Back to top

Nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat

Az Európai Unió piacán nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon.

Fotó: Andrássy Zoltán
Feldman Zsolt kiemelte, hogy ez két dolognak is köszönhető, egyrészt annak, hogy a koronavírus- járvány miatt megszakadt korábbi ellátási láncok még nem épültek újra, másrészt a brexit miatt a brit juhhús nehezen jut el a kontinensre.

A kialakult piaci űrt pedig az egyébként is exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni.

A továbbiakban az államtitkár felvázolta, a 2023. január 1-jén életbe lépő új Közös Agrárpolitikában, illetve az addig tartó átmeneti időszakban a juh- és kecskeágazat milyen támogatásokat vehet majd igénybe. Mint kifejtette, jelen pillanatban 10-féle jogcímen juthatnak forráshoz a 25 milliárdos kibocsátású ágazat szereplői.

Feldman Zsolt az átmeneti időszakban adható indított új támogatások közül kiemelte az új agrár-környezetgazdálkodási támogatást, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy érdemben nem változtathatták meg a támogatási formát, de például a költségnövekedést lekövető mértékben, 282 euró/hektárra emelkedett a gyepek után adható maximális támogatási összeg és a földhasználat kezelésében is rugalmasságot biztosítanak. A minimális állatsűrűség pedig 0,2 állategység/ hektár mértékben lett megállapítva az október 25. és november 25. között benyújtható pályázatokban.

Fotó: Csatlós Norbert

A Közös Agrárpolitika támogatásainak juhágazati fontosságáról szólva Feldman Zsolt hangsúlyozta, a most életben lévő támogatási rendszerben a támogatások mintegy negyede anyajuhokhoz kötött termelési támogatás, fele pedig területalapú támogatás, a többi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás formájában érkezik a juhtartókhoz. 2023-tól indul a területalapú támogatások között az agrár-ökológiai alapprogram, amely támogatási forma a gazdálkodók környezeti vállalásai után fizethető és amelynek jövőbeli feltételeit összehangolták a most induló AKG-val.

Ennél a KAP első pilléréből nyújtott új támogatás igénylésekor a termelőnek egy listából ki kell majd választania, hogy a szántóján, gyepterületén vagy ültetvényén az agrárökológiai alapprogram keretében milyen kötelezettségeket vállal majd, amelyért cserébe elnyerheti majd az akár 20-25 ezer forint/hektár támogatást az alaptámogatáson felül.

Fotó: Andrássy Zoltán

A fejlesztési célú támogatások tekintetében a Vidékfejlesztési Programon belül külön pályázati felhívás került kiírásra a nagyobb és külön a kisebb léptékű beruházásokhoz, utóbbiak ráadásul egyszerűsítettek. A nagyobb projekteket támogató felhívás kapcsán 68 kérelem kapott 5,9 milliárd forint támogatást, a kisebb fejlesztések tekintetében pedig a kiskérődző ágazatból beérkezett kérelmekről lehet számot adni, az pedig 365 darab pályázat 4,94 milliárd forint értékben.” - mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt előadásában a mezőgazdasági krízisbiztosítási alapot emelte ki, amely biztonságot nyújthat a kiskérődző ágazat szereplői számára is,

hiszen az alaphoz csatlakozó és a krízisbiztosítási díjat megfizető termelőknél ha önhibájukon kívüli okból csökken a jövedelem, akkor a jövedelemcsökkenés 70 százalékát az alap kifizeti.

Fotó: Csatlós Norbert

„Előre tudunk lépni az eddigi lehetőségeinken túl az állatjóléti támogatásokban is, illetve lehetőségünk van egyes nemzeti támogatásoknál a régi, elavult bázisidőszakok frissítésére is. Ezekben a kérdésekben gyors döntésre van szükség, így a szakmai szervezetekkel az elkövetkező hetekben meg kell ezt beszélnünk, mert új perspektívák nyílhatnak meg mások mellett a kiskérődző ágazatban is” – mondta az államtitkár.

Fotó: Csatlós Norbert
A Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon az ágazat jelenlegi helyzetéről, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke beszélt.

