Sajnos a könyv vékonykára sikeredett, lévén Ország doktornak egyszerűen nem volt ideje többet írni; több száz állattal osztotta meg otthonát, melyek gondozása nem kevés időt emésztett fel. Mindemellett dolgozott a budapesti állatkertben és madárhangokat is gyűjtött. Pedig bőven lett volna még mit elmesélnie! Ezért akkoriban a Süni magazin főszerkesztőjeként arra bíztattam, hogy legalább néhány cikket írjon a lap számára. Több-kevesebb sikerrel jártam, de az otthonában tett látogatások során rengeteget tanultam. Egy egész állatkert fogadott: tömérdek kisemlős, hal, kétéltű, hüllő és egy hóbagoly, ami a szoba egyik sarkában elhelyezett kis röpdében kuksolt.
Legbizarrabb páncélos
A teknősök zöme, a könnyebb takaríthatóság miatt, gyermekkádakban lakott. Az egyik kádlakót minden alkalommal hosszasan figyeltem. A rózsaszínű kádat ugyanis a világ egyik legkülönlegesebb teknőse, egy nagyfejű teknős lakta.
Feje oly hatalmas, hogy külön vértezettel kellett ellátnia a természetnek, lévén nem tudja elrejteni a páncélja alatt. Ha ellenség közeledik, még a szemét is el tudja süllyeszteni a fejpáncélban. Farka hosszú, akár egy gyíké. Víziteknős, de nem tud úszni, a víz alatt is csak gyalogol, egyébként is csak a meglehetősen hideg, sekély, kristálytiszta vizekben él. Éjjel gyakran kirándul a szárazföldre, erős lábaival remekül gyalogol. Sőt, egyes leírások szerint még fára is tud mászni, miközben hatalmas fejével egyensúlyoz. Mi sem természetesebb, hogy én is szerettem volna egy ilyen csodateknőst! Azért csak egyet, mert megtudtam, hogy fajtársaival, de más fajokkal is, meglehetősen civakodó. Hatalmas állkapcsával derekasat tud harapni, ezért ajánlott magányosan tartani.
Tartása roppant egyszerű
Igen ám, de hol lehet egy Kínában honos, ritka teknőst venni? A magyar állatkereskedésekben, ahol csak ékszerteknőst és nagyritkán görög teknőst lehet kapni, aligha. Vagy mégis?
A vadon fogott teknősök kiválasztásánál nagyon kell ügyelni arra, hogy a hazaviendő kedvenc nehogy gombafertőzött legyen, mert ez később gyakran a halálát okozza. Ezért aztán az első dolgom volt alaposan átvizsgálni a páncélos testét. Gyönyörű szép, gombamentes, sötétszínű példány volt. Ország doktortól szerencsére azt már megtudtam, hogy a nagyfejű teknős tartása roppant egyszerű. Mivel eredeti élőhelyén a hegyi patakok lakója, szinte csak arra kell ügyelni, hogy az akvaterrárium vize tiszta maradjon. Ezt akkoriban – a ma már széltében használatos nagyteljesítményű bioszűrők hiányában – csak gyakori vízcserével tudtam megoldani. Medencéjét nem kell fűteni, és mivel zömmel éjszaka mozog, megvilágítani sem. Ha mégis megvilágítjuk, akkor elbújik, hiszen a nappalt természetes élőhelyén, víz alatti üregekben vagy gyökerek, faágak között tölti. Igazi ragadozó, így számára a kis hal, féreg, csiga egyaránt megfelelő eledel. A kifejlett egyedeket 5-6 naponta etessük.
Egy kifejlett állat számára a férőhely legalább egy méter hosszú és ötven centiméter széles legyen. Ennek egyharmadát foglalja el a már említett száraz rész. Olyan sekély vízzel töltsük meg a medencét, hogy az alján pihenő teknős kényelmesen ki tudja nyújtani a fejét a levegővételhez. Az én teknősöm több mint egy évtizedig lakott a dolgozószobámban. Ez idő alatt szép csendben kinőtte a férőhelyét, ezért aztán a Győri Állatkert egyik terjedelmes medencéjébe került – a látogatók nagy örömére.
