Back to top

Közös felelősségünk az állatok megóvása és az élővilág védelme

Számos intézkedés született az elmúlt időszakban az állatok védelme és a teremtett világunk megóvása érdekében - hívta fel a figyelmet az Állatok Világnapja kapcsán Nagy István agrárminiszter.

Az állatok védelmére, az élővilág sokszínűségének fontosságára hívja fel a figyelmet az Állatok Világnapja, amelyet 1931 óta ünneplünk minden évben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Magyarország európai összehasonlításban kiemelkedő természeti értékekkel, változatos ökológiai adottságokkal rendelkezik. Hazánkban 1178 védett állatfaj él, közülük 185 fokozottan védett. Számos faj kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, mint például a lápi póc, a csíkos szöcskeegér, a rákosi vipera, vagy a magyar tarsza.

Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít az állatok védelmére. A kormány 141 millió forinttal segíti 67 állatvédő civil szervezet munkáját.

Az év elején indított állatvédelmi társadalmi párbeszédet az Agrárminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda annak érdekében, hogy biztosítsuk az információcserét, valamint a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésénél. Az online kérdőívet több mint 262 ezren töltötték ki, a felmérés során beérkezett észrevételek és javaslatok beépülnek majd a Nemzeti Állatvédelmi Programba.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az állatvédelem és az állatjólét jegyében megkezdte működését a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amelynek az együttműködés kialakítása mellett feladata az ütközőpontok meghatározása és a jogszabályok felülvizsgálata. Az Állatorvostudományi Egyetem új szervezeti egységeként január elsején megalakult az Állatvédelmi Központ, amelynek feladata az edukáció mellett, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek.

Komplex programot indított Gazdijogsi néven az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Az online oktatási platform célja, hogy gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel az állattartókat, hiszen az állatvédelmi problémák megoldásához a szemléletváltás és az oktatás is elengedhetetlen.

A biológiai sokféleség megőrzéses mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Magyarország 10 nemzeti park igazgatósága vezető szerepet tölt be hazánk természeti állapotának, sokszínű élővilágának megőrzésében. Az aktív védelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években több mint 100 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota, amely nagyban hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához. Az intézkedéseknek köszönhetően számos veszélyeztetett faj állományát sikerült stabilizálni.

A szakmai szervezetek sikeres együttműködésének köszönhetően a túzokok magyarországi állománya hozzávetőlegesen 10%-kal növekedett, a hazai egyedek száma 1600 példányra emelkedett.

A parlagi sas védelmét célzó pályázatoknak köszönhetően száz párra szaporodott az állomány. Az elmúlt évtizedekben jelentősen, negyven párról 200-250 párra nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom populációja. A rákosi viperák számára szaporító központot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították és folyamatosan telepítik vissza az egyedeket.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A számos állatfajnak élőhelyet jelentő erdők kezelése és gyarapítása során kiemelten fontos érvényesíteni az állatvilág aktív megóvásának szempontjait. Éppen ezért az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainál mindenütt megjelentek az olyan célzott lehetőségek, mint például az énekesmadarak számára alapvető erdőszegélyek kialakításának támogatása vagy a számos védett rovarfaj élete szempontjából fontos holt faanyag biztosításának ösztönzése. Az Országfásítási Program keretében a nagy sikerű erdőtelepítési támogatások külön lehetőséget adnak a ritka fajokkal elegyesen ültetett erdők létrehozására, ami többek között a beporzók védelme szempontjából jelentős lépés.

Az Agrárminisztérium irányításával működő állami erdőgazdaságok nemcsak átfogóan, a változatos élőhelyet jelentő 1 millió hektár állami erdő fenntartása során érvényesítik az állatvédelmi szempontokat, hanem speciális programokat is megvalósítanak.

A DALERD Erdészeti Zrt. közreműködésével idén szürke fogoly-védelmi program indult, amelynek célja az állomány fennmaradása és gyarapodása. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb faja, az Európa-szerte őshonos vadmacska védelmében is fajmegőrzési programot támogat az Agrárminisztérium, amely a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával egy erdőkezelési, természetvédelmi és társadalmi szemléletformálási szempontokat egyaránt figyelembe vevő projekt keretében valósul meg. A halgazdálkodásban a biológiai sokféleség és a vízi élőhelyek állapotának javítását segíti a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, amely a következő években 2,5 milliárd forint forrást biztosít erre a célra.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A hazai állatvilág védelmén túl Magyarország a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt is évtizedek óta következetesen végrehajtja.

Ezzel aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a világ más tájain élő veszélyeztetett állatok ne kerüljenek a kipusztulás szélére. Számtalan esetben sikerült megakadályoznunk, hogy veszélyeztetett állatok jogellenesen bekerüljenek az országba és rajtunk keresztül az Európai Unió más tagállamainak piacaira. Az elkobzott állatokat – komoly nemzetközi együttműködéseink révén – több esetben sikerült visszajuttatni eredeti élőhelyükre.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!