Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztésében nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását a pályázati támogatásokba – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szeptember 18-án a Pápai Agrárexpó és Agrárpikniken.
A magyar agrár- és élelmiszerexport 85 százaléka az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről egyre meghatározóbb az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet.
A vidéki térségek jelentős részében a jövőben is az agrárium jelenti a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra. Emellett fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak, így 2023-tól is maradhat a gazdaságorientált fókusz az agrárpolitikában.
Öntözésfejlesztés
A 77-et is meghaladja a 2020 júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább 60-an vannak azok a gazdálkodói közösségek, amelyek ebben a formában gondolkodnak – mondta el Feldman Zsolt államtitkár az Új Élet Mezőgazdasági Kft. öntözéses beruházásának átadásán a Bács-Kiskun megyei Dunapatajon szeptember 20-án.
A dunapataji beruházás jó példája annak, hogy „együtt vagy külön, de van értelme mezőgazdasági öntözési fejlesztéseket megvalósítani, és a magyar kormány mindig is elkötelezett lesz az öntözési közösségek támogatásában, vízellátásuk biztosításában.”
Az elmúlt időszakban a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével és az Országos Vízügyi Főigazgatóság segítségével megpróbált összhangot teremteni a víz kereslete és kínálata között. A vidékfejlesztési program keretében mintegy 37 milliárd forint értékben csaknem 700 projekt kapott támogatást. Több száz családi gazdaság fennmaradásához járul hozzá, hogy az öntözésfejlesztés révén biztonságosabb lett a termelés.
Tanyafejlesztés
Csaknem kétmilliárd forintra emelte a szaktárca a Tanyafejlesztési Program forrásait, mivel az idei évben soha nem látott érdeklődés mutatkozott iránta – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. Idén már kilencedik alkalommal hirdette meg az agrártárca a Tanyafejlesztési Programot, összesen 858 millió forint induló keretösszeggel. A pályázat célja a tanyasi gazdálkodás megújítása, az életmód hátrányainak csökkentése, sajátos értékeinek megmentése és megőrzése. A támogatást a többi közt lakóépület felújítására, gazdálkodást segítő gépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, állatállomány kialakítására, bővítésére és feldolgozó kapacitások kiépítésére lehet fordítani.
Lépések a gazdák érdekében
Jelentősen javult a gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők társadalmi megítélése az elmúlt évtizedben, és ezt a folyamatot a kormány, valamint az agrártártárca további támogatással igyekszik erősíteni – mondta Feldman Zsolt államtitkár az V. Földművesek Emléknapján, szeptember 18-án Alsónémediben. A Közös Agrárpolitika következő hét éves ciklusának tárgyalásakor például a legkisebb gazdálkodók védelmében kellett fellépni a túlzó zöld elvárásokkal szemben. Az idei évtől kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak a családi gazdaságokra, és előnyösebb lett az őstermelői adózás. Idén ősszel a generációváltás megkönnyítése végett készül a gazdaságátadást szabályozó törvény, amely egyszerűbb adminisztrációt ígér a gazdaságot átadó-átvevő generációknak.
Ökológiai termesztés
Negyvenmilliárd forint keretösszegű pályázati kiírással segítik az ökológiai termesztést január elsejétől – jelentette be Nagy István agrárminiszter szeptember 17-én Rábcakapiban
A támogatási összegek átlagosan 74 százalékkal növekednek a korábbiakhoz képest. Mivel az egészségesebb alapanyagok termelésének igénye egyre nagyobb hangsúlyt kap, a vidékfejlesztési program alapján kiírt – agrárberuházási, illetve normatív jellegű – felhívások jó része előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelőket, többletpontot biztosítva számukra az elbírálás folyamatában.
Az ökológiai területek mérete csaknem két és félszeresére növekedett 2010 és 2020 között Magyarországon. Jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai termelés. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett, ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő pályázatok keretében mintegy négyezer gazdálkodó támogatása valósult meg 230 ezer hektáron.
Állami szerepvállalás
„Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egy magyar importban érdekelt kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélését követően szeptember 17-én.
A kanadai üzleti küldöttség azon nagy cégek képviselőiből jött létre, amelyek a magyar import
90 százalékát szervezik hazánkból.
Idén tavasszal új, aktívabb és kezdeményezőbb korszak kezdődött a magyar agrárdiplomáciában, és ennek legfontosabb eleme az állam hangsúlyos szerepvállalása, hídverő szerepe a magyar agrárvállalkozások és a külföldi piacok között.
A tengerentúli partnerek – köztük a Concord Meats, a Con-Nois-Seur Wine Imports, a Legacy Distributors, a Tilsonburg Custom Foods, valamint az ImportRus – számára elsősorban a hús, a tőkehús, a feldolgozott és füstölt hús, a mangalica, a prémium magyar borok, a delikátesz és fagyasztott termékek, a sertéshús, továbbá az egész kacsa és kacsamell, a nyúlhús, a baromfitermékek, illetve a halal élelmiszerek kanadai importja lehet hozzáadott érték.