Back to top

Egyre több a bioalma, de lesz-e, aki megveszi?

Klímasemlegesség, regionalitás, egészséges táplálkozás… Ezen jelszavak szellemében, no meg a hagyományos termesztés válsága miatt nőtt meg a bioalma részaránya az európai termesztőkörzetekben, néhol már a piacra kerülő mennyiség 20%-a bio. Muszáj lesz elérni, hogy a fogyasztás is lépést tartson ezzel a boommal, de hogyan?

A nemzetközi zöldség-gyümölcs frissáru-kereskedelem szakportáján, a fruchthandel.de oldalon olvasható egy cikk, amelyben az AMI (agrárpiaci információkat gyűjtő és elemző németországi intézet) adataira hivatkozva azt fejtik ki, hogy Olasz- és Franciaországban

kis híján megduplázódott a bioalma-termesztő felület az utóbbi öt évben, és most reménykednek, hogy vevő is lesz a termésre.

A folyamat oka pedig nem kis részben az, hogy a konvencionális termesztés évek óta problémákkal küzd, minden szüretkor elkezdődik a mizéria a termesztési költségeket sem fedező árak miatt. Ezért egyre többen fordultak a bio irányába.

A piac pedig nem feltétlenül követi ezt a rohamos fejlődést, pláne, hogy az új európai zöld megállapodás hatására tovább folyhat az átállás a biotermesztésre. Nagy kérdés, hogy miként kell majd mindennek a piacát megszervezni, és fel lehet-e lelkesíteni a fogyasztókat a kétségtelenül drágább biotermékek nagyobb arányú fogyasztására. Németországban például 2020-ban 152 millió eurót költött a lakosság bioalmára, 2016-ban még csak 81 milliót.

Vajon, folytatódik-e ez a trend, sikerül-e új vevőket megnyerni, vagy muszáj lesz mérsékeltebb áron adni a bioterméket, teszik fel a kérdést a szakemberek.

Az AMI adatai szerint 2020-ban EU-szerte 57 ezer hektáron termett bioalma, ami 23 ezerrel több, mint 2015-ben. Franciaországban több mint 14 ezer hektáron termesztenek, Olasz- és Lengyelországban is több mint 8 ezer hektáron szednek bioárut; Németországban 7200 hektárról tudnak, ez a teljes almatermő felület 20%-a, nagy része nem intenzív művelésű.

Ugyancsak az AMI adatai szerint az EU-ban jelenleg 600 ezer tonna bioalma terem, és ez a következő három évben 800 ezerre nőhet, olvasható a fruchthandel.de cikkében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Kevesebb burgonya termett Európa nagyjainál

Szándékosan visszavettek a termőterületből a nagy északnyugat-európai burgonyatermesztő országokban, ellenben – mivel jobb termést takarítottak be, mint tavaly – a betárolt burgonya mennyisége nem lett arányosan kevesebb.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.