénzről lesz szó, különösen akkor, amikor egyre-másra jelennek meg vidékfejlesztési pályázatok, amelyekhez a gazdálkodóknak esetleg hitelre is szükségük lehet. Ennek ellenére Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, és Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa arról beszélgettek, milyen is a mezőgazdaság állapota jelen pillanatban a világban. A szakember szerint nagy változásnak vagyunk a szemtanúi, a mezőgazdaság kezd teljesen más funkciót betölteni, mint a korábbi évtizedekben.

Hollósi Dávid az MMG Gazdahang súdiójában
Hollósi Dávid az MMG Gazdahang súdiójában
Fotó: Bokor Ádám

- Amikor az Európai Unió megalakult, a megalakulás egyik mozgatórugója pont a mezőgazdasági problémák voltak.

Ez a '60-as évekre tehető. Akkor, a háború után még nem épültek fel azok a termelőkapacitások, amik előtte működtek, és az emberek elvándoroltak a városokba, az ipar vonzásának engedve - mondta Hollósi Dávid.

- A vidéki népesség megtartása volt az egyik alapja a Közös Agrárpolitika megalakításának.

- Igen, fontos volt, hogy az emberek maradjanak vidéken, a termelők termeljenek, és ellássák élelmiszerrel a városiasodó lakosságot. Ezért annak idején egyébként a támogatási összegek 80%-a az agráriumba áramlott. Ma már ez csak 28 százalék, illetve a szabályzói oldalak, jogi paragrafusok tömkelege az agráriumra vonatkozott.

Ehhez képest szépen lassan elmentünk odáig, hogy a hatékonyságnöveléssel ma már képesek vagyunk bőven élelmezni az európai népességet. Megszoktuk, hogy mindenből bőség van, választék van, exportra is jut, feldolgozásra is jut.

Viszont jött a pandémia, a világpolitikai és világgazdasági változások, és most úgy érzem, hogy felértékelődött az agrárium, vagy inkább az élelmiszergazdaság szerepe.

A XXI. században már nem érdemes agráriumról és élelmiszeriparról beszélni, inkább élelmiszergazdaságról, sőt, már beszélhetünk agárbusinessről is, mert rengeteg mezőgazdasági terméket nem élelmezési célra használnak fel. Ezek eljuttatása a fogyasztóhoz és a megfizethető árak, azt látom, hogy mindennél fontosabbak lettek.

- Igen, de én azt látom, hogy a mezőgazdaság mégis valahogy egy kicsit, minthogyha az Európai Unióban mostohagyerek lenne. Annak ellenére, hogy a Közös Agrárpolitika révén még mindig támogatja az Európai Unió az európai gazdálkodókat, de mégis például környezetvédelmi oldalról támadják.

- Teljesen jó meglátás és ez így van. Az az álláspontom ezzel kapcsolatosan, hogy ez azért van, mert természetes, hogy van mit ennünk, hogy Európában alapvetően nem éheznek az emberek. Ez változott a háború óta. A hatékonyság növelése ennek a fő szempontja.

Maslow-féle szükséglethierarchia
Maslow-féle szükséglethierarchia
Fotó: mmg archív

Genetika, tartáskörülmény, a technológia hatalmasat fejlődött az állattenyésztésben.

Például a baromfitenyésztés esetében ezek a mutatók négyszeresére változtak. Vagy a termésátlagok a búza esetében. Háromszor annyit tudunk lehozni egy hektárról, mint húsz-harminc-negyven évvel ezelőtt. Tehát van élelmiszer. És ha van, az elkényelmesíti az embereket. Aki ismeri a Maslow-féle piramist, tudja, hogy a legfontosabb először az, hogy élelemhez jussunk, és a csúcsa az önmegvalósítás. Elkezdtünk ezen felfelé mászni, és most elkezdünk gondolkodni.

Látjuk a klímaváltozást.

Az ökológia a föld bioszférájának a megőrzése – ez nagyon-nagyon fontos dolog. És igen, az agrárium is részese és felelőse ennek, de nem akkora szelettel, mint ahogy azt sokan gondolják.

- Akkor nézzük ezt az ökológiai lábnyomot. A mezőgazdaságnak minden ágát támadják ilyen szempontból, hogy egyrészt kizsigereli a földet, másrészt az állattenyésztés olyan kibocsátásokkal rendelkezik, amitől aztán a Föld elpusztul.

