0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Minden, amit a kalászosokról tudni kell!

Már huszadik alkalommal, és töretlen népszerűségnek örvendve, szervezte meg Kalászos Gabona Fórumát a Sumit Agro Hungary Kft. A helyszín is a megszokott, azaz Visegrád, amit évről-évre jegyeznek a gazdák.

„A személyes találkozók száma csökkent, de ettől nem állt meg a fejlődés, sok újdonsággal készültünk a szakmának” – mondta köszöntőjében Wirth László, a vállalat ügyvezető igazgatója. Ezt támasztotta alá az is, hogy a fórumon mutatták be egy talajfertőtlenítő rovarölő szert és startertrágyát kombináló készítményüket, a már engedélyezés alatt álló, napraforgóba és kukoricába szánt Trika expertet.

A növényvédelem egyik nagy kihívása a talajfertőtlenítés. A talajművelési rendszerek és az éghajlat változásával egy időben sok hatóanyagot kivontak a forgalomból, és ezek következtében a talajlakó kártevők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az érzékeny kultúrákra. Jelenleg csak a vetéssel egy menetben tudunk védekezni ellenük, az általuk okozott kár észlelésekor már nincs módunk a beavatkozásra.

A Trika expert egy talajlakó rovarkártevők – a drótféreg és a mocskos pajor – ellen alkalmazható, starterhatással is rendelkező talajfertőtlenítő rovarölő szer.

A kétkomponensű készítmény pontosan annyi lambda-cihalotrint (4 g/kg) tartalmaz, mint a piacon már ismert és bizonyított Ercole talajfertőtlenítő rovarölő szer. A vetéssel egy menetben hektáronként 10–15 kilogrammos dózisban juttatható ki a rovarölő szer és a startertrágya kombinációja. Kiemelendő a készítmény homogenitása, a szemcsék egységes mérete, a szer jó gördülékenysége, és hogy ennek köszönhetően nem boltozódik. Mindezek pontos adagolást tesznek lehetővé, ami a kijuttatás eredményességének az egyik záloga.

A Trika expert rovarölő hatóanyaga a szintetizált pietroidok csoportjába tartozik, és nagyszámú talajkártevő ellen hatékony. Ez a sokkhatású készítmény egyszerre kontakt méreg és gyomorméreg. Hatóanyaga gyorsan és biztosan hat a rovarok idegrendszerére. De a Trika expertet az teszi igazán egyedülálló termékké, hogy rovarölő hatása mellett 35 százalék foszfort és 7 százalék nitrogént tartalmaz.

„A többszörös gabonaár-robbanást nem a kisebb termés okozza, hanem a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozatlansága”

– sommázta véleményét Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint a szakember rámutatott, a világ búzakészlete csökkent, annak ellenére, hogy a franciák és az angolok 20 millió tonnával többet termeltek idén. Tőlük alig maradtak el a románok, akiknél a 2020-as 6 millió tonna után idén 11 millió tonna learatott termést szállíthattak a raktárakba. Az unióban az olaszok a legnagyobb búzafelvásárlók, de a világ búzakészletének több mint fele Kínában található.

Hazánkban a vetésterület csökkenése ellenére évről évre stabil termésmennyiséggel számolhatunk. Hektáronként 6 tonnás átlagtermés a jellemző, és idén a tavalyinál is jobb minőséggel számolhatunk, a learatott mennyiség 60 százaléka malmi búza lett. Magyarországon többet termelünk belőle, mint a saját igényünk, és a pandémia következtében 5–10 százalékos fogyasztáscsökkenéssel kell számolni. Bár a KSH adatai szerint 2019–2020-ban 2,688 millió tonnát exportáltunk, de a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége szerint ennél 100 ezer tonnával többet. Beszédes adat, hogy 2020. júliusától 2021. márciusának végéig 240 ezer tonnával több búzát exportáltunk, mint az előző szezon ugyanezen időszakában.

A takarmányfelhasználás növekedett, ami döntő szerepet játszott az árak emelkedésében. Lakatos Zoltán szerint a kukorica betakarítása után helyrebillen a mérleg.

Kína visszatelepítette a sertésállományát, és újra ennek megfelelő az ország takarmányigénye, vagyis felszippantották a búzát a világpiacon. Ugyanakkor az is magasan tartotta az árakat, hogy a termelők egymást is kivárásra biztatták az értékesítésben. Az inputanyagok költségnövekedése szintén beleszólt az árképzésbe.

Mindezek együttese végeláthatatlan árspirálba hajszolja az ágazatot. Tehát az, hogy a 2020–2021-es szezonban erős exporthatás érvényesült, és az, hogy 2021-ben a termelők összefogtak a gabona visszatartására. Ennek a következménye a túlárazott, értékén felül kezelt búza.

