Viszont a gyulatanyai fajtakísérleti állomáson a kukorica még mindig fotoszintetizált. Ennek megfelelően viszonylag elfogadható termésre számítanak. A mostani bemutatkozó nemzetközire sikeredett, mert a Partiumból is jöttek gazdák. Az eseményen részt vett Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Tudósítónk ezúttal a GOSZ-elnök előadását ismerteti részletesen. A kísérletet vezető Augusztinyi András, aki magánvállalkozóként viszi az egész munkát, most elsősorban arról beszélt, hogy a kis- és mezoparcellás kísérletekben mennyire látványos az öntözés hatása – és hogy mennyire kifizetődő.
Kis parcellából 3 ezer, mezoparcellából 50 kísérleti táblát állított be a 10 hektáros telepen. Júniusban, a nővirágzás kezdetén sikerült 30 milliméter vizet kijuttatni ebben az évben.
Ezután, még júliusban, természetes csapadékot is kapott a terület. Ennek ellenére a 2021-es év minden várakozást alulmúló kedvezőtlen hatásai érzékelhetők a kísérlet átlagában. Tavaly a kukorica átlaga meghaladta a hektáronkénti 12 tonnát Gyulatanyán, de most legfeljebb 9-10 tonnára számítanak. Tehát az évjárat körülbelül 20-30 százalékot rontott a lehetőségeken.
Szeptember 16-án a legrövidebb tenyészidejű szuperkoraiak szemnedvesség-tartalma már csupán 15 százalékot mutatott, a várható termésük 7-8 tonna körül alakult. Ugyanakkor a FAO 500-asok szemnedvesség-tartalma még mindig 30 százalékos vagy még több volt. Azok hektárra számolt idei termése meghaladja a 10-11 tonnát.
Tavasszal április 20-25. között került sor a kukorica vetésére, ami a száraz hidegben nehézkesen, vontatottan kelt. Talajfertőtlenítést alkalmaztak, de más rovarkártevők (kukoricamoly, kukoricabogár) ellen nem kellett védekezniük. Gyulatanyán október 10–15. táján várható a betakarítás, legalábbis a növények szeptember közepi állapota erre engedett következtetni.
Petőházi Tamás hozzászólásában emlékeztetett rá, hogy ő immár két évtizede jár a gyulatanyai bemutatókra, és hogy számára ez a rendezvény mindig egyet jelentett a hasznos gondolatok cseréjével. Szólt továbbá a gazdák számára a közeljövőben megnyíló lehetőségekről. Eszerint 2025-ig kiírják az új AKG-t, amivel a Magyarországon jelenleg ilyen módon hasznosított 694 ezer hektárt megkétszerezik.
Mint mondta, érdemes elmélyedni a pályázati feltételekben, és aki talál köztük számára vállalhatót, az nagy felületen sok támogatáshoz juthat a 3 éves ciklusokban. Előreláthatóan pályázatdömping kezdődik a magyar mezőgazdaságban 2025-ben.
A GOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy árbevételben számolva a magyar gazdák 100-150 ezer forinttal, 300-500 euróval kevesebbet termelnek hektáronként, mint nyugat-európai társaik, és a versenyhelyzetben ez a lemaradás nem tartható sokáig. Nekünk most a költségek növekedése nélkül kellene egyre nagyobb árbevételt elérnünk, ami, bár nem egyszerű, de megoldható. Mindenekelőtt a szakmaiság erősítésére és precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazására hívta fel a figyelmet ennek érdekében.
A világ gabonatermesztéséről szólva bejelentette, hogy 2021-ben 789 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be a Földön. Ez azt jelenti, hogy a termelése változatlanul nő – igaz, a fogyasztása is évről-évre egyre nagyobb. Mindez nem okozna gondot, ha megfelelő mennyiségű átmenő készletünk volna. Most ez 300 millió tonna (az összes magyar termés 5 millió tonna), ami rosszabb esetben csökkenést, jobb esetben stagnálást jelent.
A kukorica ez évben várható globális termése 1190 millió tonna, ami fokozatos növekedést jelez. Ugyanakkor 2016 óta, az akkori 391 millió tonnáról mostanra 292 millió tonnára esett vissza az átmenő készlet. A kukorica árának az emelkedése 2020. júliusában kezdődött, és a mai napig tart, helyenként már drasztikussá vált. Sajnos a magyar kukoricapiac is e helyek közé tartozik, mert a korábbi, 7 tonnás országos átlag az utóbbi időben 6,6 tonnára csökkent – és nem biztos, hogy ez volt az utolsó lépés ebbe az irányba.
A Föld északi féltekéjén 16-17 millió tonnával kevesebb kukorica termett a legutóbbi szezonban, ami ugyancsak növelte az árát. A déli féltekén a 2021-es aratás befejezésekor kiderült, hogy ott is kevesebb gabona termett, ami tovább erősítette a hiánypszichózist. Ausztráliában a termés kicsit jobban alakult, viszont ők nagyon vigyáznak a készleteikre, egyelőre nem dobnak árut a piacra. Viszont Kína a korábbinál is 18-20 millió tonnával több kukoricát vásárolna, ami szintén a keresleti oldalt erősíti.
A búza tonnánkénti ára meghaladja a 80 ezer forintot a piacon, őszi káposztarepce pedig nem kapható.
Utóbbiból a tavalyi 258 ezer hektár helyett csupán 240 ezer hektárt vetettek a gazdák az idén. Ennek egyik fő oka a csávázás megszüntetése. Kukoricából 1,037 millió hektárt vetettünk, napraforgóból 650 ezret (a termésátlaga várhatóan 2,7 tonna lesz), szóját pedig 63 ezer hektáron termeltünk, és átlagosan 2,6 tonnára számíthatunk belőle.
Búzából ezen az őszön 950 ezer hektár a vetési szándék, amiből szeptember közepére 110 ezer hektárt már elvetettek. Ezek nyilván hibrid búzák. A jelenlegi helyzetben minimális célként azt fogalmazta meg a GOSZ elnöke, hogy jó volna, ha a mostani viszonyok között talpon tudna maradni, nem dőlne be a szántóföldi növénytermesztés. A pesszimista várakozás magyarázata, hogy nemcsak a terményárak növekedtek, hanem romlott a forint árfolyama az euróhoz képest, ami tovább súlyosbítja azt, hogy egyes inputanyagok ára megkétszereződött.
MMG Direkt
Idén számos területen nyílt lehetőség a gazdák számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, melyek elengedhetetlenek a versenyképességük megőrzésére. Ültetvények gépeinek korszerűsítésére épp úgy nyílt pályázat, mint a precíziós gazdálkodás bevezetésére, vagy az állattenyésztéshez kapcsolódó munkák hatékonyabbá tételére. Illés Zoltánt, az AGROTEC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdezte Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője, hogy vajon ki tudják-e használni a hazai vállalkozások az üzemméretüknek megfelelően ezeket a lehetőségeket. Milyen szempontok szerint döntenek a gazdák és egy olyan nagy múltú gépforgalmazó, mint az AGROTEC, miként tudja támogatni a fejleszteni kívánó gazdaságokat?
youtube://v/K18tNopkREs
