Back to top

Avarégetés: lehet, nem lehet, mégis, mégse…

Jön a lombhullási szezon: a színes levelek látványosak, ám az ezzel együtt járó takarítás már sokaknak nem a kedvenc elfoglaltsága. Az avarégetést elvileg betiltották, ám a járványhelyzet miatt most elég vegyes a kép. Minden önkormányzat maga dönti el, engedi-e, és ha igen, mikor az avarégetést…

Ez van most…

Van önkormányzat, ahol tiltják az avarégetést, máshol hetente, vagy havonta egy-egy napon engedélyezik, megint más helyeken az engedélyezett napon belül is meghatározzák mely időintervallumban (általában reggel vagy este pár órán át) engedélyezett az égetés. Tehát a szabályozás nem egységes, mindenkinek az adott önkormányzatnál kell érdeklődni, mit enged, és tilt a helyi szabályozás.

Az avarégetés két szempontból is káros, egyrészt nagyon szennyezi a levegőt, másrészt ha az elégetett zöldhulladékot komposztálták volna, az visszajutott volna a természetes anyag-körforgásba s növényeket táplált volna ahelyett, hogy füstbe ment…

Amikortól ténylegesen és mindenhol betiltják majd a zöldhulladék égestést akkor is marad egy kivétel, a növényvédelmi célú égetés, melynek lényege, hogy ha a zöldhulladék kórokozóval fertőzött, azt nem célszerű tárolni, majd komposztálni mert addig is tovább fertőz. Ilyenkor eseti engedélyt lehet majd kérni az égetésre. Természetesen ennek az engedélynek a megkérése kellően bonyolult lesz ahhoz, hogy valakinek megérje akkor is ehhez folyamodni, ha egyébként komposztálható, vagy elszállítatható a zöldhulladék.

Ez okozott némi zavart

Az országgyűlés tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítása 2021. január elsejével eltörölte azt a törvényi lehetőséget, mely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést. A szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme volt, ugyanis a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti tilalma.

A törvénymódosítás következményeképpen az önkormányzatoknak a rendeleteiket 2021. január 1-jével hatályon kívül kellett helyezniük. De mégsem…

A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején annak lejártáig újra a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar-, és a kerti hulladék égetését.

Egy nagyobb kupac avar hat órán keresztüli égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 darab autóbusz 24 órán keresztüli folyamatos közlekedése során.

Magyarországon évente több, mint 16 000 ember hal meg idő előtt, akik körülbelül 10 évvel tovább élhetnének, ha nem károsítaná őket a levegőben levő részecske-szennyezés.

Fotó: Pixabay
E számítás szerint minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt.

Zöldhulladék szállítás

A leginkább üdvözítő megoldás az lenne, ha mindenki komposztálná a zöldhulladékát és a saját kertjébe juttatná vissza a komposztot, azzal együtt a tápanyagokat. De akinél több ilyen hulladék keletkezik, mint amit saját maga kezelni tudna, ő a települési zöldhulladék elszállításban bízhat. Ahol havi rendszerességgel működik a zöld hulladék szállítás ott sem mindig rózsás a helyzet. Egy dél-alföldi településen lakó olvasónk megjegyezte, hogy a környezetvédelem hazánkban eléggé „elméleti” szinten jár:

„Mindenhol azt mondják, hogy ültessünk fákat ezzel is javítsuk a levegő minőséget, de akinek a kertje tele van növényekkel ott jóval több zöldhulladék keletkezik, mint amennyit a havi egyszeri szállításkor ki lehet tenni az utcára”- említette.

Olvasónk 74 évesen a zöldhulladékos zsákokkal és kötegelt gallyakkal sétálgat a szállítási napok reggeljein, és hordja át azon szomszédjai elé ezeket, akik nem tesznek ki zöldhulladékot, mert ha egyben hagyná a saját háza előtt, akkor nem vinnék el. "Tehát jó lenne a rendszerbe egy kis rugalmasságot vinni, mivel minden utcában vannak akik nem raknak ki zöldhulladékot, így akinél meg sok van kirakva akár el is vihetnék köszönetképpen, hogy a kertjében élő sok növények mindannyiunk levegőminőségét javítja…"

Külterületen más a helyzet

Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet alkalmazni, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelemnél. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, emberi létszámnak, tűzoltó anyagnak kell jelen lennie és védősávot kell szántani az égetett terület köré.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.