Back to top

Sötét kilátások Gyulatanyáról

Szeptember 16-án még az összes kukorica zöldellt Nyíregyháza-Gyulatanyán. Ebben az esztendőben ez önmagában is hír, hiszen a Berettyóújfalu-Szolnok-Dunaföldvár vonaltól délre már rég elbarnultak a növények a Dunától keletre eső országrészben. Még szomorúbb, hogy idén legfeljebb 3-4 tonnás hektáronkénti szemeskukorica-hozamra számíthatnak a gazdák.

Viszont a gyulatanyai fajtakísérleti állomáson a kukorica még mindig fotoszintetizált. Ennek megfelelően viszonylag elfogadható termésre számítanak. A mostani bemutatkozó nemzetközire sikeredett, mert a Partiumból is jöttek gazdák. Az eseményen részt vett Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Tudósítónk ezúttal a GOSZ-elnök előadását ismerteti részletesen. A kísérletet vezető Augusztinyi András, aki magánvállalkozóként viszi az egész munkát, most elsősorban arról beszélt, hogy a kis- és mezoparcellás kísérletekben mennyire látványos az öntözés hatása – és hogy mennyire kifizetődő.

Szeptember 16-án még zöld a vegetáció
Szeptember 16-án még zöld a vegetáció

Kis parcellából 3 ezer, mezoparcellából 50 kísérleti táblát állított be a 10 hektáros telepen. Júniusban, a nővirágzás kezdetén sikerült 30 milliméter vizet kijuttatni ebben az évben.

Most, a betakarítás előtt a csövek látványosan visszaigazolják az öntözés elévülhetetlen szerepét.

Ezután, még júliusban, természetes csapadékot is kapott a terület. Ennek ellenére a 2021-es év minden várakozást alulmúló kedvezőtlen hatásai érzékelhetők a kísérlet átlagában. Tavaly a kukorica átlaga meghaladta a hektáronkénti 12 tonnát Gyulatanyán, de most legfeljebb 9-10 tonnára számítanak. Tehát az évjárat körülbelül 20-30 százalékot rontott a lehetőségeken.

Szeptember 16-án a legrövidebb tenyészidejű szuperkoraiak szemnedvesség-tartalma már csupán 15 százalékot mutatott, a várható termésük 7-8 tonna körül alakult. Ugyanakkor a FAO 500-asok szemnedvesség-tartalma még mindig 30 százalékos vagy még több volt. Azok hektárra számolt idei termése meghaladja a 10-11 tonnát.

A termelés idei feltételei – az öntözést leszámítva – megegyeztek az országban általánosságban tapasztaltakkal.

Tavasszal április 20-25. között került sor a kukorica vetésére, ami a száraz hidegben nehézkesen, vontatottan kelt. Talajfertőtlenítést alkalmaztak, de más rovarkártevők (kukoricamoly, kukoricabogár) ellen nem kellett védekezniük. Gyulatanyán október 10–15. táján várható a betakarítás, legalábbis a növények szeptember közepi állapota erre engedett következtetni.

Tövenként 2 teljes csövet ad a kukorica, öntözve, szakszerű tápanyagellátás mellett
Tövenként 2 teljes csövet ad a kukorica, öntözve, szakszerű tápanyagellátás mellett

Petőházi Tamás hozzászólásában emlékeztetett rá, hogy ő immár két évtizede jár a gyulatanyai bemutatókra, és hogy számára ez a rendezvény mindig egyet jelentett a hasznos gondolatok cseréjével. Szólt továbbá a gazdák számára a közeljövőben megnyíló lehetőségekről. Eszerint 2025-ig kiírják az új AKG-t, amivel a Magyarországon jelenleg ilyen módon hasznosított 694 ezer hektárt megkétszerezik.

Mint mondta, érdemes elmélyedni a pályázati feltételekben, és aki talál köztük számára vállalhatót, az nagy felületen sok támogatáshoz juthat a 3 éves ciklusokban. Előreláthatóan pályázatdömping kezdődik a magyar mezőgazdaságban 2025-ben.

Igaz, egyelőre az a közös gondunk, hogy az építési beruházások leálltak, valamint hogy a munkaerő vagy eleve hiányzik, vagy nagyon drága.

A GOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy árbevételben számolva a magyar gazdák 100-150 ezer forinttal, 300-500 euróval kevesebbet termelnek hektáronként, mint nyugat-európai társaik, és a versenyhelyzetben ez a lemaradás nem tartható sokáig. Nekünk most a költségek növekedése nélkül kellene egyre nagyobb árbevételt elérnünk, ami, bár nem egyszerű, de megoldható. Mindenekelőtt a szakmaiság erősítésére és precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazására hívta fel a figyelmet ennek érdekében.

