Back to top

Közel 9000 pohár tej fogyott Vásárhelyen

A nemzetközi hírnévnek örvendő hódmezővásárhelyi állattenyészési napok nem kizárólag a szakmának szól, a szervezők gondoskodnak róla, hogy kisgyerektől idős emberig mindenki bőségesen találjon programot magának a három nap alatt. Szétnéztünk, és idén is azt tapasztaltuk: nem véletlen, hogy a dél-alföldi esemény ezrével vonzza a látogatókat.

A napokban lezajlott Hódmezővásárhelyen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Az eseményt a legrangosabb hazai szakmai rendezvények között tartják számon, de nem mellékesen - és ez a nyitóünnepségen is elhangzott - a város turizmusát is feldobja erre a néhány napra. Lapunk munkatársai végig jelen voltak, magunk is tapasztaltuk, hogy óvodás- és iskoláscsoportok, családok, baráti társaságok látogatnak ki hatalmas létszámban. Nem véletlenül: a három nap alatt közel 80 programból lehetett választani, ebből most csak néhányat emeljünk ki. Érdekes látványosság volt a Sárrét Közalapítvány 22 ezer literes utazó óriás akváriuma, ahol hazai halfajokat nézhettünk meg.

A magyar kutyafajták bemutatóján pedig megszívlelhettük azt az tanácsot, hogy ne hagyjuk feledésbe veszni hazánknak ezen értékeit, válasszunk bátran négylábú barátnak mudit, pumit, komondort. 

Fotó: Králik Emese

Van, aki ódzkodik a kecske- és juhhús fogyasztásától, illetve az ilyen eredetű tejtermékektől. A juhtenyésztő egyesület területén érdekes kezdeményezéssel igyekeztek ezt a helytelen berögződést oldani, ízletes fogások kóstoltatásával próbálták közelebb hozni az emberekhez ezeket a termékeket. Az ötlet remeknek bizonyult,  az elkészült adagok igen gyorsan elfogytak. Megkóstoltuk: a szaftos, filézett báránycomb puha fehér kenyérrel párját ritkította. 

Fotó: Králik Emese

Ha állattartásról beszélünk, a hagyományőrzés szinte megkerülhetetlen, ennek szép példáját láttuk az erőt és ügyességet kívánó köböre viadalt szemlélve. A több évszázados lovas versengésben két csapat harcol egymással - a bemutatókon egy szőrméért, a kommentátor elmondása szerint Ázsiában még ma is előfordul, hogy egy leölt kecskéért. 

Fotó: Králik Emese

Az állattenyésztési napok idején a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. „tejivót” bocsát a látogatók rendelkezésére, melyből korlátlanul fogyaszthat bárki. Ez a lehetőség rendkívül népszerű, mindig hosszú sorok állnak a pultnál. A háromnapos rendezvény alatt 1745 liter tej fogyott. Ez ugyan kevesebb, mint a 2018-as, 2300 literes eddigi rekord, de a cég a mostani eredménnyel elégedett: ősz van, a friss, hűtött tej pedig meleg időben fogy jobban. Azt is megtudtuk, hogy ez a tej az, amelyet a kiállított állatoktól fejnek le.  Ez először a szomszédságban működő Boppe Tejfeldolozó üzemhez kerül, majd pasztörizáltan, kezelten jut vissza a kiállítás területén elhelyezett tartályba.

Fotó: Králik Emese

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.