Ennek az élelmiszerárak emelkedése lett a további következménye. „Ha örül a gazda a magas búzaárnak, örüljön az áruházakban tapasztalt magas hús- és kenyérárnak is” – foglalta össze véleményét Lakatos Zoltán.

„Sokszor a piaci hírek befolyásolják az árakat – és az álhírek” – mutatott rá Kiss Péter. Mint hozzátette, régen csak a termelés és a felhasználás határozta meg az árakat, de most előtérbe került a logisztika, hiszen „eltűntek” a szállításhoz szükséges hajók és konténerek. A Gabonaszövetség elnöke a vámháborúkat, a pandémiát és a klímaváltozást is az árfelhajtó tényezők között említette.

Kínában sok állatot kivágtak az ASP terjedése miatt, és 2019 második felében ennek következtében kezdtek emelkedni a sertésárak. Ettől mindenki sertéstartással akart foglalkozni, és az ország korábban 7 milliós kukoricaimportja pillanatok alatt 32 millió tonnára ugrott. Mindent felvásároltak – az USA termésének a kivételével. Megesett, hogy a kínai kormány leállította az olajszállítást, és csak takarmányt lehetett rakodni a kikötőkben. A globális készletek csökkenésével nőnek az árak.

A Biden-i politika Kína felé fordulása azt eredményezte, hogy újraindult az USA takarmányszállítása Kínába, ennek hatására csökkent a világpiacra nehezedő keresleti nyomás.

A magyar kukorica legnagyobb felvásárlói ma is az olaszok, bár az ország nyugati felében gazdálkodók a franciák felé, a keletiek az ukránok felé kacsingatnak. Ezt az is befolyásolja, hogy Ukrajnában alig van tároló, ami pedig van, az „aratási nyomás” alatt áll, szabadulniuk kell a terméstől.

A szakember elmondta, hogy a nemzetközi búzapiac rizikóssá vált, és a megoldás kulcsa az oroszok kezében van.

Az viszont változatlan, hogy ma is a szója határozza meg a napraforgó és a repce árát: „Kína közelebb akarja juttatni a termelését a piachoz, és ennek a szándéknak már érzékelhetők a jelei” – mondta el Szilágyi Péter, a Coface Magyarország kockázatkezelési vezetője. Tizenkét hónap emelkedést követően júniusban végre csökkent a FAO élelmiszerár-indexe. Ezt a növényolajok árának az alakulása határozza meg, és a legnagyobb pálmaolaj-termelő országok előrejelzései szerint csökkent a kereslet. Ugyanakkor a szakember szerint a növényolaj-árak még így is nagyon magasak.

„Bár a kitűzött célok jók, azt nem látni, hogy milyen eszközökkel vagy hogyan volna megvalósítható a Green Deal” – fogalmazott Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője. Mint elmondta, a Green Deal elfogadását nem előzte meg hatástanulmány. Emlékeztetett rá, hogy

a zöld stratégia egyik célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2030-ra, valamint a növényvédőszer-kijuttatás megfelezése és a műtrágya-felhasználás 20 százalékos csökkentése.

„Alternatívák biztosítása nélkül nem lehet szereket kivonni” – erősítette meg a szakember, milyen nehéz helyzetbe hozza az ágazatot a visszavont vagy a lejárt engedéllyel rendelkező készítmények eltűnése a piacról. Februárban „indexre” került a tiakloprid, áprilisban a klórpirifosz, szeptemberben a bromoxinil, októberben a tiafanát-metil hatóanyag, és januárban a mankoceb is erre a sorsra jut. Pedig a neonikotinoidok kivonását követően a klórpirifosz vette át a helyét a kukorica talajfertőtlenítésében.

A mankocebnek is óriási történelme van, a gombaölőszer-paletta egyik kulcsfontosságú hatóanyaga. A lejárt engedélyű hatóanyagokat ugyan újra lehet vizsgáltatni, de kérdéses, hogy meg tudnak-e felelni az egyre szigorúbb előírásoknak. Nagy gond, hogy a fejlesztés nem tudja követni a hatóanyagok kivonását.

A közeljövő egyik veszélyeztetett készítménye a glifozát, aminek egyébként már 2017-ben lejárt az engedélye.

A német szakhatóság végzi a felülvizsgálatát, amely megállapította, hogy a híresztelések ellenére nem rákkeltő. Csakhogy a zöldek nyomására az EU csak 5 évvel hosszabbította meg az engedélyét. Nemrég újabb szakértői csoport győződött meg a veszélytelenségéről, ennek ellenére úgy tűnik, nem szakmai, hanem politikai viták döntenek a sorsáról.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság