Back to top

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Egyre több lucfenyves esik áldozatul az éghajlatváltozás következményeinek
Egyre több lucfenyves esik áldozatul az éghajlatváltozás következményeinek
A terület túlnyomó része faállománnyal borított, mindössze 407 hektárt tesznek ki a tisztások, nyiladékok, csemetekertek, vadföldek és rakodók. A közigazgatás szerint 34 település határában kezel erdőket az igazgatóság, azonban az erdészeti igazgatás jelenleg is elkülöníti a Szentgotthárdhoz tartozó, korábban önálló községeket, ezek Farkasfa, Jakabháza, Máriaújfalu, Rábafüzes és Rábatótfalu.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 1342 hektár állami tulajdonú erdőt kezel az erdészet területén lévő községekben, és 160 hektár egyéb állami tulajdonú erdő is található erre.

Ezeknél sokkal nagyobb a magánerdők aránya, az összes környékbeli erdő több mint fele magántulajdonban van. Az őrségi erdőket járva ezért vegyes képet láthatunk: vannak mintaszerűen kezelt állományok és elhanyagoltak is.

Még jellemzők a fenyvesek

Elgondolkodtató történelmi emlék

A Németújvári-dombságban fekvő Nemesmedves a szocializmus idején arról volt nevezetes, hogy hazánk területén e települést „szabadította fel” legutoljára a Vörös Hadsereg 1945. április 4-én, ezért e nap sokáig ünnep volt. Erre emlékeztet a szovjet T-34-es harckocsiemlékmű. Azonban valójában a II. világháború végső magyarországi harcai nem Nemesmedvesen zajlottak, mert az utolsó német alakulat április 11-én hagyta el Magyarbüksöt, majd április 12-én Pinkamindszenten adta fel harcállásait, igaz akkor a falu már szovjet kézen volt, s csak a község Pinkától nyugatra fekvő része volt a németeké.

Bár korábban jóval magasabb volt az aránya, az erdeifenyő ma is meghatározó fafaja a Szentgotthárdi Erdészet területének – a faállomány bő harmadát alkotja. Az elmúlt évtizedekben a lucfenyő is fontos szerepet kapott az Őrségben, de az átalakuló éghajlat egyre kedvezőtlenebbé teszi a termőhelyi feltételeket e rendkívül értékes faanyagot adó fafajunk számára, így területi aránya mára mindössze 6,3%. A Szalafő határában található Őserdőben pedig azt láthatjuk, hogy az egykor bakhátasan művelt szántót miként vette birtokba az erdő, majd hogyan lett nyíres-fenyvesből ma már 100 éves gyertyános-tölgyes.

„Igazgatóságunkon már a ’90-es évek elején észleltük a lucos állományok egészségi romlását.

A fahasználati kimutatásokból jól kivehető a ciklikusság, ami a károsítások tíz évenkénti tetőzését mutatja. Társaságunk célja, hogy ezeket a „kilengéseket” kiegyenlítsük, így igyekszünk minden évben egyenletes mértékben csökkenteni a lucfenyvesek területét, és faanyagukhoz lehetőleg még egészséges állapotában hozzájutni” – avat be a szakmai döntésekbe Farkas Rolf tervező.

Erdőgazdálkodási szempontokból a lucfenyő rendkívül produktív fafaj lenne, ha a csapadék kedvezőbb eloszlásban érkezne, a nyári aszályos időszakok pedig zsugorodnának. Klímaelemzések is alátámasztják, hogy az elmúlt fél évszázadban csupán néhány év időjárása felelt meg teljes mértékben a lucfenyőnek. A kedvezőtlen klimatikus viszonyok miatt a legyengült állományokat nagymértékben károsította a betűző szú; gyakori azoknak az éveknek a száma, amikor akár 3-4 nemzedéke is kifejlődik ennek a károsítónak. Másik nagy ellensége a fafajnak a gyökérrontó tapló, amely a lucfenyők földfelszínhez közel futó, egymással gyakran érintkező gyökerein keresztül egész állományokat lefertőzhet.