- Igen, ezek a legjellemzőbb vádak. Azért azt szeretném hozzátenni, hogy a művelt területeken a zöld növények mind fotoszintetizálnak és oxigént termelnek nappal. Az erdőterületek aránya az Európai Unióban most már tendenciózusan folyamatosan növekszik. Tehát van itt egy tudatos gazdálkodás emellett, és azt is szeretném hozzátenni, hogy most már harmadszor említem a hatékonyságnövelést, nem véletlenül. Sokkal több embert tudunk élelmezni ugyanazon a területen.

Fotó: mmg archív

Az állattenyésztési ágazatban egy egységnek, egy tehénnek, egy baromfinak sokkal kevesebb takarmányra és sokkal kevesebb vízre van szüksége ahhoz, hogy háromszor-négyszer annyi, sőt van, ahol ötször annyi produktumot előállítson, mint azelőtt. Úgyhogy mindig a mérleget kell nézni! Természetesen megvan ennek a lábnyoma, megvan ennek az ára.

Én azt gondolom, hogy el kellene kezdeni tudatosan gondolkodni erről! Hogy hogyan lehet ezeket csökkenteni úgy, hogy közben képesek legyünk önmagunkat ellátni, és még világpiacra is tudjunk juttatni.

Alapvetően azt látjuk, hogy ezeket nem kezeljük a helyén. Tehát azt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy ma a mezőgazdaság egy világkereskedelmi játszma része. Nyilván globalizálttá vált a világ az elmúlt évtizedekben. Amerikai élelmiszereket fogyasztunk, amerikai eszközöket használunk, de leginkább kínai eszközöket használunk, kínai műszaki cikkekkel foglalkozunk, és ezeket keresztül-kasul hordjuk a világban. Ennek már önmagában óriási lábnyoma van.

Mi szeretnénk a Takarékbanknál arról is beszélni, hogy csökkentsük ezeket az ellátási láncokat! A pandémia megmutatta, hogy erre szükség van. A logisztikai problémák egyébként kezdenek ismét kirajzolódni idén ősszel. Azt gondolom, hogy egyik oka az élelmiszer áremelkedésnek ismét a negyedik hullámos problémák lehetnek, ami a pandémiából fakad: nem fog idejutni az adott alapanyag. Meg fog akadni ez a lánc, és ezeket az alapanyagokat drágítani is fogja, valamint hiányt is okozhat. Talán nem akkorát, mint korábban, de lesz hiány.

A másik dolog pedig az, hogy fel kell készülnünk erre az időszakra, ami minket veszélyeztet.

És van még egy harmadik, amiről nagyon szívesen és nagyon sokat beszélünk, ez pedig az élelmiszerpazarlás.

- Akkor haladjunk sorban! Tehát amennyiben ismét lezárások lesznek, akkor vélhetően megint Európában bent ragadnak készletek. Például húskészletek. Épp a múlt héten volt az AMC sertéskampányának nyitó sajtótájékoztatója, ahol azt kérték a magyar fogyasztóktól, hogy válasszák a magyar sertéshúst, ami drágább, mint a távolról idehozott spanyol. Tehát nagyon fölborult a világ. Mégis hogyan lehet a magyar termékeket az Európai Unión belül, ahol nem lehetséges lezárni a határokat, megvédeni?

- Valamit meg tudunk védeni, valamit nem tudunk megvédeni. Az én személyes véleményem az, hogy a sertéságazatunk a rendszerváltozás óta többnyire válsághelyzetben van. És már eltelt több mint 30 év. Ha valami harminc évig válsághelyzetben van, akkor el kell gondolkodni, hogy jól csináljuk-e. Valószínűleg a sertéságazatot nem csináljuk jól, a sertéságazatunk nem elég hatékony.

Nagyon kevés olyan modellt látunk ma a piacon, ami képes 1 euró környékén előállítani 1 kg sertéshúst. Ez a kulcs.

A világpiaci árakra nincs befolyásunk, mert kicsik vagyunk. Ezzel a 3 millió sertéssel a futottak még kategóriában vagyunk.

Sertéshús pultban
Sertéshús pultban
Fotó: mmg archív

Nekünk nagyon fontos állatról van egyébként szó, mert a magyar étkezési kultúrának alapvetően része, főleg vidéken a sertéshús-fogyasztás, sőt, azt gondolom, városban is. Egy jó abraktermelő ország vagyunk, erre fölépült egy jó sertés ipar még az előző érában, de ezt nem tudtuk pótolni. És nem tudunk azokkal a hatékonysági mutatókkal menni, amikkel egyébként Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország rendelkezik.

