Back to top

Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot?

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez egy újabb olyan jelentés, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve.

A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek. Az EU Közös Kutatóközpont 2021 nyarán nagyon csendben közzétett technikai jelentését megerősíti a Kieli Egyetem tanulmánya, amely határozottan kijelenti: "Az F2F stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen!".

Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése.

A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig.

Az antibiotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné.

Több mint egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.

Az elmúlt hetekben több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők.

Mint minden tanulmány, a Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne. A marhahústermelés 20%-kal, a tejé 6,3%-kal, a gabonaféléké 21,4%-kal, az olajos magvaké 20%-kal csökkenne az EU-ban. Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben. Továbbá az egyetemi tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése.

Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne.

Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).