Back to top

Pusztuló lucfenyvesek helyére 370 ezer őshonos fát ültettek az Őrségi Nemzeti Parkban

Huszonhat hektár pusztuló lucfenyvest számoltak fel, helyettük 370 ezer darab, őshonosnak számító fa csemetéjét ültették el, fa- és cserjefajokban bővelkedő erdősítéseket hoztak létre az Őrségi Nemzeti Parkban; a két éven át zajló, most záruló természetvédelmi projekt megvalósításához az Európai Unió több mint 408 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyújtott.

Az élőhely rekonstrukciós program során eltávolították az elpusztult, beteg, az erdő megújulását akadályozó fákat, helyükre őshonos fafajtákat - tölgyet, bükkfát, juhart - telepítettek - írták.

Céljuk az volt, hogy a jelenleginél egészségesebb, a veszélyforrásokkal szemben ellenállóbb, a klímaváltozás hatásait mérsékelni és elviselni képes erdőket hozzanak létre - emelték ki.

Hozzáfűzték: a projekt megvalósítása során tíz kilométer hosszan a vadak rágása ellen védő kerítést építettek, az erdők természetvédelmi célú kezelése érdekében pedig a Magyar Állam által nyújtott pályázati forrásokat felhasználva 183 millió forint értékű speciális gépparkot szereztek be.

Illusztráció
Illusztráció

Az elvégzett beavatkozások hatásait hosszú távon nyomon követik a szakemberek, a létrejövő változatos erdők a reményeik szerint élőhelyül szolgálnak majd számos, természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajnak, például a fekete harkálynak, hamvas küllőnek, vagy a nagy szarvasbogárnak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.