Back to top

Tenyészállat Díjátadó a KÁN Egyetemi Napokon

A Fedeles Lovardában véget ért az idei Tenyészállat Díjátadó ünnepség. Az eseményen a juh- és kecsketenyésztők, a hidegvérű lótenyésztők és a húsmarhatenyésztők vehették át a díjakat, különdíjakat.

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség hagyományosan Kaposváron, a Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórum alkalmából adja át tenyésztési és tenyésztésszervezési díjait azoknak a juh- és kecsketenyésztőknek, akik az elmúlt években kimagasló szakmai munkát végeztek, és a tenyészállat-kiállításokon aktívan részt vettek. Ezúttal a díjakat Juhász Pál és Kiss György, a szövetség alelnökei, valamint Hajduk Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója adták át.

A díjátadón a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 15 tenyészete 12 juhfajtát és 2 kecskefajtát mutatott be 29 csoportban.

A kiállítás juhtenyésztési nagydíját Gyuricza Csaba adta át Holló Mátyás uszódi tenyésztőnek magyar merinó, ile de france és berrichon du cher csoportjaiért.

Fotó: Csatlós Norbert

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetsége különdíjakban is részesítette a tenyésztőket. A Juhtenyésztési különdíjat Teklovicsné Őri Erzsébet szentlászlói tenyésztő kapta blanc du Massif Central és ile de france tenyészállataiért.

A Merinó Fajtacsoport különdíjat Sebők Mihályné törteli tenyésztő kapta magyar merinó csoportjaiért.

A Hús Fajtacsoport különdíjat Stropek László böhönyei tenyésztő kapta berrichon du cher, landschaf merinó és suffolk csoportjaiért.

Az Őshonos Fajtacsoport különdíjat Ivanics Mihály erdősmároki tenyésztő kapta a magyar parlagi kecske csoportjaiért.

Ezután következtek a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület tenyészszemléjének díjazottai. Az egyesület 14 tenyésztővel, 17 magyar hidegvérű tenyészménnel, 14 magyar hidegvérű tenyészkancával, illetve két szopós csikóval vett részt.

Fotó: Csatlós Norbert

A kiállítás hidegvérű lótenyésztési nagydíjat az 5954 Bőszénfa-159 Merész, pej színű magyar hidegvérű mén kapta. Tenyésztője a Kaposvári Egyetem. A díjat Gyuricza Csaba MATE rektor adta át, szalagozta Kassanin Milán, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezetője.

A kancabírálat első helyezettje 2089 Rózsa, fekete színű magyar hidegvérű kanca, csikójával. Tenyésztője Bisztricz Lajos.

A ménbírálat első helyezettje pedig 5699 Segesd-162 Matyi, szürke színű magyar hidegvérű mén. Tenyésztője Gábor János, Segesd. Tulajdonos és kiállító: Árvai Ágoston. Mindkét esetben a díjakat Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke adta át. Szalagozta Kassanin Milán, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezetője.

Végezetül a húsmarhatenyésztőket díjazták. Itt kizárólag különdíjban részesítették a tenyésztőket Zászlós Tibor és Stefler József közreműködésével. Összesen 19 különdíjat adtak át, többek között a Mezőfalvai Húshasznú Kft.-nek a hereford, Süle Katalinnak a charlolais és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek magyartarka tenyésztési munkájáért.

A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható! 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Kiválasztották a világ legjobb sajtját

Már tudjuk, hogy melyik a világ legjobb sajtja. Az idei sajtvilágversenyen (World Cheese Awards) egy spanyol kecskesajt vitte el a pálmát, amelyről bírálói azt állították, maga a szerelem.

Határidő változás a termeléshez kötött anyatehén tartás támogatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségnél

A Nébih felhívja azon állattartók figyelmét, akik igénybe kívánják venni a 2021-es támogatási évre az anyatehéntartás támogatást, a szaporítási eseményeket legkésőbb 2021.december 31-ig be kell jelenteniük a Termékenyítési Rendszerbe (TER). Ehhez gyors és biztos megoldást jelent a Nébih által üzemeltetett webENAR felület használata.

A sportolók kiállnak az öttusalovaglás mellett

Az összes brit és magyar olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további ötkarikás érmesek - összesen negyvenhatan - levélben fordultak Thomas Bachhoz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Mostantól a futószár másik végén

Befejezte pályafutását Magyarország eddigi legsikeresebb lovastornásza. A nyár végi felnőtt lovastorna-világbajnokságon, a Nemzeti Lovardában láthattuk versenyzőként utoljára pályára lépni a kaposvári Bence Balázst, aki kerek húsz év után fejezte be pályafutását.

Már 24 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesültek a kisebb állattartó gazdaságok

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program révén az Agrárminisztérium a teljes magyar élelmiszertermelés és mezőgazdaság fejlesztését célozza az értékteremtő és hatékonyságnövelő beruházások támogatása révén – közölte Nagy István tárcavezető.

Hamarosan vége a berregésnek

A muflon a domb- és hegyvidék erdősült területeinek lakója. Nem számít hazánkban őshonosnak, Forgách gróf a XIX. század végén telepítette be ghymesi birtokára. A sikeres telepítés eredményeként további telepítések következtek, így mára az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúlon, a Vértesben, Gerecsében, Pilisben is élnek kisebb-nagyobb állományai.