Ők olcsóbban, egyszerűbben előállítják ezt az állatot nagyobb tömegben. Ez pedig egy versenyhelyzet.

A lengyelekről nem is beszélek, akik az elmúlt 10-15 évben elképesztően leköröztek minket. Tehát a sertéságazatban én azt gondolom, nekünk az lesz a helyünk, hogy meg kell találnunk azokat a tenyésztőket, én azt gondolom húszan, harmincan lehetnek ma Magyarországon, akik képesek ezt a versenyt állni, képesek a hazai fogyasztókat ellátni, és akkor meglehet a magyar sertésnek a helye. Azt pedig fel kell dolgozni és feldolgozottan kell a fogyasztókhoz eljuttatni.

- Ehhez viszont, és akkor most egy picit elkanyarodunk, mégiscsak pénz kell. Az elmúlt egy évben nagyon-nagyon sok pénz, támogatás ömlik a gazdálkodókhoz. Szerintem megszámlálhatatlan azoknak a pályázatoknak a száma, amelyeken keresztül valamilyen címeken támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók. Ha pedig már a sertésnél tartunk, akkor a sertéstartók is, az állattenyésztési telepek korszerűsítése pályázatokon is hatalmas pénzeket nyerhetnek arra, hogy korszerűsítsenek. Mennyire látszik az, hogy a gazdálkodóknak ehhez megvan az affinitásuk?

- Én azt gondolom, megvan. A banki oldalon azt szoktuk mondani, hogy néha nagyon is, néha túlzottan is, és itt a kockázatvállaló-képességről beszélek. Az európai uniós támogatással, vagy a kormányzati támogatásokkal is el kell számolni. De az mégiscsak egy támogatás.

A banki oldalon azért nekünk van felelősségünk, hisz a betéteseink pénzét helyezzük ki az ügyfeleinkhez. És itt azért látunk olyan üzleti modelleket, amelyek elrugaszkodtak a valóságtól.

Azt azért szeretném kiemelni, hogy üdvözöljük a kormányzati döntést, hogy a vidékpolitika ennyire felértékelődött. Én azt gondolom, hogy a kormányzat is észrevette azt, hogy az élelmiszergazdaság stratégiai ágazattá vált. Főleg a pandémia alatt az önellátás szempontjából. Emellett kulcskérdés a vidéki térségek élhetősége, az emberek életkörülményei, és ehhez az élelmiszergazdaság lehet az egyik legjobb láncszem. Itt nem arról beszélek természetesen, hogy borzasztó nagy munkaerőteremtő-képessége lenne a mai magyar agráriumnak, mert egyre inkább gépesített. De ha a sok, többféle üzemméretű, sokféle termelő képes termékpályában együtt gondolkodni, együtt dolgozni, ami szerintem a kulcsa még a magyar kiemelkedésnek, akkor igenis ennek nagyon komoly szerepe van. És erre fel lehet fűzni egy rekreációs tevékenységet is, mert a városi emberek vidékre járnak.

34. Bábolnai Gazdanapok, 2021 szeptember
34. Bábolnai Gazdanapok, 2021 szeptember
Fotó: Csatlós Norbert

Én azt gondolom, egyre több és egyre szebb helyre tudunk eljutni a magyar vidéken, és nagyon komoly szálláskapacitások is kiépültek, ahol fel tudunk úgymond töltődni a városi munka után.

Tehát ez a forrás – 7500 milliárd forintról beszélünk a következő hét évben –, soha vissza nem térő alkalom. Nekünk banki oldalon azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan tudunk ehhez megfelelő hiteltermékeket illeszteni, mert természetesen szükség van az önerő mellett a támogatás mellett megfelelő konstrukciókra, megfelelő hiteltermékekre is.

- Maradjunk annál, hogy a Takarékbank ügyfélköre elsősorban a kisebb termelőkből kerül ki. Azt szokták mondani, hogy a vállalkozásoknak van egy növekedési ciklusa. A kis gazdaságok mennyire növekszenek, mennyi marad nagyon pici, és mennyi lesz, amelyik növekszik?

- Kettő modellt látok. Az egyik, aki organikusan a kilencvenes évek óta növekszik. Ezek általában inkább a szántóföldi növényt termesztők, akik szépen erre tették fel az életüket. Van utódlás, van egy család, aki műveli a földet, és a környékbeli kisebb-nagyobb gazdaságokat, ahol kiöregszenek, abbahagyják, nyugdíjba mennek, befejezik bármi miatt, felvásárolgatják, vagy a földeket bérlik, és akkor kialakul egy átlagosan 5-600-800 hektáros gazdaság. Ennél fogva a szántóföldi növénytermesztésben csökken az üzemek száma. Ez teljesen egyértelmű.

