0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tisztelet a múltnak, példamutatás a jövőbélieknek

Fontos megállni, hallatni a hangunkat, és valós információkat adni a társadalomnak arról, hogy állattenyésztés nélkül egészséges táplálkozás nem – vagy csak nagyon korlátozottan – képzelhető el.

Ez lehetne a summája annak a beszélgetésnek, amit Horváth Istvánnal, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége és a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökével folytattunk. Ő az a képviselő, aki a Parlamentben indítványozta, hogy szeptember 29., Szent Mihály napja az állattenyésztők napja legyen hazánkban.

– A mezőgazdaságon belül talán az állattenyésztés a legnehezebb és a legősibb hivatás is. Elhivatottság kell hozzá, és nem pusztán gazdasági, de érzelmi kérdés is, hogy egy gazdálkodó melyik állat tenyésztésébe fog bele – mondja Horváth István, aki apai ágon állattartó-állattenyésztő felmenőkkel rendelkezik. Ő maga – édesapjához hasonlóan – büszke keszthelyi gazdász és gyakorló gazdálkodó.

Sertést és húsmarhát tenyészt. Nagyobbik fia is állattenyésztő lesz, ő a MATE Kaposvári Campusának a hallgatója.

A tavalyi parlamenti indítvány előtt már több tenyésztői szervezet, illetve a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is kezdeményezte, hogy – sok más szakmához hasonlóan – az állattenyésztő szakma is kapjon egy napot, amikor egy kicsivel több figyelmet kap az átlagosnál. Korábban valahogy mégsem sikerült ezt elérni.

– Természetesnek tartjuk, hogy a tej, a sajt, a tojás vagy a sült csirke és sült hús ott van az asztalunkon – de a mögötte lévő munka kevéssé látszik – fogalmazott Horváth István. – Pedig az a munka még csak nem is pár hónappal korábban, a baromfi, a hízó vagy akár egy tejelő szarvasmarha tenyésztésbe állításával kezdődött. Inkább évszázadokkal, néha évezredekkel korábban, mai haszonállataink őseinek háziasításával, majd az állatoknak az ember aktuális igényeihez alakításával folytatódott.

Az ember mindig a számára fontos tulajdonságai szerint formálta, tenyésztette az állatokat.

Amikor az erejükre volt szükség, akkor megalkotta az igavonó állatokat, legyen szó akár marháról, akár lóról. Egyik szarvasmarhát azért tenyésztette, hogy minél több tejet adjon, a másikat azért, hogy minél több húst, és hasonlóan sorolhatnánk az élelmiszer-termelésben részt vevő különféle állatfajokat.

Látnunk kell azonban azt is – és a társadalomnak is meg kell mutatni –, hogy azokkal a naturális mutatókkal, amikkel akár az 1800-as évek végén rendelkeztek az állatok, nem lehetne a mai életszínvonalnak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet előállítani. Tehát az állatfajták korszaknak megfelelő „alakítása”, a tudatos tenyésztés a mai napig zajlik.

– Ráadásul az állattenyésztés nem olyan tevékenység, amivel a piac alakulása vagy hullámzása szerint fel lehetne hagyni egyik pillanatról a másikra.

Például amikor a sertéshús ára mélyrepülésbe kezd, vagy amikor az előállítási költségei túl magasra szöknek, akkor a híz­lalást esetleg abba lehet hagyni, aztán újra lehet indítani, amikor megéri, de aki mi­nőségi tenyész­állatot állít elő, az kétszer is meggondolja, hogy a kocaállományt fel­számolja-e? E té­­ren lényegesen nagyobb a felelősség – hangsúlyozza a VHT elnöke.

Az állattartó felelőssége persze az is, hogy jó életet biztosítson az állatainak, őrizze az egészségüket, és persze a fogyasztókét is, vagyis hogy egészséges élelmiszert állítson elő – mindezt úgy, hogy a gazdasága rentábilis legyen.

– Ezért is nehéz elfogadni, hogy a trágyát veszélyes hulladékként kezelik, vagy hogy az állattenyésztést környezetszennyezőbb ágazatnak tekintik, mint a szállítmányozást vagy a közlekedést.

Én úgy látom – mondja Horváth István –, hogy az ipar ellenséget kreál a mezőgazdaságból, különösen az állattenyésztésből annak érdekében, hogy elfedje a saját felelősségét.

Ebben az egyébként akár jóhiszemű állatvédő szervezetek a segítségükre vannak. Ezért muszáj megállnunk egy napra, és hallatnunk kell a hangunkat nekünk, állattenyésztőknek, és valós információkat kell megosztanunk a társadalommal az állattenyésztésről. Egy ilyen ünnepnap jó alkalom a társadalmi szemléletformálásra. Nem árt ugyanis emlékeztetni a mezőgazdaságtól elszakadt mai embereket, hogy az állati termékek milyen sok munka és áldozat vállalása árán kerülnek az asztalra. Fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy állattenyésztés nélkül nincs egészséges táplálkozás. Ezért meg kell kísérelnünk a valós helyére tenni a társadalom értékrendjében. Így mutathatjuk ki tiszteletünket apáinknak, a múltbéli állattenyésztőknek, és mutathatunk példát fiainknak, a jövő állattenyésztőinek.

2020. november 5-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazták az országgyűlési képviselők a Horváth István kormánypárti képviselő indítványát, amelyben szeptember 29-edikét az Állattenyésztők Napjává nyilvánították. A képviselők így kívánják elismerni a hazai állattenyésztés hagyományait és azt a munkát, amelynek révén az állattenyésztők egyre nagyobb szerepet töltenek be a társadalomban. Szent Mihály napja, szeptember 29. évszázadok óta a behajtás és a számadás ideje a legeltető állattenyésztésben.

Az új ünnepnap jó alkalom arra, hogy az állattenyésztők különböző kiállítások, vásárok, tudományos előadások vagy más rendezvények keretében cseréljenek tapasztalatokat egymással, és egyúttal bemutassák hivatásuk szépségeit, munkájuk fontosságát és életszemléletük lényegét.

Az állattenyésztők napja mindezen túlmutat, hiszen fontos szerepet tölthet be az egyre szélesebb körben terjedő, az állati fehérjefogyasztást ellenző divatirányzatokkal szemben.

Az állati fehérjék fogyasztása ugyanis biológiai szükséglet: az ember egészséges fejlődéséhez és létfenntartásához szükség van húsra, tejre vagy tojásra. Ugyanígy jó alkalom az állattenyésztést méltánytalanul rossz színben feltüntető híresztelésekkel szembeni fellépésre. Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, odafigyel a biodiverzitás megőrzésére és a kultúrtáj fenntartásának letéteményese.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság