Back to top

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

Az Állatorvostudományi Egyetemen évekkel ezelőtt indult el az állatvédelmi képzés, magyarul, németül és angolul is, hangsúlyozta Sótonyi Péter, az egyetem rektora. Az állatorvosok arra esküdtek, hogy gyógyítják az állatokat, tudományosan megalapozott tudással rendelkeznek az igényeikről, jóllétükről. A rektor örömmel nyugtázta, hogy ennyiféle szerveztet sikerült egy asztalhoz ültetni és különböző munkacsoportok együttműködéséből megszületett az állatvédelmi kódex, amit állami szervek, civil állatvédők egyhangúlag megfelelőnek találtak.

A megállapodás nemcsak a társállatokra vonatkozik, hanem a haszon- és vadon élő állatokra is. Ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a kódexben megfogalmazott törekvések, további összefogásra van szükség.

Az én feladatom többek közt az, hogy hidat építsek a szakmai szervezetek és a civil állatvédők között, mondta hozzászólásában Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az ember, a természet és az állatok harmóniájára. Mint az állatvédelmi konzultációból kiderült, a közvélemény is fontosnak tartja ezt, több mint 262 ezer válasz érkezett a konzultáción föltett 13 fontos kérdésre. Szükség van azonban a közös metszetre a szakma és a civilek között, hiszen például hiába ad a tárca 500 millió forintot ivartalanítási programra, ha nem érik el az állattartók többségét.

Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Fotó: Vinnay Péter

Az élelmiszerlánc stratégiába az állatvédelem is beleértendő, ennek jegyében dolgozik 2012-es megalakulása óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mondta Oravecz Márton elnök. Több programot indítottak a felelős állattartás megismertetésére, ilyen volt 2013-ban a Szabad a gazdi program, illetve az idén a Gazdajogsi program, amit az Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival együtt folytatnak, illetve online is elérhető.

Sok kiadványt is készített a Nébih, hogy az állattartással kapcsolatos tudatosság, felelősség egyértelműen megjelenjen minden korosztály számára.

Hatósági oldalról pedig a Nébih a rendőrséggel együtt lép fel az illegális szaporítók, állatbántalmazók ellen.

A rendőrség évente közel 400 eljárást indít állatkínzás miatt, mondta Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. A társadalom egyre jobban odafigyel az állatok jóllétére, egyre több bejelentést kap a rendőrség és a bíróságok is szigorúbb büntetést rónak ki az elkövetőkre. Az Állatvédelmi Kódex aláírójaként a rendőrség arra törekszik, hogy a lehető legalaposabban járjon el az ilyen ügyekben, hogy ne bújhassanak ki a felelősség alól a vétkesek.

Az állatvédelem elsősorban szakmai és nem érzelmi kérdés, hangsúlyozta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Minden állatot a fajának, fajtájának, korának, nemének, hasznosításának megfelelő legjobb körülmények között kell tartani, ami tudományosan leírható.

A haszonállatok is megérdemlik, hogy megfelelő körülmények közt tartsák őket, de ez súlyos gazdasági kérdés. A kódexben foglaltak megvalósításához a társadalom hozzáállásán is változtatni kell, ami hosszú és kitartó munkát igényel.

A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött a tartástechnológia, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Olyan körülmények közt tartják a gazdálkodók az állataikat, ahol jól érzik magukat, hiszen ez a termelők érdeke is. Ráadásul az Európai Unió állatvédelmi előírásai a világon a legszigorúbbak, amihez a magyar gazdák plusz vállalásokat tehetnek. Fontos, hogy tudományos alapon nyugodjanak az állattartással kapcsolatos előírások és a gyakorlatban is jól működjenek, ugyanakkor az állattartóknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó követelményeket.

Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Fotó: Vinnay Péter

Az Állatvédelmi Kódex aláírói közt van továbbá a Fővárosi állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a NOÉ Állatotthon Alapítvány, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, a Hunland Trans Kft., a Kutyabarat.hu és az Ebugatta.hu. A rendezvény végén Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központ vezetője elmondta, hogy az Állatvédelmi Kódexhez az alapítókon kívül további szervezetek is csatlakozhatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.

Kimentették a szajnai delfint - de végül nem élte túl

Szerda hajnalban egy hat órán tartó művelettel sikerült kiemelni a Szajnából a belugát, mely múlt hét csütörtökön bukkant fel a folyóban.

Tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.