Back to top

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

Az Állatorvostudományi Egyetemen évekkel ezelőtt indult el az állatvédelmi képzés, magyarul, németül és angolul is, hangsúlyozta Sótonyi Péter, az egyetem rektora. Az állatorvosok arra esküdtek, hogy gyógyítják az állatokat, tudományosan megalapozott tudással rendelkeznek az igényeikről, jóllétükről. A rektor örömmel nyugtázta, hogy ennyiféle szerveztet sikerült egy asztalhoz ültetni és különböző munkacsoportok együttműködéséből megszületett az állatvédelmi kódex, amit állami szervek, civil állatvédők egyhangúlag megfelelőnek találtak.

A megállapodás nemcsak a társállatokra vonatkozik, hanem a haszon- és vadon élő állatokra is. Ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a kódexben megfogalmazott törekvések, további összefogásra van szükség.

Az én feladatom többek közt az, hogy hidat építsek a szakmai szervezetek és a civil állatvédők között, mondta hozzászólásában Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az ember, a természet és az állatok harmóniájára. Mint az állatvédelmi konzultációból kiderült, a közvélemény is fontosnak tartja ezt, több mint 262 ezer válasz érkezett a konzultáción föltett 13 fontos kérdésre. Szükség van azonban a közös metszetre a szakma és a civilek között, hiszen például hiába ad a tárca 500 millió forintot ivartalanítási programra, ha nem érik el az állattartók többségét.

Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Fotó: Vinnay Péter

Az élelmiszerlánc stratégiába az állatvédelem is beleértendő, ennek jegyében dolgozik 2012-es megalakulása óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mondta Oravecz Márton elnök. Több programot indítottak a felelős állattartás megismertetésére, ilyen volt 2013-ban a Szabad a gazdi program, illetve az idén a Gazdajogsi program, amit az Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival együtt folytatnak, illetve online is elérhető.

Sok kiadványt is készített a Nébih, hogy az állattartással kapcsolatos tudatosság, felelősség egyértelműen megjelenjen minden korosztály számára.

Hatósági oldalról pedig a Nébih a rendőrséggel együtt lép fel az illegális szaporítók, állatbántalmazók ellen.

A rendőrség évente közel 400 eljárást indít állatkínzás miatt, mondta Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. A társadalom egyre jobban odafigyel az állatok jóllétére, egyre több bejelentést kap a rendőrség és a bíróságok is szigorúbb büntetést rónak ki az elkövetőkre. Az Állatvédelmi Kódex aláírójaként a rendőrség arra törekszik, hogy a lehető legalaposabban járjon el az ilyen ügyekben, hogy ne bújhassanak ki a felelősség alól a vétkesek.

Az állatvédelem elsősorban szakmai és nem érzelmi kérdés, hangsúlyozta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Minden állatot a fajának, fajtájának, korának, nemének, hasznosításának megfelelő legjobb körülmények között kell tartani, ami tudományosan leírható.

A haszonállatok is megérdemlik, hogy megfelelő körülmények közt tartsák őket, de ez súlyos gazdasági kérdés. A kódexben foglaltak megvalósításához a társadalom hozzáállásán is változtatni kell, ami hosszú és kitartó munkát igényel.

A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött a tartástechnológia, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Olyan körülmények közt tartják a gazdálkodók az állataikat, ahol jól érzik magukat, hiszen ez a termelők érdeke is. Ráadásul az Európai Unió állatvédelmi előírásai a világon a legszigorúbbak, amihez a magyar gazdák plusz vállalásokat tehetnek. Fontos, hogy tudományos alapon nyugodjanak az állattartással kapcsolatos előírások és a gyakorlatban is jól működjenek, ugyanakkor az állattartóknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó követelményeket.

Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Fotó: Vinnay Péter

Az Állatvédelmi Kódex aláírói közt van továbbá a Fővárosi állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a NOÉ Állatotthon Alapítvány, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, a Hunland Trans Kft., a Kutyabarat.hu és az Ebugatta.hu. A rendezvény végén Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központ vezetője elmondta, hogy az Állatvédelmi Kódexhez az alapítókon kívül további szervezetek is csatlakozhatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.