A fák vékony kérgét előszeretettel sebzi meg a gímszarvas, újabb fertőzési kaput nyitva a károsítók előtt.

Bodonczi László: A vízállásos területeken különösen nehéz az erdőművelés
Bodonczi László: A vízállásos területeken különösen nehéz az erdőművelés
A több frontos „háborút” sajnos a lucfenyvesek elveszítették, ezért nagymértékű pusztulás figyelhető meg.

„Ugyanakkor elegyes formában, mély, fagyzugos völgyekben teljesen egészséges példányok is fellelhetők. Ezek magassága elérheti a 30-35 métert, mellmagassági átmérőjük pedig 80-100 cm-t. A rekord, amire a kollégák emlékeznek, a Hármas-határ közelében egy 42 méter magas példány volt” – meséli a szakember. Ez is mutatja, hogy elegyesen kiváló fafajként tekinthetnénk a lucfenyőre, de kísérő fafajok nélkül sajnos a kipusztulás szélére sodródott. Az egészséges állapotában letermelt lucfenyő kiváló épületfa és asztalosipari alapanyag. Az elszáradt egyedek viszont csak rostfának, illetve papírfának értékesíthetők, jóval alacsonyabb áron, ezért fontos még egészséges állapotában kitermelni a lucfenyőket.

Tért hódítanak a tölgyesek

Farkas Rolf: Az egészségben letermelt lucfenyő kiváló épületfa
Farkas Rolf: Az egészségben letermelt lucfenyő kiváló épületfa
A természetvédelmi irányelveknek megfelelően a tölgyek aránya növekszik, de alapvetően mindenütt az elegyes erdők létrehozására törekszünk. Jelenleg a dombvidéki elterjedésű kocsánytalan tölgy, a síkvidéki kocsányos tölgy és a tölgyesek típusképző kísérő fafaja, a gyertyán egyaránt mintegy egytizedét alkotják az erdőállománynak.

A bükk 12%, a csertölgy, a mézgás éger és a vörösfenyő 1,5-2%-ban fordul elő, de természetesen még számos más fafajjal is találkozhatunk az őrségi erdőkben.

„A Szentgotthárdi Igazgatóság erdőgazdálkodását meghatározza, hogy erdeink nagyrészt az Őrségben találhatók, ami az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozott. Manapság azonban súlyos csapadékhiány sújtja e tájat is. A gyakori, sokszor nyári hőséggel társuló aszály az újulat és a csemeték pusztulását okozhatja. Különösen veszélyes a tavaszi erdősítések idején fellépő meleg, száraz időjárás, melytől – a precíz ültetés mellett – szakszerű tárolással, szállítózsákok alkalmazásával és a gyökérzetük vízmegkötő anyagba való áztatásával védhetjük a csemetéket.” – magyarázta Bodonczi László erdőművelési műszaki vezető. A legelterjedtebb barna erdőtalajok jellemzően savanyú kémhatásúak, sok esetben csaknem a felszínig kavicsos, cementált rétegekkel. Csapadékos években vízállásosak, ami nagyon megnehezíti az erdőművelést. A felszínig kavicsos talajokon elsősorban erdeifenyő található, de nedvesebb években még az idősebb újulatot is megöli a víz, ezért többszöri pótlásra van szükség.

A Szalafői Őserdőben a természetes folyamatok érvényesülnek
A Szalafői Őserdőben a természetes folyamatok érvényesülnek

A tömörödött talajrétegekkel rendelkező területeken vízmegtartó vízrendezéssel, továbbá altalajlazítással javítjuk a csemeték életfeltételeit.

A kocsányos tölgy jobban viseli a vízállást, ezért ahol az erdeifenyő kevésbé sikeres, ott inkább ezzel a fajjal erdősítünk. A felhasznált csemeték mintegy kétharmada lombos fafaj, kisebb része erdeifenyő, lucot már csak 1-2 %-ban alkalmazunk. A legjobb termőhelyeken bükkösök találhatók, de ezek nagy területeken száradásnak indultak. „A természetes úton fel nem újult részeken nagy munka a mesterséges felújítás. Legnagyobb feladatot azonban az évek óta megállíthatatlan lucfenyőpusztulás következtében képződő vágásterületek erdősítése adja” – tudtuk meg a műszaki vezetőtől.

