„Részben a kiszámíthatatlan járványügyi helyzet miatt – ha úgy tetszik biztonsági okokból – úgy döntöttünk, hogy kicsit visszatérve az eredeti gyökerekhez, az elhangzó előadások elsősorban azt igyekeznek megmutatni, hogy a különböző kaposvári tudományos műhelyek milyen szakmai érdekességekkel, unikalitásokkal foglalkoztak az elmúlt néhány évben, és ennek során a munkahipotézisek miértjeire keresve a választ, honnan hova jutottak.” – hangsúlyozta a Sütő Zoltán egyetemi tanár a szimpózium programjának ismertetésekor.
Az előadók különböző kutatócsoportok munkáját foglalták össze. Halas Veronika Az in ovo takarmányozásban rejlő lehetőségek és korlátok a hazai baromfi termékelőállítás szemszögéből előadásban arról számolt be, hogy milyen hatással van a tojásban való „etetés” a kikelő csibékre. Ha szénhidráttal kezelik a tojásban fejlődő kiscsirkét, minden korban nagyobb súlyú állományt eredményezhet, ám csak akkor, ha kelés után legfeljebb 36 órával megkezdik az állatok korai takarmányozását.
A következő előadásban Sütő Zoltán arról beszélt, hogy a globális klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az egyetlen nemzetközi mércével is számon tartott hazai baromfinemesítő vállalatot – a Bábolna TETRA Kft.-t – 2017-ben arra késztette, hogy a növekvő környezeti hőmérséklet elviselésére alkalmas, ugyanakkor a fogyasztói igényeknek megfelelő szabad/ökologikus tartásban nevelhető, lassú növekedésű és színes tollú, új pecsenyecsirke genotípus kinemesítésében vett részt a kutatócsoportjuk. Miközben Bábolnán több év óta zajlik ennek a kopasznyakú apai vonalnak a nemesítése, egy közös kutatás-fejlesztési projekt keretében lehetőségünk nyílt több, célzott párosításból származó kísérleti ivadékcsoport teljesítményének elemző vizsgálatára.
Milisits Gábor és kutatótársai a tojótyúkok testösszetételét in vivo vizsgálták. Az előadásban bemutatták egyebek mellett a tojótyúkok testzsírtartalmának a tojástermelési periódus alatti változását, a testzsírtartalom és a megtermelt tojások összetételének összefüggését. A kutatásuk eredménye az is, hogy a testösszetétel vizsgálatok szélesebb körű gyakorlati elterjedéséhez feltehetően újabb, könnyen mozgatható, a vizsgálandó állatok közelébe szállítható, egyszerűen kezelhető, valamint gyors és pontos eredményt szolgáltató műszer(ek) fejlesztésére lenne szükség.
Donkó Tamás és társai a csontok ásványianyag tartalmának becslése computertomográfos vizsgálattal baromfiban elnevezésű kutatása egy olyan témára világít rá, amely mindig is a kutatások látókörében volt, vagyis a csontokra, mint a madarak vázrendszerének fő alkotóelemeire. Túl a csontok mechanikai jelentőségén, ami a nagy növekedési erélyre szelektált broiler állományokban és a tojótyúk állományokban is meghatározó,
Az utolsó előadásban Farkas Tamás azt ismertette, kutatócsoportjuk mit tapasztalt a csőrkoptató anyag, mint környezetgazdagító elem használatakor a különböző genotípusú tojótyúkokkal nem ketreces tartásban. Ahogy kifejtette, a csőrkurtítást a tollcsipkedés és a kannibalizmus visszaszorítása érdekében alkalmazzák, aminek elhagyása arra készteti a tenyésztőcégeket, hogy olyan technológiát fejlesszenek ki, amely segítségével a nem ketreces tartási rendszerekben csőrkurtítás nélkül is lehet eredményes tojástermelést folytatni. A kaposvári kutatók vizsgálatainak célja az volt, hogy kísérleti körülmények között eddig még ki nem próbált csőrkoptató anyag használatát és az elhullásra gyakorolt hatását vizsgálják.
A szimpózium zárásaként Bogenfürst Ferenc mutatta be tavaly megjelent könyvét, A keltetés kézikönyvét.
A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható!