Back to top

Több és jobb tej, nyugodtabb állatok: a mezőhegyesi robotizált istállók első éve

2020 augusztusában adták át Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban a két új, robotizált termelő istállót. A tejelő állomány betelepítése óta is eltelt több mint 10 hónap, tehát rendelkezésre állnak adatok az összehasonlításhoz.

MMG - Több és jobb tej, nyugodtabb állatok

A tavalyi év hasonló időszakához képest a termelési és a szaporodásbiológiai és az állategészségügyi adatok is javultak – mondja Czakó Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szarvasmarhatelep-vezetője.

Czakó Tibor
Czakó Tibor
Fotó: Csatlós Norbert

A termelési adatok tavaly a nyári melegben a 30 litert sem érték el augusztusban, ez most jelenleg 37-38 liter között mozog. Javultak a tej minőségi paraméterei is és javult az állatok egészségügyi állapota is.

Az állatok nagyon jól érzik magukat, az istállóban bent meteorológiai állomás van, hőmérsékletérzékelő, páraérzékelő. Az állatoknak ez alapján kapcsolja be a ventillátort és a párásítást. Itt benn az istállóban hőstressz nem éri az állatot.

A termelő istállók azonban a tejtermelési ágazat végpontjai. Most a folyamat elejével is foglalkoznak Mezőhegyesen – beruházások zajlanak.

Czakó Tibor: Hamarosan átadásra kerül az új borjászatunk, és két új üszőnevelő istálló. Átadásra kerül az új elletőistálló, és az új szárazon álló istállónk, ez a folyamat már majdnem körbeér, jövőre kezdődik egy beruházás, ami a 81-es majorban lévő üszőtelep rekonstrukciójáról fog szólni.

Tejelő állomány Mezőhegyesen
Tejelő állomány Mezőhegyesen
Fotó: Csatlós Norbert

Mindemellett az állomány javítása érdekében új célpárosítási programot indítottak küllemi bírálat és genomvizsgálat alapján kiválasztott bikákkal.

Most több forgalmazóval is kapcsolatban állnak és főleg az USA-ból és Kanadából úgynevezett robot ready szaporítóanyaggal termékenyítenek.

Mindenféleképpen várjuk, hogy az állomány genetikai háttere is javuljon, amely jobban alkalmazkodik majd a robotos istállóhoz, ez már magával fogja vonni a tejtermelési adatok javulását is – hangsúlyozza a szarvasmarhatelep-vezető.

Fotó: Csatlós Norbert

Ehhez járul még, hogy az istálló, illetve a telepirányítási szoftver nyújtotta szolgáltatásokat maximálisan kihasználják, így egyedileg tudják figyelni az állatok mozgását, pihenését, kérődzését és ez alapján egyedileg tudnak takarmányozni, illetve minden területen jobb döntéseket tudnak hozni a jövőben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.