Back to top

Mikroműanyagokkal terjednek a kórokozó gombák

Számos kórokozó gombafaj telepszik meg a talaj mikroműanyag részecskéin, ez állhat a gombás fertőzéses megbetegedések arányának növekedése mögött. Erre az eredményre jutott egy bayreuthi-i, hannoveri-i és müncheni kutatókból álló csoport, miután nagy felbontású mikroszkóppal és DNS-vizsgálatokkal elemezték a Nyugat-Kenya lakott területein begyűjtött talajmintákban található gombatelepeket.

A Scientific Reports folyóiratban közzétett tanulmány az első a világon, amely a talaj mikroműanyag-részecskéin jelen lévő gombák és egyéb mikroorganizmusok életközösségeit vizsgálta. A kimutatott fajok közül több veszélyes a növényekre, állatokra és emberekre is. A mikroszkopikus méretű kórokozó gombafajok a fertőző szervezetekre jellemző életmódjuknak köszönhetően képesek megtelepedni a mikroműanyag-részecskék egyébként barátságtalan felületén. Emellett ellenállnak az erős napfénynek és magas hőmérsékletnek is.

Gombaspóra egy mikroműanyag részecskén. Pásztázó elektromikroszkópos felvétel.
Gombaspóra egy mikroműanyag részecskén. Pásztázó elektromikroszkópos felvétel.
Fotó: Fotó: UBT / Abt. Mykologie

A mikroműanyag részecskéken megfigyelték a gombák biofilmképződésének minden szakaszát. Bebizonyították, hogy a gombák az úgynevezett „plasztiszférában” nemcsak növekednek, hanem szaporodnak is. Így a talajban lévő mikroműanyag részecskék miatt fölszaporodhatnak például bizonyos penészgombák vagy kriptokokkuszt okozó élesztőgombák is a talajban.

A mikroszkópos vizsgálatok és DNS-elemzések szerint ezek a gombák nagyobb koncentrációban voltak jelen mikroműanyag részecskéken, mint a környező talajrészecskéken. Ezzel a tanulmány igazolja azt a feltételezést, hogy a talajban lévő mikroműanyag a gombás fertőzések lehetséges forrása,

foglalta össze a tapasztalatokat Gerasimos Gkoutselis, a tanulmány első szerzője, a Bayreuthi Egyetem mikológiai tanszékének doktorandusza.

A mikroműanyag-részecskék vizsgálatához korszerű képalkotó módszereket, például pásztázó elektronmikroszkópot és a konfokális lézeres pásztázó mikroszkópot használtak. DNS-szekvencia elemzésekkel kimutatták, hogy a mikroműanyag-részecskéken a fajok száma alacsonyabb volt, mint magukban a talajmintákban, a

 kutatók szerint az eredmények azt a feltételezést támasztják alá, hogy a mikroműanyag-részecskéken speciális gombaközösségek alakulnak ki, amelyek jelentősen eltérnek a környező talaj gombaközösségeitől.

Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a talaj mikroműanyag-részecskéin előforduló gombafajok száma lényegesen magasabb a folyókban és tengerekben jelen lévő mikroműanyagon megtelepedő gombafajokénál, fogalmazott Gerhard Rambold , a Bayreuthi Egyetem mikológiai tanszékének professzora és vezetője.

Fotó: www.pixabay.com
Néhány erodált talajú trópusi országban különösen magas annak a kockázata, hogy a talaj mikroműanyag részecskéi a patogén gombák hordozójává válnak. A kutatás során megvizsgált mikroműanyagot tartalmazó talajminták a nyugat-kenyai Siaya városából származnak: egy piactérről, egy szeméttelepről, az út széléről és egy belső udvarról vették őket. A műanyaghulladékot gyakran a harmadik világ problémájaként ábrázolják, azonban Kenya úttörő a műanyaghulladék elkerülése terén. 2017 óta az afrikai országban hatékony intézkedéseket hoztak az egyszer használatos műanyag mennyiségének csökkentésére.

Emellett az ország csatlakozott egy olyan szövetséghez, amelynek célja, hogy megnehezítse a műanyag külföldi országokból történő behozatalát. Kenya az első afrikai országok között volt, akik konkrét intézkedéseket hoztak a környezetben található műanyaghulladék mérséklésére.

Azonban az a tény, hogy számos betegséget okozó gombafajt fedeztek fel a kutatók a kenyai talajmintákban, egyértelműen jelzi a probléma sürgősségét, mindenekelőtt a trópusi régiókban, hiszen a gombás fertőzések aránya ott eleve magasabb.

A gombás fertőzések azonban világszerte gyakoribbak. Gerhard Rambold szerint a tanulmány arra is rámutat, hogy globális szinten kell intézkedéseket hozni, hogy megakadályozzuk a műanyaghulladék környezetbe jutását, és további hulladékgazdálkodási fejlesztéseket dolgozzunk ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/gabot.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.