Back to top

Amikor a gyökereket metsszük...

A gyökérmetszésről jóval kevesebb szó esik, mint a föld feletti fás részek alakításáról. Ez nem csoda, hiszen a gyökerek az esetek többségében a föld alatt vannak (kivéve léggyökerek, kapaszkodó gyökerek), így jórészt hozzáférhetetlenek. Ám olykor szükség van a metszésükre.

Szabadgyökerű, földlabdás, konténeres

Szabadgyökerű fák ültetésekor is kell metszeni a gyökeret, ezzel intenzívebb növekedésre sarkalljuk
Szabadgyökerű fák ültetésekor is kell metszeni a gyökeret, ezzel intenzívebb növekedésre sarkalljuk
Fotó: youtube
Régebben a gyümölcsfákat, díszcserjéket és díszfákat szabadgyökerű formában árusították. Ez azt jelentette, hogy a növényeket szabad földben felnevelték, majd amikor elérték az eladási méretet, lombtalan állapotban, azaz késő ősszel, vagy kora tavasszal kitermelték, és így, szabad gyökérrel kerültek a vevőkhöz.

Amíg nem lettek elültetve a végleges helyükre, a növények gyökereit nedves fűrészporban, vagy homokban kellett tartani, hogy a gyökerek nehogy kiszáradjanak.

Ennél a módszernél már fejlettebb a földlabdás kitermelés, amikor a gyökereket földlabdával körülvéve, jutaszövetbe csavarva árusítják, dróthálóval körbefogva, ami megtartja rajta a földet. Még jobb megoldás a konténeres tartás, ahol nagy cserépben nevelik a növényeket, így tavasztól őszig bármikor kiültethetők, hiszen gyökérsérülés nincs ilyen esetben az átültetéskor, így a fejlődésük sem torpan meg.
A szabadgyökerűen kitermelt növényeket a gyökerek sérülése miatt csak tavasszal és ősszel, lombtalan állapotban lehet ültetni, így eladni is, ezért ezt a módszert ma már kisebb arányban alkalmazzák. Jelentősége még napjainkban is abban van, hogy a szabadgyökerű növény olcsó, könnyen szállítható, hiszen földet nem kell vinni vele.

Így főleg sövénycserjék, gyümölcsfák esetén találkozhatunk ezzel a megoldással ősszel, a faiskolai árudákban.

Akkor is van ennek jelentősége, ha valahonnan mi magunk akarunk elhozni egy növényt. Ha a vegetációs időszakban, azaz lombos állapotában ássuk ki, a gyökerek egy részének elvesztése miatt valószínűleg a lombját is elhullajtja a növény. Ha ősszel, lombtalan állapotában szedjük ki, és a gyökérveszteséggel arányosan metsszük meg a lombkoronát is, akkor tavasszal, amikor kihajt, arányban lesz a gyökérzet és a lomb, azaz a gyökér el tudja látni az akkor kialakuló lombmennyiséget. Persze ezek az átültetések annál sikeresebbek, minél kisebb egyedet próbálunk meg elköltöztetni.

Miért is metsszük a gyökeret?

Ültetéskor a kis fa koronáját is metsszük, hogy a gyökér- (és kihajtás utáni) lomb arány ideális legyen
Ültetéskor a kis fa koronáját is metsszük, hogy a gyökér- (és kihajtás utáni) lomb arány ideális legyen
Fotó: youtube
Szabad gyökérrel szállított növények gyökerét az ültetés előtt meg kell metszeni, csakúgy, mint a koronát.

A gyökérről először távolítsuk el a sérült, roncsolt részeket. Ha ezzel megvagyunk, a vastagabb gyökérrészeket is kurtítsuk kissé vissza, ezzel fokozottabb gyökérnövekedésre és elágazásra serkentjük majd a növényt.

Vigyázzunk, hogy a gyökerek szállítás alatt se száradjanak ki, ezért tekerjük be fóliába azokat, és tartsuk nedvesen az ültetésig. Ha hosszabb ideig kell így tárolni, akkor a fólia nem jó, mert fülled alatta, ekkor tegyük a gyökérzetet nedves homokba, fűrészporba.

