Back to top

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

Az Állatorvostudományi Egyetemen évekkel ezelőtt indult el az állatvédelmi képzés, magyarul, németül és angolul is, hangsúlyozta Sótonyi Péter, az egyetem rektora. Az állatorvosok arra esküdtek, hogy gyógyítják az állatokat, tudományosan megalapozott tudással rendelkeznek az igényeikről, jóllétükről. A rektor örömmel nyugtázta, hogy ennyiféle szerveztet sikerült egy asztalhoz ültetni és különböző munkacsoportok együttműködéséből megszületett az állatvédelmi kódex, amit állami szervek, civil állatvédők egyhangúlag megfelelőnek találtak.

A megállapodás nemcsak a társállatokra vonatkozik, hanem a haszon- és vadon élő állatokra is. Ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a kódexben megfogalmazott törekvések, további összefogásra van szükség.

Az én feladatom többek közt az, hogy hidat építsek a szakmai szervezetek és a civil állatvédők között, mondta hozzászólásában Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az ember, a természet és az állatok harmóniájára. Mint az állatvédelmi konzultációból kiderült, a közvélemény is fontosnak tartja ezt, több mint 262 ezer válasz érkezett a konzultáción föltett 13 fontos kérdésre. Szükség van azonban a közös metszetre a szakma és a civilek között, hiszen például hiába ad a tárca 500 millió forintot ivartalanítási programra, ha nem érik el az állattartók többségét.

Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Elsőként Sótonyi Péter rektor és Ovádi Péter miniszteri biztos írta alá az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Kódexét
Fotó: Vinnay Péter

Az élelmiszerlánc stratégiába az állatvédelem is beleértendő, ennek jegyében dolgozik 2012-es megalakulása óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mondta Oravecz Márton elnök. Több programot indítottak a felelős állattartás megismertetésére, ilyen volt 2013-ban a Szabad a gazdi program, illetve az idén a Gazdajogsi program, amit az Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival együtt folytatnak, illetve online is elérhető.

Sok kiadványt is készített a Nébih, hogy az állattartással kapcsolatos tudatosság, felelősség egyértelműen megjelenjen minden korosztály számára.

Hatósági oldalról pedig a Nébih a rendőrséggel együtt lép fel az illegális szaporítók, állatbántalmazók ellen.

A rendőrség évente közel 400 eljárást indít állatkínzás miatt, mondta Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. A társadalom egyre jobban odafigyel az állatok jóllétére, egyre több bejelentést kap a rendőrség és a bíróságok is szigorúbb büntetést rónak ki az elkövetőkre. Az Állatvédelmi Kódex aláírójaként a rendőrség arra törekszik, hogy a lehető legalaposabban járjon el az ilyen ügyekben, hogy ne bújhassanak ki a felelősség alól a vétkesek.

Az állatvédelem elsősorban szakmai és nem érzelmi kérdés, hangsúlyozta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Minden állatot a fajának, fajtájának, korának, nemének, hasznosításának megfelelő legjobb körülmények között kell tartani, ami tudományosan leírható.

A haszonállatok is megérdemlik, hogy megfelelő körülmények közt tartsák őket, de ez súlyos gazdasági kérdés. A kódexben foglaltak megvalósításához a társadalom hozzáállásán is változtatni kell, ami hosszú és kitartó munkát igényel.

A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött a tartástechnológia, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Olyan körülmények közt tartják a gazdálkodók az állataikat, ahol jól érzik magukat, hiszen ez a termelők érdeke is. Ráadásul az Európai Unió állatvédelmi előírásai a világon a legszigorúbbak, amihez a magyar gazdák plusz vállalásokat tehetnek. Fontos, hogy tudományos alapon nyugodjanak az állattartással kapcsolatos előírások és a gyakorlatban is jól működjenek, ugyanakkor az állattartóknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó követelményeket.

Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Tizenöt állami és civil szervezet az Állatvédelmi Kódex alapítója, de további csatlakozókat is várnak
Fotó: Vinnay Péter

Az Állatvédelmi Kódex aláírói közt van továbbá a Fővárosi állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a NOÉ Állatotthon Alapítvány, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, a Hunland Trans Kft., a Kutyabarat.hu és az Ebugatta.hu. A rendezvény végén Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központ vezetője elmondta, hogy az Állatvédelmi Kódexhez az alapítókon kívül további szervezetek is csatlakozhatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Az őstermelői előírások teljesítését segíti a Nébih

Számos ponton változtak tavaly az őstermelői tevékenység és a termékek értékesítésének szabályai. Megszűnt például az őstermelői igazolvány, helyette FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelni, majd ezeket megjeleníteni a szabályos árusításhoz.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.