Back to top

A házi macska nem tud ordítani, az oroszlán pedig dorombolni

Ha nagymacskákról készül természetfilm, szinte biztosan belekerül egy olyan snitt, amiben a fejedelmi állat felszegi a fejét, és elnyújtottan ordít egy kiadósat. Oroszlánüvöltést állatkertben is könnyű elcsípni – ez ugye fontos cselekményszál volt a Keménykalap és krumpliorrban is –, de ordít a tigris, és a jaguár is.

A nagymacskák legismertebb rokona, a DNS-ét tekintve kb. 95 százalékban azonos házi macska viszont képtelen ilyen mutatványra - írja a Telex. Cserébe tud dorombolni, ami pedig az oroszlánnak nem megy. Hogy lehet ez?

A magyarázat igazából egyszerű: a hangképző szervek eltérő felépítésében rejlik a titok. Az ordításban a nyelvcsontnak kulcsszerepe van, ami a gége tetejénél elhelyezkedő, U alakú csontocska. A házi macska nyelvcsontja merev, míg az oroszláné sokkal rugalmasabb, és hosszú ínszalagban végződik. Ez a rugalmasság teszi lehetővé, hogy az állat jobban leeressze a gégéjét, és az ordításhoz szükséges mély hangokat képezzen.

A házi macska ezt a trükköt nem tudja, a legtöbb, ami ilyen téren elvárható tőle, az a tüzelési időszakban produkált idegesítő vernyákolás.

A másik fontos különbséget a hangszalagoknál kell keresni, egész pontosan a hangszalagizmoknál (nem meglepő módon ezek a hangszalaghoz kapcsolódó izmok). Az oroszlán hangszalagizmai az ordibáláshoz igazodva hosszabb, nyúlósabb, zsírosabb szövetekké alakultak, mint azok a szövetek, amikből a házi macskák hangszalagizmai felépülnek – mint azt egy 2011-es tanulmány megállapította. Ilyen elasztikus szövetekkel könnyen lehet üvöltözni, de dorombolni már nem, mert ahhoz a hangszalagizmok igen gyors mozgatása, rezegtetése szükséges, ami másfajta szerkezetet kíván.

Tehát vagy vrooááááá vagy prrrrhhh – mindkettőt nem lehet kérni a törzsfejlődéstől, mert a kétféle hanghoz eltérő hangképző berendezés szükséges a torokban. Hogy pontosítsuk a macskafélék Ki mit tudját: a párducformák Panthera nemébe tartozó nagymacskák tudnak ordítani, vagyis az oroszlán, a jaguár, a tigris és a leopárd különböző alfajai. Ebbe a nembe tartozik még a hópárduc is, de ő nem nyert az evolúciós lottón: se ordítani, se dorombolni nem tud, csak szaggatottan pöfög (ilyesmire amúgy a tigris is képes).

A dorombolás pedig nem csak a házi macska sajátja, mert egyebek közt dorombol a puma, az ocelot, a gepárd és a hiúz is. (De igazából egy ember is könnyen megtanulhatja.)

A jelenlegi ismeretek szerint a dorombolás régebben alakult ki a macskafélékben, de hogy miért, arra egyelőre nincs biztos válasz. A dorombolás folyamatosan rezegteti a hangszálakat, nemcsak kilégzéskor, de még belégzéskor is – felesleges energiapazarlásnak tűnik, de minden bizonnyal van valamilyen mögöttes értelme. Egy népszerű, és kutatásokkal részben már megtámogatott elmélet szerint a dorombolás öngyógyító mechanizmus, 25-150 hertzes rezgései ugyanis segíthetik a sérült mozgásszervek felépülését. De felmerül annak lehetősége is, hogy a macskák dorombolással jeleznek egymásnak, ha biztonságosnak ítélik a helyzetet, egy másik teória azt veti fel, hogy az anyamacskák dorombolása eredetileg a kismacskák nyávogását hivatott elnyomni, jobb védelmet adva a kölyköknek az esetleges ragadozók elől.

Hogy aztán a dorombolást egyes nagymacskák miért cserélték le ordításra, az sem teljesen világos, de valószínűleg összefüggésben áll hangerővel.

Egy oroszlán üvöltése akár 110-115 decibeles is lehet, ami már megközelíti egy repülőgép-hajtómű hangerejét, egy kiadós dorombolás ezzel szemben csupán 25 decibeles. Vélhetően az üvöltés a territórium védelmét szolgálja, és egy oroszlánhoz hasonló csúcsragadozónak természetes környezetében nagyobb szüksége lehetett ilyen mutatványra, mint egy diszkrét, kellemes berregésre. És hogy a házi macskáknál nem fejlődött ki ez a képesség, annak inkább csak örüljünk – képzeljük el, milyen lenne, ha a macskánk reggelente ordítással ébresztene.

Forrás: 
Telex

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.