Back to top

Disznók segítik a leszállópályák biztonságát

Új madárriasztó projekt indul az Amszterdam melletti Schiphol repülőtéren, a kifutópályák között legelésző sertések gondoskodnak az utazók biztonságáról.

Az amszterdami Schiphol repülőtér több mint százéves, és Európa egyik legnagyobb repülőtere. Schipholon naponta mintegy 630 repülőgép száll le és fel, az utasforgalom óriási, évente mintegy 72 millió ember) fordul meg itt. Területe 2 787 hektár, és 4 méterrel a tengerszint alatt fekszik.

Schiphol madártávlatból
Schiphol madártávlatból

Sok más repülőtérrel ellentétben azonban itt a kifutópályák és a bekötőutak között megművelt földek, rétek, vízelvezető árkok és a Hollandiában népszerű csatornák találhatók.

A sok zöldterület viszont némi kockázatot is rejt magában. A Schiphol közvetlen közelében legelésző tehenek valószínűleg nem tudnak átjutni a kerítésen a kifutópályára, de a szárnyas állatok számára ez nem jelent problémát.

Tudjuk, milyen veszélyes a madarak jelenléte a repülőtereken - rájuk és a repülőgépekre nézve. A biztonság fenntartása érdekében a repülőtéri hatóságok különböző intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a madarakat a lehető legtávolabb tartsák a gépektől. Jelenleg húsz madárellenőr van, aki nyomon követi az állatok tevékenységét, a nap 24 órájában dolgoznak, és különböző technológiákat, többek között speciális hangokat, lézersugarakat használnak a madarak elriasztására.

Vannak más intézkedések is, amelyekkel a repülőtértől távol tartják a madarakat, például speciális, élvezhetetlen fűfajták vetésével. De nem mindenhol működik ez a módszer, mert a repülőtéren és környékén is vannak megművelt földek.

Szeptember végén a cukorrépát a repülőtér leghosszabb, közel 4 km hosszú kifutópályája közötti kéthektáros területen takarították be. A növényi maradványok nagyon vonzó táplálékot jelentenek a környező madárrajok, különösen a libák számára.

2018-ban például 10 000 repülésenként 6,6 összeütközést jelentettek a libák és a repülőgépek között.

A madarak elriasztása és a betakarítási maradék elpazarlásának elkerülése érdekében húsz sertést engedtek be a mezőre. Josse Haarhuis gazda, a sertések tulajdonosa elmondta, hogy a sertések jelenléte elegendő ahhoz, hogy a vadludak és más madarak ne szálljanak le a mezőre. Ráadásul, ha a nyáj megeszi a répa összes maradékát, a libáknak nem lesz okuk arra, hogy pont ott szálljanak le. A gazda optimistán tekint a kísérlet sikerére, a sertések pedig, mint sejthető, örülnek a hatalmas új ketrecnek. A kísérleti projektet a holland Infrastrukturális és Vízügyi Minisztériummal együttműködésben hajtják végre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Elektromos kamiont állít forgalomba egy magyar cég az Aldinak

Az Aldi a magyarországi kiskereskedelmi cégek közül elsőként állít napi rendszeres forgalomba e-kamionokat a WIN Capital segítségével.

Kevesebb burgonya termett Európa nagyjainál

Szándékosan visszavettek a termőterületből a nagy északnyugat-európai burgonyatermesztő országokban, ellenben – mivel jobb termést takarítottak be, mint tavaly – a betárolt burgonya mennyisége nem lett arányosan kevesebb.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.