0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Pozitív prügyi példa szójára

Szeptember 8-án országos szójabemutatót tartottak Prügyön. A helyi mezőgazdasági zrt. kísérleti területén 31 fajtát mutattak be, különböző nemesítő cégek anyagait, változatos tenyészidővel. A szakmai tanácskozás fő szervezői a Magyar Szója és Fehérjenövények Kft. és a Szója Egyesület voltak.

A fórumon elhangzott egy tudományos előadás a Pro Feed Kft. képviselőjétől, amiben behatóan, mégis közérthetően foglalkoztak a növény élettanával. A házigazda vállalkozás ügyvezetője, Rácz László arról számolt be, hogy az országban tapasztaltak ellenére náluk még minden talpig zöld, még minden növény él. Ez nem akkora csoda, hiszen itt tavaly májustól idén májusig 1400 milliméter csapadékot kaptak. Ősszel lánctalpas kombájnnal kellett betakarítaniuk, és 200 hektárt még idén sem tudtak bevetni. A belvíz az őszi vetésük 17 százalékát teljesen kivitte, bár ezt a zöldítésnél figyelembe tudták venni. Jelenleg látványos tempóban lazítják a szántójukat, már túl vannak 1000 hektáron. A nehézkes indulást követően, május 27-én arra a megállapításra jutottak a szakvezetők, hogy a kukoricából idén semmi nem lesz. Ennek ellenére most 3 méter magas az állomány, hatalmas, lehajló csövekkel.

Napraforgóból 600 hektárt vetettek, abból 300 hektár május 13-án lett kész.

Az is inkább borúra adott okot az indulásnál. Jelenleg 20–25 centiméter átmérőjűek a tányérok. Náluk valóban korrigálta magát az időjárás.

A hozamaik a lehetetlen határát súrolják. Őszi búzából 5,7 tonnát takarítottak be – úgy, hogy a terület 17 százalékát a víz teljesen kivitte. Sokadik alkalommal okozott meglepetést az őszi árpa. Prügyön ebben az évben a Kunsági 2-es fajta 8,7 tonnát adott hektáronként, június 24-én betakarítva. Máskor náluk június 10-ére megtörténik a betakarítás. Most nem, de június 27-én így is szóját vetettek másodvetésként az őszi árpa után. A Tiger 18–20 centiméteres lazítása után kétszer hengerezve vetették el az igen korai Annushka hibridet, aminek 90–95 nap a tenyészideje. Szakmai kifejezéssel élve, ez három nullás szója. Kapott egy kelesztő öntözést, egy 18 és egy 25 milliméteres állományöntözést. A bemutató napján 2–2,5 tonnát ígért, alsó hangon.

Az őszi káposztarepcéjük 2,7 tonnát adott. A tavaszon még ki akarták művelni, de szerencsére nem volt rá idejük.

Ma már látszik, hogy jót tett volna neki egy harmadik, 25 milliméteres víznormájú öntözés, mert az további 1 tonnát jelenthetett volna. A jelenlegi áron számolva ez 400 ezer forint bevétel volna hektáronként – amit hozzá lehet adni az őszi árpa hozamához.

Rácz László ebből arra a következtetésre jutott, hogy jövőre 40 hektáron termeszt szóját másodvetésben, és idejében be is jelenti, hogy jogosult legyen az utána járó termeléshez kötött támogatásra.

A terményárak egyébként minden várakozást felülmúlnak. Az őszi búzáé aratáskor 58 ezer forint volt tonnánként, most 82 ezer forint alatt senkivel nem állnak szóba. Az őszi árpa 56 ezer forintról indult, és eljutott 65 ezer forintra. Ilyen hozamok mellett ez is gazdaságos. Nekik jelenleg 6 ezer tonna búzájuk pihen a raktárban.

Még jobb lehetőségekre várnak, mert minden növény iránt keresleti piac mutatkozik.

A napraforgónál ilyenkor már javában dolgozni szoktak a gyárak, de most, szeptember 8-án még egyik sem indult el. Ez a növény csalóka lehet, mert szemre hektáronkénti 3,5 tonnát mutat, de az első levágott nagy olajtartalmú napraforgó csak 2,5 tonnát igazolt vissza a mérlegen, a szokásosnál kevesebb olajjal.

Szabó István, a Pro Feed Kft. ügyvezetője egy megállapodásról tartott előadást, amit a Magyar Szója Egyesülettel kötöttek. Cégük alapvetően takarmánykiegészítők és szabad aminosavas termékek behozatalával és forgalmazásával foglalkozik. Az új szerződésnek az a célja, hogy növeljék a gazdák élettani tudását, mert ez a témakör jelenleg nem szerepel az oktatásban.

Szója termesztésekor három stressz­faktorral kell számolni.