Turistacsalogató

A Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság sokrétű közjóléti tevékenységet végez. Őriszentpéter területén a Bárkás-tavi, Kercaszomoron a Haricsa kirándulóhelyet kezeli. Mindkettőhöz turistautak vezetnek, esőbeálló, erdei bútorok és tűzrakó hely szolgálják a felüdülni vágyó kirándulók kényelmét. A Szentgotthárd Máriaújfalu határában létesített Hársas-tóban lehetőség van fürdésre és horgászatra is. A tó és víztározó kezelője Szentgotthárd városa, a tó nyugati partján elterülő erdőké pedig az erdészet kezelője, ahol néhány éve kirándulóhelyet létesítettünk. Az igazgatóság területén valamennyi jelentős kirándulóhelyet turistaúton lehet elérni.

Fürödni és horgászni is lehet a Hársas-tóban
Fürödni és horgászni is lehet a Hársas-tóban

Alig ismert földrajzi név

Körmendtől nyugatra tartva, átlépve a Pinka folyó vonalán, északra egy dombvonulat képezi a látóhatárt, melyet Németújvári-dombságnak neveznek, de e nevet kevesen ismerik. Ennek oka talán az, hogy a rendszerváltás előtt a határsávhoz tartozott, így nem volt látogatható, legfeljebb úgy említették, hogy a „8-as úttól északra húzódó dombsor”.

A névadó Németújvár/Güssing, a Batthyány család ősi birtoka ma Ausztriához tartozik, Burgenland tartomány egyik járási székhelye.

A dombvonulat Németújvártól délkeleti, majd keleti irányban húzódik. Keleti végén fekszik Kemestaródfa község, mely egykor három önálló település, Kemesmál, Taródfa és Besfa összevonásával jött létre. A „mál” szó meredek, málló partoldalt, domboldalt jelent, jól jellemezve a domborzat alakulását. A dombság dél felé enyhén lejt a Rába völgyére, míg az északi part meredeken a Pinka, illetve a Strém- (Csík) patak síkjára. A déli lejtőn jellemzően fenyőerdőket találunk, míg az északi oldalt hangulatos bükkerdők borítják. Nem véletlen, hogy az egykor itt elterülő települést Magyarbüksnek, míg az osztrák oldalon található párját Németbüksnek (Deutsch Bieling) hívják. Magyarbüks már nem létezik, de temetője a zöld turistajelzésen felkereshető. Az északi oldal bükkösében, a zöld háromszög jelzésen, érdemes felkapaszkodni az ottani egykori földvárba, mely a középkori határvédelem részét képezte.

A dombság alatt északra fekszik a Büksi-rét, amely ma nagyobb részt égererdő, s csupán északi sávja gyep.

E rét kiemelkedő értéke a kockás liliom, de többféle orchidea is díszlik a Natura 2000 besorolású területen.

Magyarbüksi Várdomb, az egykori földvár helye
Magyarbüksi Várdomb, az egykori földvár helye

Varga László

Drónfelvételek: Farkas Rolf

Fotók: Varga László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Megbírságolták a székelyudvarhelyi "ribizlibánya" működtetőjét

Ötvenezer lejes (3,6 millió forint) bírságot rótt ki a romániai Környezetvédelmi Őrség arra a cégre, amely ribizliültetvény számára engedélyeztetett teraszosítási munkálatokat Székelyudvarhely határában, a valóságban azonban sódert bányászott a területről.

Szén-dioxid megkötésre és biometán termelésre is alkalmas

Nemcsak a légköri szén-dioxid megkötésében, de a szikes talajok hasznosításában is segíthetnek az újabban nemesített fűzfafajok. Az energetikai hasznosításuk kapcsán pedig az eltüzelésnél jobb lehetőség is kínálkozik.