Ültetés előtt a szabadgyökerű növényeket érdemes egy éjszakára vízbe állítani, hogy jól feltöltődjenek vízzel. Ültetés előtt még folyékonyan vizes agyagpépbe is szokás belemártani a gyökereket, amibe gombaölő-szert keverünk. A vegyszer fertőtlenít, elpusztítja a kórokozó-, és rothadást előidéző gombákat, az agyagnak meg nagyon jó a vízmegkötő képessége. A gyökérmetszéskor figyeljünk arra hogy a lomb és a gyökér arányos legyen, és mindkettőből metsszünk valamennyit, azért hogy ezzel serkentsük majd az intenzívebb növekedést kihajtáskor.

Alávágásos gyökérmetszés

Az alávágásos gyökérmetszés érdekessége, hogy a növény a talajban van, és ott is marad, amikor ezt végezzük. Ez egyébként egy célgépekkel jól kifejlesztett üzemi technológia is, amit nagyméretű fák eladásra, azaz áthelyezésre történő nevelésénél is alkalmaznak.

Házikertben ez akkor lehet érdekes, ha tudjuk, hogy egy növényt pár hónappal, vagy akár egy évvel később át szeretnénk ültetni. A kertben, szabadban élő növények gyökérzete sokkal szerteágazóbb, és távolabbra nyúlik a növény tövétől, mint ha ugyanazt a példányt cserépben tartanánk, hiszen utóbbi esetben a cserép korlátozza, hogy meddig növekedhetnek a gyökerek.

Ez a szerteágazás egyrészt előnyös, hiszen így nagyobb területről képes a növény összegyűjteni a számára szükséges vizet és tápanyagokat. Átültetéskor viszont ez hátránnyá válik, mert a növény kiásásakor sokkal nagyobb a gyökérveszteség, ami megviseli a növényt, és átültetéskor egy időre visszaveti a fejlődését.

Erre jó az alávágás. A növény körül - minél mélyebben - ásóval több helyen beszúrunk, így elvágjuk az oldalsó gyökereket, ám a növényt ekkor még nem vesszük ki. Mivel így csak a gyökerek egy részét tudjuk átvágni, ez általában nem okoz lankadást vagy egyéb kedvezőtlen tünetet. Ám az újonnan növekvő gyökerek a tő környékén fognak koncentrálódni, azaz, ha pár hónappal később kivesszük ezt a növény, és átültetjük, sokkal kevésbé viseli meg, mert az alávágás miatt sokkal több gyökeret tudunk kivenni a növénnyel.

Az alávágás kifejezés kissé megtévesztő, hiszen házilag csak oldalt tudjuk megvágni a gyökereket, mert nem férünk ásóval a növény alá, illetve ha igen, akkor már kiszedtük, ami ekkor még nem cél. Az üzemi technológiánál azonban a gép egy félkör alakú óriási késsel teljesen körbevágja a földlabdát, így az alá is vág a gyökérzetnek; innen az elnevezés.

A cserépbe beleöregedett gyökerek alig fejlődnek, de egy metszéssel és átültetéssel beindíthatjuk ezeket
A cserépbe beleöregedett gyökerek alig fejlődnek, de egy metszéssel és átültetéssel beindíthatjuk ezeket
Fotó: youtube

Cserepes növények gyökérmetszése

Alkalmanként cserepes növényeknél is szükséges lehet a gyökérmetszés.

Egyik ilyen eset, amikor megveszünk egy konténeres, cserepes növényt, és amikor kiültetnénk, vagy átültetnénk látjuk, hogy a gyökerei sárgák-barnák, tömörödöttek, azaz az egész cserép szinte gyökérrel van tele, föld már alig van benne.

Ennek az lehet az oka, hogy az adott növényt sokáig nem tudták eladni, és „beleöregedett” a cserepébe.

E gyökerek nehezebben regenerálódnak, lassabban indulnak növekedésbe, ezért érdemes kicsit körbefaragnunk ezeket, hogy e vágásokkal fokozott növekedésre és elágazásra serkentsük.
Másik eset, amikor nagyméretű cserépben, vagy dézsában nevelt növényeinket már képtelenség még nagyobb edénybe ültetni, mert azzal mozgathatatlanná válnának. Ekkor vegyük ki a cserépből a növényt, faragjuk körbe a gyökerét, majd tegyük vissza ugyanabba a cserépbe vagy dézsába, és a gyökerek szélső lefaragásával nyert helyre tömjünk friss virágföldet. Látványosan meghálálják növényeink az ilyen gondoskodást. Ám ezt inkább tavaszra időzítsük majd, mert a téli növekedés nem előnyös a fényhiányos időszak miatt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.