Back to top

Főszerepben a hatékony kommunikáció

Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel címmel konferenciasorozatot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A kecskeméti tanácskozáson elsősorban település- és városgazdálkodási szakemberek, tervezők és díszfaiskolai termelők, kereskedők vettek részt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt szeretné elérni, hogy a hazai zöldfelület-gazdálkodás növényszükségletét mind inkább a hazai faiskolákból, dísznövénytermesztő üzemekből elégítsék ki, ezért ösztönzi a hatékonyabb kommunikációt az ágazat szereplői közt. Ugyanakkor a súlyosbodó klímaválság miatt változtatni kell a települések zöldfelület-gazdálkodásán is, így ehhez kapcsolódó tartalmas előadásokat és fontos információkat is hallhattak a szakmai rendezvény résztvevői.

Egységes vélemény kell

A pandémia miatt félbeszakadt, ám most folytatódó konferenciasorozatot Zászlós Tibor nyitotta meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke emlékeztetett, hogy a jelen lévő szakemberek kitartásának, szorgalmának és tudásának köszönhetően folyamatosan növekszik a díszkertek, a zöldfelületek és a szakma elismertsége és megbecsülése.

Korábban a konyhában hasznosítható gyümölcs és zöldség volt a kert értéke, és sokáig háttérbe szorultak az esztétikai és más jellegű igények.

Idővel azonban a városlakók igénye változott, a faluk szerepe is átalakul, egyre inkább lakóövezetté minősülnek, és ezzel növekszik az elvárás, hogy esztétikus, könnyen fenntartható, kikapcsolódást nyújtó kertek, parkok, zöldterületek, terek alakuljanak ki.

A zöldfelületek tervezése, kivitelezése és fenntartása a világ egyik legkreatívabb, legcsodálatosabb hivatása, megálmodni, hogy hogyan fog kinézni egy kert a különböző évszakokban, ez egyfajta művészet. Zászlós Tibor ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra is, hogy a szakmának nagyon sok feladata van, amelyek egy részét csak összefogással lehet megvalósítani. Egy irányba mutató törekvésekkel és az érintettek egységes véleményével lesz eredményes a kommunikáció a döntéshozók előtt is. Éppen ezért kiemelten fontos a szakmai szervezetek, a kamara megbecsülése.

A rendezvény házigazdája a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete volt.

Gáspár Ferenc megyei elnök kiemelte, hogy a tanácskozás előadásai segítik a szakembereket, miként tudják a települések zöldfelületeit úgy megőrizni és növelni, hogy azok alkalmassá váljanak a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására, és hosszú távon javítsák a mikroklímát.

Rugalmasabb tervezés

Valóban komoly gond, hogy növényhiány van, ám az jellemzően a legnépszerűbb 15-20 konkrét fajtára vagy méretre igaz, hangsúlyozta Rónai Gergely. Ennek egyik oka, hogy a tervezők sablonos, egysíkú, megszokott, rutinból összeállított növénylisták alapján dolgoznak, és a faiskolák gyakran csak éppen azt az egy méretet vagy fajtát nem tudják adni a tervezőknek, pedig lenne lehetőség a növények helyettesítésére. Az egyesület ezen a téren erősebb párbeszédet szeretne kezdeményezni a díszfaiskolások és a települések között, hiszen számtalan jó fajtát termesztenek a faiskolák, és belátó, rugalmas tervezéssel, kellő nyitottsággal orvosolható lenne a jelenlegi hiány. Erre a gazdaságiak mellett a klimatikus okok miatt is szükség lenne.

Már értik, mit jelent

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi szervezetének elnöke gondolatébresztő előadásában azt foglalta össze, mennyire fontos a zöld szakma identitásának megtalálása, hiszen messzire nyúlik a jelentősége annak, hogy a szakma hova helyezi magát. A zöldgazdálkodás, a zöldgazdász szakma nem azonos a díszkertész szakmával, hiszen az előbbinek sok olyan szereplője is van, akik nem a kertészkedés révén kapcsolódnak az ágazathoz.

A városi zöldfelületek tervezése, létrehozása, fenntartása túlmutat a kertészeti vagy biológiai alapokon.

Noha az ágazat érintettjeit összefogó szervezet létrehozásának idején még csak elgondolás, törekvés volt a zöld szakma minél kifejezőbb és pontosabb megfogalmazása, napjainkra sikerült elérni, hogy mindenki érti és megérti, mit is jelent. Ezzel párhuzamosan az emberek figyelme folyamatosan a zöld szakmára terelődik, és megértik, miben különbözik ez az ágazat a hagyományos mezőgazdasági ágaktól. Az ágazat szakemberei nem fizikai értelemben vett, hanem egyfajta mentális, lelki táplálékkal szolgálnak, azonban még ennél is fontosabb a szakma átvitt értelemben vett közegészségügyi szerepvállalása.

