Back to top

Minnesotai törpemalac és a többiek - Egyszerű, természetes, fenntartható

„Ültünk Ritával egy osztrák társasház erkélyén, ittuk az osztrák bort, ettük az osztrák sajtot, és azt mondtam: hát, hülyék vagyunk mi?” Valahogy így kezdődött a hajósi Geiger Attila életének új, jelenleg is tartó fejezete, amiben ő már nem vendégmunkás, nem alkalmazott, de nem is a fogyasztói társadalom tipikus tagja.

Az Alföldön, Bács-Kiskun megye déli részén, Hajóson nevelkedett. Édesapja sertéstartással is foglalkozott, amíg a nagyipar ki nem szorította a piacról. Geiger Attila mérnök-informatikusként végzett és Pécsett vásárolt lakást, majd a devizahitelek bedőlése és a 2008–11-es gazdasági válság miatti pénzügyi gondokból külföldi munkavállalással próbált kilábalni. Bár a feleségével együtt jól kerestek és félretenni is sikerült valamennyit, úgy érezték, hogy az akcentusuk miatt mindig idegenek maradnak a szomszédos országban.

Attila gyermekkori élményeinek és felnőtt élete során szerzett tapasztalatainak is szerepe volt abban, hogy két éve úgy döntött: amennyire lehet, kivonja magát a negatívan értékelt globális folyamatokból, sőt, a maga szintjén megteszi ellenük, amit megtehet.

Elege lett a bolti ételből, a túlpörgetett fogyasztásból, abból, amit a környezetszennyezésről, túlnépesedésről, klímaválságról olvasott. Megpróbál egyszerűbben, természetesebben, önfenntartóbb módon élni. A feleségét pedig arra kérte, adjon neki öt évet, hogy bebizonyítsa: ez működőképes alternatíva lehet.

Fotó: Czifrik Kati

Eladták az ingatlanjaikat és visszatértek Hajósra. Építkezésbe fogtak, és vettek egy régi házat udvarral, legelővel, kaszálóval, ahol Attila állattartásba kezdett. Húst és tejet már egyáltalán nem vásárolnak. A zöldség és a gyümölcs nem sikerül mindig egyformán, de vidéken sok mindent csereberélnek az emberek.

A minnesotai nem felejt

Kezdetben törpemalacokat vásárolt, mivel kizárólag szabadtartásban gondolkodik, és a területe csak erre elég. A törpemalacok emellett hobbiállatként is egyre kelendőbbek, mivel elképesztően okosak.

Szerinte egy kecske néhány hónap alatt elfelejti, hogy injekciót kapott a gazdától, de egy minnesotai sosem bocsát meg efféle atrocitást.

Törpemalacnak vagy törpe sertésnek a házi sertés legkisebb méretű fajtáit nevezzük. Napjainkra közkedvelt társállattá váltak. A legkisebb fajták hossza 65, magasságuk 25 centiméter körüli. A hímek nagyobbak a nőstényeknél, agyaruk megnő. A színük legtöbbször fekete, szürke, de fehér, tarka és más színek is előfordulnak. Csoportos élőlények, és a testtartáson kívül a gyakori, élénk hangjelzések biztosítják közöttük a kommunikációt. Látásuk gyenge, de hallásuk és szaglásuk kiváló. Mindenevők.

Geiger Attila: igyekszünk önfenntartó gazdaságot létrehozni
Geiger Attila: igyekszünk önfenntartó gazdaságot létrehozni
Fotó: Czifrik Kati
A kocák 21 naponta ivarzanak, és olyankor kiszámíthatatlanul, olykor agresszíven viselkednek. Egész évben párosodhatnak, és ha csak a gazda nem akarja őket túlterhelni, kétszer fialnak. A vemhesség csaknem négy hónapig tart. Ottjártunk előtti éjszaka tíz kismalacot fialt a Rosie nevű koca, majd a délelőtt folyamán még egyet.

Gazdája tapasztalata, hogy nem szabad a vemhes kocákat túletetni, mert abból nehéz és kockázatos vajúdás lehet.

Ő csak az utolsó hónapban, különösen az utolsó két hétben táplálja jobban a kocákat, ezzel biztosítva a megfelelő laktációt. Az újszülött malacok néhány nap alatt kiválasztják és kiharcolják a saját emlőjüket az anyán, amihez azután az elválasztásig ragaszkodnak.

