Back to top

Megnyílt a KÁN!

Október 1-jén megnyitotta kapuit a KÁN Egyetemi Napok! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rendezésében és a Magyar Mezőgazdaság kiadó társszervezésében létrejött rendezvény immár a Dunántúl legnagyobb agráreseményévé vált. A MATE Kaposvári Campus Fedeles Lovardájában a látogatók mellett több mint 1000 diák vett részt a megnyitón, amelyet Semjén Zsolt nyitott meg.

MMG - Megnyílt a KÁN!

Fotó: Csatlós Norbert
Idén 14. alkalommal, azonban KÁN Egyetemi Napok néven először lett a nagy hagyományokkal bíró esemény megrendezve, amely október 3-ig 100 kiállítóval, továbbá 7 szakmai eseménnyel, például szakmai konferenciákkal, fajtabemutatókkal és közönségprogramokkal várja a kilátogatókat. Az eddig Kaposvári Állattenyésztési Napok néven futott rendezvény nemcsak nevében, de helyszínben és tematikájában is megújult:

az állattenyésztési szakmai programok mellett a szervezők főként a generációváltásra helyezik a hangsúlyt – a MATE Udvarban a jövő fiataljaival kívánják megismertetni az agráriumot és az abban rejlő lehetőségeket.

A megnyitót Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitotta meg, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban egymást követik az országban az agrárrendezvények, amelyek a vidéki életre hívják fel a figyelmet. De nemcsak figyelemfelhívásra, fejlesztésre is szüksége van a vidéknek, amit a kormány eddig soha nem látott összegű pályázati forrásokkal támogat. Azonban a források mellett az agrárium fejlesztéséhez megfelelő szakmai tudásra is szükség van, ezért idén a KÁN Egyetemi Napok kiemelt témája a generációváltás lett.

– A jövő generációjának átgondolt, megreformált agrár-felsőoktatásra van szüksége, ez lehet a garancia arra, hogy olyan szakképzett kollégák kerüljenek ki a pályára, akik a jövő agráriumának alappillérei lesznek.

Ezért szeretnénk a KÁN Egyetemi Napok ideje alatt megismertetni a középiskolai hallgatókkal a MATE felsőoktatási struktúráját, és az abban rejlő lehetőségeket – fogalmazott Gyuricza Csaba.

Fotó: Csatlós Norbert
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes biztos hivatásnak titulálta az agráriumot, hiszen „az embereknek mindig szüksége lesz élelmiszerre”. Megemlítette Magyarország agrárország voltát, ezért

napjainkban is fontos, hogy élelmiszer szempontjából is önellátó ország legyünk.

Kiemelte a vidék megtartóerejét, amit a kormány egyebek mellett az agrártámogatásokkal szeretne biztosítani, valamint munkahelyeket létesíteni a vidéki emberek számára. Semjén Zsolt azt is ismertette, hogy a kormány olyan politikát folytat, amely lehetővé teszi, hogy a vidék a magyar agráriumnak köszönhetően munkaerő-megtartó lehessen. Végezetül kitért az éppen zajló vadászati világkiállításra és a vadhúsra is, részletezte annak egészséges, bio jellegű voltát, amit a kormány a későbbiekben be kíván iktatni a hazai közétkeztetésbe.

Fotó: Csatlós Norbert
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke megköszönte az állattenyésztők munkáját, akiknek köszönhetően folyamatosan minőségi élelmiszerek kerültek a családok asztalaira. Kiemelte a hazai haszonállat-állomány minőségét, ami egyebek mellett az állattenyésztési ágazatot támogató, nagymértékű forrásoknak köszönhető;

ezen támogatások révén nemcsak most, a közeljövőben is nemzetközi szinten lehet a magyar állattenyésztés.

A MÁSZ elnöke a generációváltásról is szólt, mely „akkor is bekövetkezik, ha nem akarjuk. Tehát jobb felkészüli rá”. Ehhez azonban a diákoknak minőségi oktatásra van szüksége, ami hosszú távon komoly befektetést jelent az agrárium, azon belül az állattenyésztés számára. A létrehozott jelentős agrártámogatási források, valamint az átalakított agrároktatás együttesen még eredményesebbé teszik az ágazatot.

Süle Katalin, a NAK alelnöke szintén a generációváltás támogatását hangoztatta.

– A kamara tagjainak jelentős része már átadná a stafétabotot a jövő gazdászainak, azonban sok esetben a megfelelő szaktudás híján, ez nem lehetséges. Hozzátette, állattenyésztés és minőségi hazai élelmiszerek nélkül nincs piacképes gazdaság.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő az agrárium szuverenitásáról és önbecsüléséről beszélt. Megemlítette, hogy a rendszerváltás során vesztes ágazatként került ki az agrárium, napjainkban viszont Európa harmadik leginnovatívabb ágazatává vált.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere elmondta, a megyeszékhely a Dunántúl legnagyobb agrár- élelmiszeripari központja kíván lenni, amit a KÁN Egyetemi Napok és az itt megjelenő diákok csak megerősítenek.

Fotó: Csatlós Norbert

A megnyitó során a Kaposvári Egyetemi Campus Lovasakadémiáján nevelkedett Bence Balázsnak, a Lovas Világjátékok legelőkelőbb eredményét, 10. helyezést elérő, a junior Európa-bajnokságon aranyérmes lovastornásznak és Villányi Krisztina edzőnek Gyuricza Csaba, a MATE rektora átadta az elismerő kitüntetéseket.

A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható! Az esti Bagossy Brothers Company koncert továbbra is védettségi igazolványhoz kötött!

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.