Felhívta a figyelmet, hogy változik a kereslet és az olasz piacon népszerű könnyű bárány mellett Európában a nehéz bárányok iránt is nő a kereslet.

Felhívta a termelők figyelmét arra, hogy érdemes ezt a piaci trendet a tenyésztésben, a tartásban érvényesíteni, és még a növekvő takarmányárak ellenére is abrakot vásárolni, és a nehézbárány-piacra termelni.

Az elnök egyebek mellett azt is kifejtette, hogy az ágazatnak át kellene alakulnia. Alapanyagtermelés helyett új vágóhidak építésével a régió kiskérődző-kereskedelmi központját lenne célszerű kialakítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzifa vásárlás biztonságosan, csak tiszta forrásból

A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért megnövekedhetnek a visszaélések a tűzifa beszerzéssel kapcsolatban. A csalások ellen a leghatásosabb ellenszer, ha a vásárlók a tűzifa vásárlás előtt tájékozódnak és ismerik az intő jeleket. Ebben számottevő segítséget nyújt a Nébih Tűzifát Okosan hirdetéskeresője és folyamatosan bővülő tematikus információs oldala.

Egy új technológia az egész halat értékes élelemmé alakítja

A húsiparban bevett gyakorlat, hogy az egész állatot élelmiszeripari termékké alakítják. Azonban a haliparban a hal súlyának több mint fele melléktermékként végzi, amely soha nem jut el a tányérunkra. Ez nem csak a környezetet terheli meg, de nincs összhangban sem a svéd élelmiszer- és halászati stratégiákkal.

Olyan súlyos az aszály, hogy motorozni lehet az olasz rizsföldeken

„Normál körülmények között nem tudnék motorozni a földjeimen” – mondta el Dario Vicini rizstermesztő. Olaszországot az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtja, aminek következtében a Pó folyó völgyében sok gazda csődközeli állapotban van.

A MATE-ra felvett gólyák több mint fele az agráriumot választotta

Szeptemberben 2555 magyar és várhatóan több mint 400 külföldi hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A felvett hallgatók 49%-a a MATE tíz töretlenül legnépszerűbb képzésére nyert felvételt, melyek közül kilenc napjainkban kiemelt fontosságúnak számító agrártudományi képzés.

Nehéz helyzetben a baromfitermelők: a madárinfluenza a víziszárnyas ágazatot padlóra küldte

A madárinfluenza és a költségnövekedések visszavetették a hazai baromfitermelést, azon belül pedig a víziszárnyasok kerültek padlóra. A visszaesés vélhetően folytatódik, a mértéke megjósolhatatlan.

Új magyar egynyárifajták

A városi közterületek szerepe az utóbbi években egyre inkább átalakul. Korábban elsősorban találkozópontként, esetleg közlekedési csomópontként szolgáltak, és az ott lévő növényeknek csak másodlagos, díszítő szerep jutott. Mára viszont a közterületek növényzete is a klímaváltozás elleni harc fontos eszközévé vált.

Gabonapiaci szerződések teljesítésére vonatkozó szabályok terméskiesés esetén

Magyarországot történelmi léptékű aszály sújtja. A magyar gazdálkodókat több korábban megalkotott törvényi szabályozás segíti az ilyen helyzetben, az Agrárminisztérium ezek közül most felhívja a gazdálkodók figyelmét a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira aszály miatti terménycsökkenés esetére.

Eltörölnék a behozatali vámot

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba érkező moldovai szilva, csemegeszőlő, alma, paradicsom, fokhagyma, cseresznye és szőlőlé vámjának ideiglenes eltörlésére, valamint ezen termékek mennyiségi kvótájának megduplázására egy évig, az Európai Parlament pedig támogatja a javaslatot.

Programok a föld mélyétől a csillagos égig a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalapításának 25 éves évfordulóját ünnepli. A korábbi tájvédelmi körzetek összeolvadásából jött létre 1997-ben, a Balaton északi partján a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig.

Aláírták! Újraindulhat az ukrán gabonaexport

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. A megállapodás aláírását az ENSZ-főtitkára jelentette be pénteken Isztambulban.