Koncentráció figyelhető meg. Ugye ez visszavezethető arra a gépesítettségre, amit az előbb említettem.

Nyilvánvaló megvan ennek a közgazdasági háttere, hogy egy gépet mekkora területre érdemes alkalmazni.

Fotó: Csatlós Norbert

A másik, ami szerintem nagyon erőteljes irány, és talán a vidékfejlesztési program is hozott ennek egy lökést, és talán az élelmiszerfogyasztási kultúránk is javul és változik. A minőségi kézműves, hogy mondjuk sokszor a „nincs piacoknak” a betöltése. Számtalan olyan konferencián, vagy kiállításon járok, ahol fantasztikus minőségű sajtokat, tejtermékeket, borokat, szárazárut, gyümölcsárut, aszaltárut tudok vásárolni. Szerencsére ennek a többségét a Takarékbank finanszírozza, hogy tegyek mellé egy kis promóciót is. Ez fejlődik. És ennek van egy fogyasztóképes kereslete. Vannak a Balaton-felvidéken is olyan piacok, ahol nem tud az ember leparkolni, mert annyi, de annyi fogyasztó és vásárló van. Tehát mind a két modell változik.

Én az állattenyésztést tenném viszont oda, ami erőteljes koncentráció irányába hat.

Itt gondolok alapvetően az abrakfogyasztókra, tehát a baromfikra, vízi szárnyasra, a sertésre, a tejtermelésre. A húsmarha, az már más, az Magyarországon kicsit hobbi, vagy egy nagyon szép mezőgazdasági tevékenység, de nem tartozik bele a legfontosabb ágazatokba. Na, ott inkább a professzionalizmus, nagyüzemi gazdálkodás látható.

- Tehát igazából arrafelé haladnak. Minden szakembertől ezt hallom, hogy igazából állatot tenyészteni ezeknél az abrakfogyasztóknál igazán csak nagyüzemben érdemes, mert kisüzemben nem nagyon éri meg.

- És termékpályával, azt hozzá kell tenni. Ezért is hoztuk létre az élelmiszeripari központunkat, ami most már budapesti központtal működik. Mi abban gondolkodunk, hogy van, ahogy ön is mondta, a Takarékbanknak egy nagyon jó tradicionális kistermelőkből álló köre. Ezt mi egyre jobban kiegészítettük már középüzemekkel, és most abban gondolkodunk, hogy a legnagyobb élelmiszerfeldolgozók és élelmiszergyártók partnerei is lehessünk. És igyekszünk őket egyébként olyan tudással is ellátni, amit az elemzéseinkből látunk, a világpiacról, a világtendenciákról. És hát nyilván szeretnénk versenyképes termékekkel, banki termékekkel megjelenni ezeknél a termelőknél, feldolgozóknál.

- Akkor most visszakanyarodunk oda, ahonnan elindultunk. Ökológiai lábnyom. A Közös Agrárpolitikában a következő hét évre nagyon sok zöldítést és itt most nem a klasszikus értelemben vett zöldítésre gondolok, hanem mindenféle ökológiai gazdálkodást segítő, illetve előíró rendelkezést hozott az unió. Hogy látja, a magyar mezőgazdaságnak ez jó lesz, vagy nem lesz jó?

- Ezek nagyon nehéz kérdések. Attól függ, hogy melyik szempontból nézem. Az teljesen egyértelmű, hogy a hatékonysági, közgazdasági szikár szempontok, azok szembemennek a bioszféra védelmével. Mondok egy példát.

A terv az, hogy a tojástermelést, a ketreces tojótyúktartást megszüntetve, azt szabadon, nagyobb terekben, istállókban kiengedett tyúkokkal tesszük meg. Igen ám, de az állatjólétért cserébe 20%-kal több takarmányt kell adnom egy tojás előállításához.

Ahol viszont nagyobb takarmánytermő területekre van szükség, ott valószínűleg több kemikáliát, műtrágyát, inputanyagot fogok használni. Tehát a kettő dolog egymással szemben szembemegy.

A magyar mezőgazdaságnak én azt gondolom, hogy képviselni kell az érdekeit, a józan ész érdekeit. Tehát el kell kezdenünk csökkenteni az egy hektárra, egy egységre kijuttatott mennyiségeket. Ezzel teljesen egyet tudunk érteni, javítani kell a genetikát, a hatékonyságot. Figyelembe kell venni, hogy már most is klímaváltozás van. Van az úgynevezett minimum tillage, a forgatás nélküli talajművelés. Számos olyan ügyfelet tudok mondani, aki képes arra, hogy szántás nélkül, vagy nagyon ritkán végzett szántással képes nagyon jó termésátlagokat elérni, mert elkezdett gondolkodni rajta, hogy lehet ezt jobban tenni. Sőt, olyan borászt is tudok mondani, aki anyagi okok miatt nélkülözte a kemikáliákat és elkezdett más, akár organikus gazdálkodással termelni, és megvédi a szőlőit a gombabetegségektől. Tehát képes rá. Tehát az valamilyen szinten gondolkodásra ösztönöz minket.

Nemzetközi szállítmányozás
Nemzetközi szállítmányozás
Fotó: pixabay.com

Azt viszont nem hagyhatjuk, én azt gondolom, az Európai Unióban sem, meg a világpiacon sem, hogy értelmetlen szabályokat tegyenek a mezőgazdaságra, mert annak nagyon komoly következményei lesznek. Tönkremehetnek a termelők, probléma lehet a világpiaci versenyképességünkkel. Azt azért mindig elmondjuk, hogy Közel-Keleten, Afrikában, Dél-Amerikában nincsenek ilyen szabályzók. És ezekkel versenyzünk.

Tehát ő meg fog jelenni egy dömpingtermékkel, aminek az eredete és a minősége megkérdőjelezhető, amit sokkal alacsonyabb önköltségi áron állít elő.

Rögtön lehet látni azt, hogy meg fog jelenni ezen a piacon is a fogyasztó. Egy commodity tőzsdei termékről, a gabonákról, a tejről, akár a sertéshúsról, amiről beszéltünk, a tőkehús részéről van szó. A fogyasztó nem biztos, hogy mérlegelni fogja, hogy az európai és az megfelelt az állatjólétnek, az mentes mindenféle szertől.

Persze egyre nagyobb a fogyasztói tudatosság. De talán nem tudjuk a húsról, hogy honnan származik az áruházak polcain – mert nem mindig tudjuk a tőkehúsról –, akkor nagyon gyakran az árat nézzük meg, és ez egy nagyon veszélyes játék. Úgyhogy én a józan észnek vagyok a híve, gondolkodjunk, számoljunk és a következményeket is mérjük föl, mielőtt kijelentünk valamit, amit végre akarunk hajtani. Például egyes vegyszereknek a teljes száműzését a gazdálkodásból. Ennek olyan következményei lehetnek, hogy versenyképtelenné válunk a világpiacon.

- Akkor majd megesszük mi.

- Hát reméljük! Azon vagyunk!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró figyelmességek télvíz idején

A hideg idő beköszöntött, és minden lónak jól jöhet egy kis plusz kényeztetés. A hideg, a sok csapadék, a korai sötétedés és a karámban töltött órák számának csökkenése befolyásolhatja a lovak hangulatát. Kedveskedhetünk nekik sokféleképpen.

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

A magyarok 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra

Magyarországon a megkérdezettek 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra, a válaszadók 36 százaléka vágott, 8,8 százalékuk pedig visszaültethető, földlabdás fenyővel ünnepel - közölte az IKEA hétfőn az MTI-vel.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme a magas energiaárak miatt

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomures a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt - közölte hétfőn a vállalat.

Megfertőződtek az antwerpeni állatkert vízilovai

Koronavírusos az antwerpeni állatkert két vízilova. Az állatok jól vannak, csak az orruk folyik, jelenleg karanténban vannak - írja a BBC hírportálja.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Bayer–Microsoft partnerség

A Bayer stratégiai partnerséget köt a Microsofttal, hogy új felhőalapú digitális eszközöket és megoldásokat fejlesszen ki a mezőgazdaság és a kapcsolódó iparágak számára. A hangsúly az élelmiszerek, takarmányok, üzemanyagok értékesítési láncain van.

Génszerkesztéssel javítanának az állatjóléten

Talán első hallásra paradoxonnak tűnik, azonban génszerkesztéssel el lehetne érni, hogy csak bizonyos nemű utódok szülessenek a haszonállatoknál. Ily módon ki lehetne küszöbölni például a tejelő teheneknél született bikaborjak, illetve tojótyúk állományban kelt kakasok elpusztítását, hiszen meg sem születétnek.