0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Disznók segítik a leszállópályák biztonságát

Új madárriasztó projekt indul az Amszterdam melletti Schiphol repülőtéren, a kifutópályák között legelésző sertések gondoskodnak az utazók biztonságáról.

Az amszterdami Schiphol repülőtér több mint százéves, és Európa egyik legnagyobb repülőtere. Schipholon naponta mintegy 630 repülőgép száll le és fel, az utasforgalom óriási, évente mintegy 72 millió ember) fordul meg itt. Területe 2 787 hektár, és 4 méterrel a tengerszint alatt fekszik.

Sok más repülőtérrel ellentétben azonban itt a kifutópályák és a bekötőutak között megművelt földek, rétek, vízelvezető árkok és a Hollandiában népszerű csatornák találhatók.

A sok zöldterület viszont némi kockázatot is rejt magában. A Schiphol közvetlen közelében legelésző tehenek valószínűleg nem tudnak átjutni a kerítésen a kifutópályára, de a szárnyas állatok számára ez nem jelent problémát.

Tudjuk, milyen veszélyes a madarak jelenléte a repülőtereken – rájuk és a repülőgépekre nézve. A biztonság fenntartása érdekében a repülőtéri hatóságok különböző intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a madarakat a lehető legtávolabb tartsák a gépektől. Jelenleg húsz madárellenőr van, aki nyomon követi az állatok tevékenységét, a nap 24 órájában dolgoznak, és különböző technológiákat, többek között speciális hangokat, lézersugarakat használnak a madarak elriasztására.

Vannak más intézkedések is, amelyekkel a repülőtértől távol tartják a madarakat, például speciális, élvezhetetlen fűfajták vetésével. De nem mindenhol működik ez a módszer, mert a repülőtéren és környékén is vannak megművelt földek.

Szeptember végén a cukorrépát a repülőtér leghosszabb, közel 4 km hosszú kifutópályája közötti kéthektáros területen takarították be. A növényi maradványok nagyon vonzó táplálékot jelentenek a környező madárrajok, különösen a libák számára.

2018-ban például 10 000 repülésenként 6,6 összeütközést jelentettek a libák és a repülőgépek között.

A madarak elriasztása és a betakarítási maradék elpazarlásának elkerülése érdekében húsz sertést engedtek be a mezőre. Josse Haarhuis gazda, a sertések tulajdonosa elmondta, hogy a sertések jelenléte elegendő ahhoz, hogy a vadludak és más madarak ne szálljanak le a mezőre. Ráadásul, ha a nyáj megeszi a répa összes maradékát, a libáknak nem lesz okuk arra, hogy pont ott szálljanak le. A gazda optimistán tekint a kísérlet sikerére, a sertések pedig, mint sejthető, örülnek a hatalmas új ketrecnek. A kísérleti projektet a holland Infrastrukturális és Vízügyi Minisztériummal együttműködésben hajtják végre.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu