Back to top

Hatalmas érdeklődés kíséretében ért véget a KÁN

A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.

A KÁN Egyetemi Napokon készült fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva tekintheti meg.

Az állattenyésztés bölcsőjeként is emlegethető Kaposváron megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok komoly hagyományokkal bír, azonban 2021-től új fejezet íródik a rendezvény történetébe, KÁN Egyetemi Napok néven. De nem csak a név sejteti valami újnak a kezdetét, a programok és a helyszín is jelentős átalakuláson ment keresztül.

Fotó: Csatlós Norbert
A jogelőd intézmény rendezőként és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezőként hagyományt teremtett a Kaposvári Állattenyésztési Napokkal, amit a MATE és a kiadó megújítva és kibővített programkínálattal visz tovább.

A kiállítás fókuszában az állattenyésztés mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is bemutatkozott.

Idén először a Szakiskolai Nap is eljutott Kaposvárra, amely során az agrár-felsőoktatást és az agrárszakmát kívánták a szervezők népszerűsíteni a középszintű szakiskolákban, emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezeti felépítésével is megismerkedhettek a látogatók az erre a célra kialakított MATE Udvaron. Összesen 10 iskola 11 csoportja barangolta végig a program szakmai helyszíneit, ahol érdekes ismereteket szerezhettek az agráriumról.

Fotó: Csatlós Norbert

A megnyitó hagyományelemének számító Élőképre hidegvérű fogatok és hidegvérű, illetve sportlovak vonultak fel, a műsorról pedig a Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói gondoskodtak.

Fotó: Csatlós Norbert
A megnyitón hallhattuk többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki biztos hivatásnak nevezte az agráriumot, hiszen

„az embereknek mindig szüksége lesz élelmiszerre”.

Fotó: Csatlós Norbert
Megemlítette Magyarország agrárország voltát is, ezért napjainkban fontos, hogy élelmiszer szempontjából önellátó ország legyünk.

De beszédet mondott Gyuricza Csaba, a MATE rektora is, aki hangsúlyozta, hogy a KÁN Egyetemi Napok kiemelt témája idén a generációváltás volt.

„A jövő generációjának átgondolt, megreformált agrár-felsőoktatásra van szüksége, ez lehet a garancia arra, hogy olyan szakképzett kollégák kerüljenek ki a pályára, akik a jövő agráriumának alappillérei lesznek” – fogalmazott a rektor.

A rendezvényen a bőszénfai MATE Vadgazdálkodási Tájközponttal is megismerkedhettek a kilátogatók, aminek az Élményliget programhelyszín adott otthont. Itt az előző évekhez hasonlóan, jurtafalut építettek ki, emellett a szervezők további vadászatot népszerűsítő programmal készültek. A vendégek kipróbálhatták az íjászkodást, a vad tiszteletére Szt. Hubertus-misén vehettek részt, továbbá trófea- és agár-, pákász-, solymász-, vadászíjász-bemutatókat is megszemlélhettek az érdeklődők.

Fotó: Csatlós Norbert
A gyerekek sem unatkoztak, a Mesetérkép programmal végigkövethették a kiállítás eseményeit: az Élményligetből indulva körbejárták a kiállítás különböző helyszíneit, ahol pecséteket gyűjtve a célba érőket ajándékkal várták a szervezők. De számos kulturális gyermekprogramban is részük lehetett a kicsiknek, fellépett Gryllus Vilmos, Berecz András és az Alma Együttes is, de nem maradhatott el a pónilovaglás és kézműveskedés sem. A felnőttek számára pedig a nyitónapon, a Fedeles Lovardában másfél órás műsorral, a Bagossy Brothers Company zenekar lépett fel, hatalmas bulit csapva a közönségnek!

Fotó: Csatlós Norbert

A KÁN Egyetemi Napok versenyeiről sem szabad megfeledkeznünk!

A nagy hagyományokkal bíró Agrár-felsőoktatási Intézmények Gazdászversenyén a kilátogató szakközépiskolák diákjai és az érdeklődő közönség végignézhették az agráregyetemek hallgatói között zajló versenyt,

amely egy elméleti vetélkedővel indult, majd gyakorlati feladatokat hajtottak végre a hallgatók a Fedeles Lovardában. Idén szoros versenyben végül a gazdászverseny győztes egyetemi hallgatói csapata a MATE gödöllői Szent István Campusa lett, elnyerve ezzel az Arany Vasvillát!

Fotó: Csatlós Norbert

Természetesen nem maradhatott el a vadgasztronómiai főzőverseny sem, amit immár 11. alkalommal rendeztek meg a vadgasztronómia és a vadhúsfogyasztás népszerűsítése céljából. Összesen 10 csapat vett részt a főzőversenyen a gazdászverseny csapataival, médiapartnerekkel és MATE részvételével, és az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Vadászhölgy Klub csapata ezúttal is részt vett az eseményen.

Összesen két és fél óra elkészítési idő állt a csapatok rendelkezésére, és igazán fantasztikus ételek készültek a zsűri véleménye szerint.

Az I. helyezést végül az OMVK Somogy megyei Vadászhölgy Klub csapata (Fenyvesi Istvánné, Kemenszky Kinga, Dr. Csizmadiáné Dr. Dóczi Zsuzsanna) vitte el fokhagymás tejben áztatott, szarvasgombás velővel töltött, kirántott szarvascombjával, amit zelleres burgonyapürével és házi savanyúsággal tálaltak.

Fotó: Csatlós Norbert

És ha már KÁN, természetesen szót kell ejtenünk az állatokról is! A hagyományokhoz híven, a KÁN Egyetemi Napokon továbbra is nagy hangsúlyt kaptak a tenyészállatok. Az állattenyésztés szakmai találkozóján bemutatkozott a húshasznú szarvasmarha, juh, kecske, ló, baromfi és a kisállatok számos fajtája is, amelyeket megcsodálhattak az érdeklődők.

A rendezvény nulladik napján hasznos ismereteket lehetett hallani a precíziós állattenyésztésről, a nyúl- és baromfitenyésztésről konferenciák keretében, de az aktuális sertésegészségügyi helyzetről is képet kaphattak az ide látogatók.

A Vidékfejlesztési Konferencián a KAP második pillérének forrásfelhasználásáról fogalmaztak meg fajsúlyos kérdéseket a vidék fejlesztését komolyan gondoló politikusok, Lázár János és Stumpf István kormánybiztosok, valamint az agrárgazdaság szakember-utánpótlásáért felelős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba és a termelők képviseletében Molnár István, az Agrár Béta Kft. ügyvezető igazgatója, amelyekre okos és célirányos válaszokat kerestek.

Fotó: Csatlós Norbert
Ünnepélyes Tenyészállat Díjátadó keretében átadták a juh- és kecsketenyésztők, a magyar hidegvérű lótenyésztők és a húsmarhatenyésztők számára a tenyészmunkájukért és szakmai részvételükért kijáró díjakat is.

Fotó: Csatlós Norbert
A kiállítás juhtenyésztési nagydíját Holló Mátyás uszódi tenyésztő vette át magyar merinó, ile de france és berrichon du cher csoportjaiért. A kiállítás hidegvérű lótenyésztési nagydíjat pedig az 5954 Bőszénfa-159 Merész, pej színű magyar hidegvérű mén kapta. A húsmarhatenyésztők összesen 19 különdíjban részesültek.

Fotó: Csatlós Norbert

Emellett a szervezők olyan interaktív, közönségbarát programokkal is készültek, melyek révén a látogatók jobban megérthetik az állati termékek felhasználásának módját és hatásait, mind az emberi szervezetre, mind pedig a környezetre nézve. Nem utolsósorban a programsorozat elmaradhatatlan eleme a kisállat-simogató, a szórakoztató lovas program, Gazdaudvar, valamint a patkolókovács-, nyírási és fejési bemutató is, amiknek köszönhetően a kilátogatók mélyebbre hatóan megismerkedhettek a vidéki élet vonzerejével és kihívásaival.

MMG - KÁN Egyetemi Napok

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.