Az egyik a hőmérséklet, ami általában adott. Csakhogy, amikor valaki későn veti a növényt, akkor a virág differenciálódásáig együtt növekszik az optimális időben elvetett és a megkésett vetés. De aztán utóbbi fejlődése felgyorsul, ezért rövidebb idő alatt termőre fordul, de a kimaradt tenyészidőszak megbosszulja magát.

A második stresszfaktor a gyökérgümők állapota. A szója természetes nitrogénellátásáért 50–80 százalékban azok felelnek. Gümő csak akkor képződik, ha a szója növény táplálni tudja cukorral. Ezután a gümők folyamatosan ellátják nitrogénnel a szóját, ami döntő a fehérjetartalom kialakulásában. A szójáról lehullanak a levelek, de a növény előzőleg átcsoportosítja a nekik szánt tápanyagot, így a már megkötött nitrogént be tudja építeni a termésbe. A talajból felvett ásványi nitrogén ugyancsak beépül a növénybe, de ennek sokkal nagyobb az energiaigénye, mint a gümők által megkötött nitrogéné.

A harmadik stresszfaktor az, hogy a szójanövény természetes úton be tudjon érni ősszel: ne károsodjon a hideg következtében, és a nitrogént maximálisan át tudja csoportosítani a levelektől a hüvelyekbe.

A magba kerülő nitrogén 12–48 százaléka a levélzetből átcsoportosított makroelem. Az átcsoportosítás végrehajtására akkor van esély, ha a tenyészidőben óvtuk a kártevőktől és öntöztük a növényt.

A tanácskozáson bemutattak két osztrák gyártmányú gépet. Az egyik egy gyomfésű volt. Végtelenül egyszerű eszköz, de a mechanikai gyomirtásban páratlan előnyei vannak. Búzában nem okoz kárt a kultúrnövényben, de a lombtrágya földre hullott részének a 80 százalékát aláműveli, ami sokat javít a búza kilátásain.

Novák László a Szója Egyesületet képviselte. Mint elmondta, az osztrákoktól tanulták el a gyomfésű és a monitoros kultivátor használatát, mert az egyesület központja Mosonmagyaróváron található. A gyomfésűt a szója 5 centiméteres állapotában kell használni. Az osztrákok a vetés után 2 nappal kezdenek hozzá a fésüléshez, mert a gyomok csírázása addigra megkezdődik, és a gyomfésű a nehezen irtható gyomokat is hatásosan pusztítja.

Ahogy egyre csökken a növényvédő szerek száma az EU-ban, úgy válik egyre hasznosabbá ez az eszköz.

De az eredményessége az alkalmazása időpontján múlik, és ezt az alkalmas időpontot szinte pillanatokban lehet kifejezni.

A termeléshez kötött támogatás 2015-ös megjelenése jót tett a hazai szójatermesztésnek. Viszont az EU-tól csak akkor számíthatunk támogatásra, ha legalább a gazdák harmada egyetlen egyesületbe tömörül. Jelenleg 3000–3200 termelő foglalkozik nálunk szójatermesztéssel, azaz legalább 1000 tagra volna szüksége az egyesületnek. Ezzel szemben csak 200-an adták írásba ebbéli szándékukat. Tudni kell, hogy a borsó- és a csillagfürttermesztők is tagjai lehetnek az egyesületnek. A szervezet információkkal, pályázati lehetőségekkel, külföldi szakanyagok fordításával és fajtaajánlással segíti tagjait.

Komjáti József növényorvos röviden ismertette a gyomfésű paramétereit és előnyeit.

Mint elmondta, a 11,5 méter széles eszköz napi teljesítménye akár 120 hektár.

A vetéssel megcsúsztak, aztán újabb esőket kaptak: a tenyészidőszakban összesen 170 millimétert, ebből közvetlenül a vetés után 50 millimétert. A felülkezeléshez ma már nincs megfelelő vegyszer, ezért háromszor járatták a gyomfésűt. A fésű gyomirtó hatása ma is érzékelhető, viszont ahol víznyomás volt, ott egyes fajokon erős volt a tripsz- és az atkafertőzés. Az egyes fajták között nagy különbséget tapasztaltak a fertőzöttség mértékében.

Jelenleg 2 hetes csúszást tapasztalnak a tenyészidőszakban. Ők úgy látják, hogy októberben, a sárban már nem lehet normálisan betakarítani, mert olyankor 20 százalékosnál nagyobb veszteség is összejön. Azért is célszerű már szeptember végén betakarítani, mert különben már nem lehet őszi búzát vetni utána.

A szójafajták bemutatóján nem kellett gyakorlott szakembernek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, melyik fajta való az országnak erre a tájegységére és melyik nem.

Látványos volt a különbség a korai és a kései fajták között a leszáradásban és a hüvelyek számában. Most azokat a szójafajtákat mutatjuk be fotón, amelyek Prügyön hosszabb távon is helyet kaphatnak a termesztésben.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság