Back to top

Az EU erdészeti stratégiájának végrehajtása nem elég eredményes

Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.

Az Európai Számevőszék jelentésében közölte, noha az erdővel borított terület az Európai Unióban gyarapodott az elmúlt 30 évben, az erdők állapota folyamatosan romlik.

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós erdőgazdálkodási stratégia és a vonatkozó fő uniós szakpolitikák áttekintése alapján a számvevőszék rámutatott: az erdőterületek sokkal kevesebb támogatásban részesülnek az uniós költségvetésből, mint a mezőgazdaság, noha az erdőkkel borított, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága szinte megegyezik.

Az erdészet uniós finanszírozása a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.

A támogatás elsősorban a védelmi intézkedések, valamint az erdőtelepítés és az erdőterületek helyreállításának támogatására irányul. Az erdészet uniós finanszírozása 90 százalékban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül történik.

A számvevők emlékeztettek: az unió több stratégiát fogadott el az uniós erdők gyenge biológiai sokféleségének és védettségi helyzetének kezelésére. Azonban az erdei élőhelyeket érintő természetvédelmi intézkedések célja az állapot fenntartása, nem pedig a helyreállítása. Egyes erdőtelepítési projektek esetében az ellenőrök monokultúrás klasztereket észleltek, a fafajták keverése javíthatta volna a biológiai sokféleséget és a viharokkal, aszályokkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet - jegyezték meg.

A számvevők következtetése szerint a vidékfejlesztési intézkedések csekély hatást gyakoroltak az erdők biológiai sokféleségére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességére, részben az erdőkre fordított források szerény volta és az intézkedések kidolgozásának hiányosságai miatt. Az erdőgazdálkodási terv, ami az EMVA-támogatás megszerzésének feltétele, önmagában kevés biztosítékot nyújt arra, hogy a finanszírozást környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre fordítják.

Illusztráció
Illusztráció

Ráadásul a közös uniós monitoringrendszer nem méri az erdészeti intézkedéseknek a biológiai sokféleségre vagy az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását - közölték.

Az Európai Számvevőszék végezetül kiemelte: az Európai Bizottság erőteljesebb intézkedésekkel védhette volna az uniós erdőket azokon a területeken, ahol teljes hatáskörrel rendelkezik a fellépésre. Többet lehetne tenni például az illegális fakitermelés elleni küzdelem fokozásáért, a vidékfejlesztési erdészeti intézkedéseket pedig jobban a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozás hatásaira lehetne összpontosítani - tették hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.