Öntözve most is zöld a növény, magassága meghaladja a 3 métert
Öntözve most is zöld a növény, magassága meghaladja a 3 métert
A világ gabonatermesztéséről szólva bejelentette, hogy 2021-ben 789 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be a Földön. Ez azt jelenti, hogy a termelése változatlanul nő – igaz, a fogyasztása is évről-évre egyre nagyobb. Mindez nem okozna gondot, ha megfelelő mennyiségű átmenő készletünk volna. Most ez 300 millió tonna (az összes magyar termés 5 millió tonna), ami rosszabb esetben csökkenést, jobb esetben stagnálást jelent.

A gabonaár piacon tapasztalható növekedésének ez az oka. Az átmenő készletek felét Kínában tárolják, következésképpen az EU-s piacon nem bukkannak fel.

A kukorica ez évben várható globális termése 1190 millió tonna, ami fokozatos növekedést jelez. Ugyanakkor 2016 óta, az akkori 391 millió tonnáról mostanra 292 millió tonnára esett vissza az átmenő készlet. A kukorica árának az emelkedése 2020. júliusában kezdődött, és a mai napig tart, helyenként már drasztikussá vált. Sajnos a magyar kukoricapiac is e helyek közé tartozik, mert a korábbi, 7 tonnás országos átlag az utóbbi időben 6,6 tonnára csökkent – és nem biztos, hogy ez volt az utolsó lépés ebbe az irányba.

A Föld északi féltekéjén 16-17 millió tonnával kevesebb kukorica termett a legutóbbi szezonban, ami ugyancsak növelte az árát. A déli féltekén a 2021-es aratás befejezésekor kiderült, hogy ott is kevesebb gabona termett, ami tovább erősítette a hiánypszichózist. Ausztráliában a termés kicsit jobban alakult, viszont ők nagyon vigyáznak a készleteikre, egyelőre nem dobnak árut a piacra. Viszont Kína a korábbinál is 18-20 millió tonnával több kukoricát vásárolna, ami szintén a keresleti oldalt erősíti.

Magyarország ebben az évben mindössze 846 ezer hektárról takarított be őszi búzát, ami csaknem 100 ezer hektárral kevesebb az 1 évvel ezelőtt vártnál, a termésátlaga pedig 5,9 tonna lett.

A búza tonnánkénti ára meghaladja a 80 ezer forintot a piacon, őszi káposztarepce pedig nem kapható.

Utóbbiból a tavalyi 258 ezer hektár helyett csupán 240 ezer hektárt vetettek a gazdák az idén. Ennek egyik fő oka a csávázás megszüntetése. Kukoricából 1,037 millió hektárt vetettünk, napraforgóból 650 ezret (a termésátlaga várhatóan 2,7 tonna lesz), szóját pedig 63 ezer hektáron termeltünk, és átlagosan 2,6 tonnára számíthatunk belőle.

Mezoparcellán, öntözve a 9 tonnát meghaladja a kísérleti átlag
Mezoparcellán, öntözve a 9 tonnát meghaladja a kísérleti átlag

Búzából ezen az őszön 950 ezer hektár a vetési szándék, amiből szeptember közepére 110 ezer hektárt már elvetettek. Ezek nyilván hibrid búzák. A jelenlegi helyzetben minimális célként azt fogalmazta meg a GOSZ elnöke, hogy jó volna, ha a mostani viszonyok között talpon tudna maradni, nem dőlne be a szántóföldi növénytermesztés. A pesszimista várakozás magyarázata, hogy nemcsak a terményárak növekedtek, hanem romlott a forint árfolyama az euróhoz képest, ami tovább súlyosbítja azt, hogy egyes inputanyagok ára megkétszereződött.

MMG Direkt

Idén számos területen nyílt lehetőség a gazdák számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, melyek elengedhetetlenek a versenyképességük megőrzésére. Ültetvények gépeinek korszerűsítésére épp úgy nyílt pályázat, mint a precíziós gazdálkodás bevezetésére, vagy az állattenyésztéshez kapcsolódó munkák hatékonyabbá tételére. Illés Zoltánt, az AGROTEC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdezte Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője, hogy vajon ki tudják-e használni a hazai vállalkozások az üzemméretüknek megfelelően ezeket a lehetőségeket. Milyen szempontok szerint döntenek a gazdák és egy olyan nagy múltú gépforgalmazó, mint az AGROTEC, miként tudja támogatni a fejleszteni kívánó gazdaságokat?

MMG - Direkt | A megfelelő gép, a megfelelő munkára, a megfelelő támogatással| Illés Zoltán, AGROTEC

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Csokimikulás-gyártásban nagyhatalom vagyunk

Tavaly a koronavírus-járvány negyedik negyedévi hulláma ellenére sem csökkent a hazai csokoládéfigura-vásárlás; a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint idén is azonos, vagy növekvő kereslet várható. Évente több millió, hivatalos nevén „üreges formacsokoládé figurát” értékesítenek Magyarországon.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.