A törpemalacok erőteljesen védik a territóriumukat. Több kocát nem lehet együtt tartani, mert akár kerítésen át is egymásra rontanak. Mivel erősek és élénkek, könnyen kitörhetnek és elcsavaroghatnak, ugyanakkor nagyon érzékenyek, nem viselik el a hajtást, terelést. Mindezt figyelembe kell vennie annak, aki többet nevel egyszerre.

Geiger Attila megfigyelte a mozgásukat, viselkedésüket, szokásaikat, és folyamatosan ehhez alakította az életterüket. Zömében bontott és újrahasznosított anyagokból biztonságos és praktikusan átjárható, átalakítható karámrendszert alakított ki az udvaron, ami azt is lehetővé teszi, hogy rotációs módon gazdálkodjon a rendelkezésére álló földdel és az állatai képességeivel.

A malacok természetesen dagonyázni is járnak. Amikor gazdájuk feltölti az árkot vízzel, elégedetten vonulnak wellnesselni.

Bár a fiatal állatok gyengén szőrözöttek, a törpemalac mínusz húsz fokban is jól érezheti magát egy három oldalról szélvédett ólban. Ilyenkor vastagon alá kell szalmázni, és lehetőleg több egyedet kell együtt tartani, mivel egymást is melegítik, és egyébként is igénylik a társaságot. Egy-egy párnak, illetve családnak legalább 25-30 négyzetméter kifutós karámot ajánlott biztosítani. Persze az a legjobb, ha kellően nagy legelőn tartjuk őket szinte egész évben.

Egy talicska friss széna fergeteges jókedvre deríti a kecskeállományt
Egy talicska friss széna fergeteges jókedvre deríti a kecskeállományt
Fotó: Czifrik Kati

Fejlett a szociális viselkedésük, okosak és alkalmazkodóképesek. Házi kedvencként lakásban is tartják őket, mivel szobatisztaságra nevelhetők, de Attila szerint semmilyen állat nem való lakásba, és mindegyik jobban érzi magát a természetes környezetben.

Egy kifejlett minnesotai törpemalac a 25-50 kilogrammot is eléri, attól függ, mennyit és hogyan etetjük. Két éves koráig azt tekintik normál súlynak, amikor ahány hónapos, annyi kiló.

Egy sencseni geno­mikai intézetben, eredetileg kísérleti célból génmódosított, „dizájner” törpemalacokat hoztak létre, amelyeknek maximum 15 kilogramm a felnőttkori súlyuk.

Attila hallott olyan tápról, amelyet törpemalacok számára fejlesztettek ki, de előre összeállított takarmánykeveréket elvből nem ad az állatainak. Mindenkinek számolnia kell vele, hogy mire a malac eléri a kétéves kort, már nem olyan kicsi és nem is olyan cuki, mint néhány hetesen. Máris két állatmenhelyen foglalkoznak a befogadásukkal. Attila szerint az vegyen törpemalacot, aki hajlandó 10-12 évig rendszeresen foglalkozni vele. Két hetes korukig ugyanis nagyon szelídek, de ha nem játszunk velük, tanítjuk, simogatjuk, vakarjuk őket, hamar elvadulnak a gazdájuktól. Idegenekkel szemben mindig bizalmatlanok maradnak. Nevelésükben a következetesség is fontos: legyen rendszer az etetésben, mert ha mindig kapnak enni, amikor visítanak, akkor jó eséllyel később isvisítanak.

A megfelelő fajta

A három kocából, két kanból, öt ártányból és mintegy húsz malacból álló állományt öt anglo-núbiai kecske és mintegy három tucat baromfi egészíti ki.

Attilát kezdetben mindenki lebeszélte a kecskéről – mondván, hogy ugrál, rágcsál, rendetlen, szemtelen –, ezért először juhokkal próbálkozott.

Azokban viszont ő csalódott. Most úgy vélekedik, hogy a megfelelő fajtát kell megtalálni.

Az anglo-núbiai kecskében nemcsak a különleges megjelenését, hosszú füleit szereti, hanem fontos szempont volt a választásában a jó tejelés és a tej kiemelkedő zsírtartalma is. Ennek köszönhetően jó minőségben készítenek belőle sajtot és joghurtot. Egyelőre csak annyit, amennyit maguk fogyasztanak és szívességbe, csereberére szánnak, de talán két év múlva elérik a napi 20-30 litert, amivel már érdemes elkezdeni az árusítást is.

Súlyos tenyészhiba, ha a koszovói hosszan kukorékoló kakas utánozhatatlan hangadása nem tart tovább kilenc másodpercnél
Súlyos tenyészhiba, ha a koszovói hosszan kukorékoló kakas utánozhatatlan hangadása nem tart tovább kilenc másodpercnél
Fotó: Geiger Attila

Az anglo-núbiai kettős, tej- és húshasznosítású fajta. Zaraibi (Egyiptom) és jam­napari (India) bakok angol tejhasznú anyák­kal történt keresztezésével alakították ki. Barátságos és kiegyensúlyozott. Magas környezeti és takarmányozási igényei miatt tartása leginkább intenzív körülmények között javasolt. Szaporulata ellésenként 1,7–2,2.

Átlagos tejtermelése 400-600 kilogramm, 300 napos laktáció alatt elérheti az 1000 kilogrammot is.

Tejének zsírtartalma 4-5, fehérjetartalma pedig 3-4 százalék.

Szereti hallgatni a „kávéfőzőt”

Geiger Attila a baromfi esetében is különleges díszfajtákat keresett. Ritkán hall az ember olyat, ahogyan a koszovói vagy a sanjak kakas hosszan elnyúlóan kukorékol. A különleges, kávéfőzőre emlékeztető hang húsz másodperctől akár egy percig is kitart. Tenyésztői szempontból súlyos hibának tekintik, ha nem éri el a 10 másodpercet, illetve ha a tyúk bóbitája széteső vagy túlságosan kicsi. A koszovói és sanjak fajták mellett a jó tojáshozamú australorp, az amrock és a kendermagos is a baromfiudvar dísze.

Attila sok mindent gyerekkorában tanult meg az állattartásról, de meghallgatja a tapasztaltabbakat, könyveket olvas és több termelői, tenyésztői csoportba is regisztrált a Facebookon.

Mint mondja, a tagok támogatják, és nemcsak tanácsokkal, hanem például takarmánnyal is kisegítik egymást.

Ő a takarmány egy részét saját földjein termeli meg, részben pedig kiadott családi földek bérleti díja fejében jut gabonához, amit a malacoknak lisztfinomságúra darál. A vitamint a szezonban saját gyümölcsösökből biztosítja, télen viszont megveszi a vitaminkészítményeket és tápanyag­-kiegé­szí­tőket. A szükség szerinti gyógyszerezés, valamint állatorvosi ellátás drága, de megkerülhetetlen. A malacok például korábban kacsáktól kaptak fertőzést, amiből megtanulta, hogy a víziszárnyast nem jó együtt tartani mással, mivel összepiszkítja az ivóvizet.

A törpemalacot évente legalább egyszer féregteleníteni kell, de fogyása újabb fertőzésre utalhat. Emellett nagy gondot okozhat, ha belemegy a szemébe a toklász, ami gyulladáshoz vezet, és nehezen lehet kiszedni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Az árstop mellett nagy emelésre készülnek a kiskereskedők

A hatósági ár helyett három más tényezőt tart hatékonynak az infláció megfékezésére a Portfolio munkatársa.

Felismerik barátaik hangját a vízilovak

Egymás felismerésére használják messzire eljutó hangjukat a vízilovak. Egy afrikai rezervátumban végzett új kutatás szerint a tülkölő hang segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.

Alacsony gázkibocsátású marhahús-tanúsítvány borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban

November óta jelentkezhetnek az amerikai tenyésztők abba a programba, amely révén tanúsítványt kapnak arról, hogy marháik alacsony gázkibocsátásúak, s így környezetkímélőbbek más szarvasmarháknál, de szakértők szerint ez megtévesztheti a fogyasztókat - írja cikkében a Wired. A lap azonban nem a különféle tartásmódú marhák kibocsátását hasonlítja össze, hanem a marhákét más állatokéval.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...