Back to top

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

Az Állatorvostudományi Egyetemen évekkel ezelőtt indult el az állatvédelmi képzés, magyarul, németül és angolul is, hangsúlyozta Sótonyi Péter, az egyetem rektora. Az állatorvosok arra esküdtek, hogy gyógyítják az állatokat, tudományosan megalapozott tudással rendelkeznek az igényeikről, jóllétükről. A rektor örömmel nyugtázta, hogy ennyiféle szerveztet sikerült egy asztalhoz ültetni és különböző munkacsoportok együttműködéséből megszületett az állatvédelmi kódex, amit állami szervek, civil állatvédők egyhangúlag megfelelőnek találtak.

A megállapodás nemcsak a társállatokra vonatkozik, hanem a haszon- és vadon élő állatokra is. Ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a kódexben megfogalmazott törekvések, további összefogásra van szükség.

Az én feladatom többek közt az, hogy hidat építsek a szakmai szervezetek és a civil állatvédők között, mondta hozzászólásában Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az ember, a természet és az állatok harmóniájára. Mint az állatvédelmi konzultációból kiderült, a közvélemény is fontosnak tartja ezt, több mint 262 ezer válasz érkezett a konzultáción föltett 13 fontos kérdésre. Szükség van azonban a közös metszetre a szakma és a civilek között, hiszen például hiába ad a tárca 500 millió forintot ivartalanítási programra, ha nem érik el az állattartók többségét.

Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Fotó: Vinnay Péter

Az élelmiszerlánc stratégiába az állatvédelem is beleértendő, ennek jegyében dolgozik 2012-es megalakulása óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mondta Oravecz Márton elnök. Több programot indítottak a felelős állattartás megismertetésére, ilyen volt 2013-ban a Szabad a gazdi program, illetve az idén a Gazdajogsi program, amit az Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival együtt folytatnak, illetve online is elérhető.

Sok kiadványt is készített a Nébih, hogy az állattartással kapcsolatos tudatosság, felelősség egyértelműen megjelenjen minden korosztály számára.

Hatósági oldalról pedig a Nébih a rendőrséggel együtt lép fel az illegális szaporítók, állatbántalmazók ellen.

A rendőrség évente közel 400 eljárást indít állatkínzás miatt, mondta Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. A társadalom egyre jobban odafigyel az állatok jóllétére, egyre több bejelentést kap a rendőrség és a bíróságok is szigorúbb büntetést rónak ki az elkövetőkre. Az Állatvédelmi Kódex aláírójaként a rendőrség arra törekszik, hogy a lehető legalaposabban járjon el az ilyen ügyekben, hogy ne bújhassanak ki a felelősség alól a vétkesek.

Az állatvédelem elsősorban szakmai és nem érzelmi kérdés, hangsúlyozta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Minden állatot a fajának, fajtájának, korának, nemének, hasznosításának megfelelő legjobb körülmények között kell tartani, ami tudományosan leírható.

A haszonállatok is megérdemlik, hogy megfelelő körülmények közt tartsák őket, de ez súlyos gazdasági kérdés. A kódexben foglaltak megvalósításához a társadalom hozzáállásán is változtatni kell, ami hosszú és kitartó munkát igényel.

A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött a tartástechnológia, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Olyan körülmények közt tartják a gazdálkodók az állataikat, ahol jól érzik magukat, hiszen ez a termelők érdeke is. Ráadásul az Európai Unió állatvédelmi előírásai a világon a legszigorúbbak, amihez a magyar gazdák plusz vállalásokat tehetnek. Fontos, hogy tudományos alapon nyugodjanak az állattartással kapcsolatos előírások és a gyakorlatban is jól működjenek, ugyanakkor az állattartóknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó követelményeket.

Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Fotó: Vinnay Péter

Az Állatvédelmi Kódex aláírói közt van továbbá a Fővárosi állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a NOÉ Állatotthon Alapítvány, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, a Hunland Trans Kft., a Kutyabarat.hu és az Ebugatta.hu. A rendezvény végén Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központ vezetője elmondta, hogy az Állatvédelmi Kódexhez az alapítókon kívül további szervezetek is csatlakozhatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Háromszázezer tonna ételt pazarlunk el évente

Magyarországon a teljes élelmiszerhulladék mennyisége a becslések szerint 1,8 millió tonna évente – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a háztartási élelmiszerhulladékok vonatkozásában végez felméréseket.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.