A szakmaközi szervezet elnöke szerint idő kellett ahhoz, amíg – részben ezeknek a szemléletbeli változásoknak köszönhetően – megérett a társadalom arra, hogy Magyarország is kapcsolódjon a Több zöld várost Európának programhoz, és az emberek megértsék és elfogadják a kezdeményezés célkitűzéseit.

Ez a program is egyfajta visszaigazolása annak, hogy a szakmai öntudat megtalálása és a szakmai identitás meghatározása számtalan lehetőséget teremt, mondta az előadó.

Az emberek többsége ma már városokban él, és ez sok gondot szül, tette hozzá, mert a városi élet feltételei, körülményei egyáltalán nem az ember biológiájának megfelelőek. Az új, Európai Unió által támogatott Több zöld várost Európának program fő célja a figyelemfelkeltés, a szakmai párbeszédek kezdeményezése, folytatása, amely minden szempontból motiválhatja a szakmát és a nagyközönséget is.

A nemzetközi politikai tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy Európa magasabb életszínvonalú felén a zöld szemlélet régóta olyan hangsúlyt kap, hogy az már a kormányzati döntéseket is alapvetően befolyásolja, emelte ki Orlóci László. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy néha felülemelkedjünk az egyéni érdekeken, csak így lesz a közös törekvéseknek olyan pozitív visszacsatolása, ami később az egész szakma jövőjét kedvezően befolyásolja.

Fontosak a szakmai viták, a fórumok, a párbeszédet pedig az összes érintett szervezettel együtt kell tovább folytatni.

Növényéhség

Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke a faiskolák zöldfelület-gazdálkodásban betöltött szerepe mellett azokat a feladatokat foglalta össze, amelyeknek a megoldása segítséget adhatna mind a mintegy háromszáz díszfaiskolai termelőnek, mind pedig a településeknek. Minden díszfaiskolai termelő érzékeli, hogy a koronavírus-válság alatt szárba szökkent környezetszépítő törekvések, illetve a klímaérzékenység fölerősítették egymást, ennek hatására növényéhség alakult ki nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Azt pedig a városok, települések vezetői, a döntéshozók is látják, hogy a beruházások esetenként nem úgy alakulnak, ahogy szeretnék. A faiskolások legnagyobb kihívása jelenleg a megfelelő minőségű árualap megteremtése, amit tovább nehezít, hogy a kiszámíthatóságot, vagyis a hosszú távú stratégiát lehetővé tevő állandó és biztos kereslet továbbra sem jellemző a faiskolai kereskedelemben, emiatt a termelők is minden évben rengeteg kockázatot vállalnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban jellemzően csak a rövidebb tenyészidejű kultúrák – egynyári vagy évelő növények – termesztőivel kötnek szerződést a települések.

Nagy segítség lenne, ha a települések „felvevőpiacként” jelennének meg a faiskoláknál. Ebben a kérdésben a saját erőforrásainkat sem szabad szem elől téveszteni, azaz fontos lenne, hogy a városok vezetői, döntéshozói lehetőleg a közelükben működő faiskolai vállalkozásokat részesítsék előnyben. Ehhez szemléletbeli változásokra is szükség van, fontos meglátni a regionalitásban rejlő előnyöket.

Ugyanakkor a magyar áruk minősége a nemzetközi piacon is megállja a helyét. Már van arra példa hazánkban is, hogy nagyon jó minőségben, nagy mennyiségben termelő – mégis önmagukat kicsinek érző – családi vállalkozások társultak annak érdekében, hogy kilépjenek nemzetközi színtérre. Kemény, szorgos munkával, tíz éven át folyamatosan jelen voltak a nagy nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken, aminek beérett a gyümölcse, ezek a termelők ma már angliai, németországi piacra tudnak termelni. Kitartó jelenléttel és jó minőségű áruval tehát a nemzetközi ajtók is kinyílnak.

Ezek a cégek példaértékűen felzárkóztak, és olyan árualapot kínálnak, amelyből szabadabban és rugalmasabban elégíthetik ki a nemzetközi és a hazai igényeket.

A rendezvényen hasznos információkat hallhattunk a zöldfelület-gazdálkodás újabb kihívásairól Lukács Zoltán, a NAK Dísznövény Alosztálya és a Magyar Faápolók Egyesülete elnökének előadásában. Farkas Barta Katalin, a 10 Millió Fa Alapítvány kurátora, a 10 Millió Fa – Kecskemét Egyesület elnöke az esőkertek építésének lehetőségeiről számolt be, míg Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoportjának vezetője a fővárosi szakfelügyelet munkáját foglalta össze. Mindhárom témát lapunk későbbi számaiban fejtjük ki bővebben.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Elektromos kamiont állít forgalomba egy magyar cég az Aldinak

Az Aldi a magyarországi kiskereskedelmi cégek közül elsőként állít napi rendszeres forgalomba e-kamionokat a WIN Capital segítségével.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.