Back to top

A növekvő légköri szén-dioxidra fotoszintézisük növelésével válaszolnak az idős tölgyfák

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

A Tree Physiology című tudományos folyóiratban a kutatók bemutatták azt a természetben folyó kísérletüket, amelyben egy öreg tölgyerdőt "megfürdettek" nagymennyiségű szén-dioxidban. A tíz éven át tartó kísérlet első három évében a 175 éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét.

A kutatók jelenleg mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék hogy az elnyelt többlet szén-dioxid hova kerül, és mennyi ideig marad ott elzárva - olvasható az egyetem közleményében.

A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.

A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy az öreg fák megtalálták az útját a tápanyagok átirányításának, vagy a földből több nitrogént nyertek, hogy kiegyensúlyozzák a levegőből nyert szenet.

A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydneyi Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal.

A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre.

"Nehéz volt elvégezni a méréseket 25 méter magas fák tetején napról-napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, mennyivel növelik a fotoszintézis mértékét" - idézte a közlemény Anna Gardner birminghami kutatót.

Az eukaliptusz fákkal végzett korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy fotoszintézisük egyötöddel nőtt a többlet szén-dioxid hatására.

"Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham - mondta David Ellswort a sydneyi egyetem professzora. Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedést, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.