Back to top

Emese álmától a gibanicáig

Több mint százöt hazai és határon túli termelő portékái, gyógynövények, havasi mézek, erdei és termesztett gyümölcsökből készített lekvárok, szörpök, kézműves sajtok és csodaszép kézműves termékek várják az OMÉK látogatóit a B pavilon „Kárpát-medence kincsei” elnevezésű kiállításán.

Az eseményen készült fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

Megkóstolhatják Muravidék, Drávaszög, Vajdaság, Erdély, Partium, Kárpátalja, Felvidék különleges ízvilágú helyi termékeit, és ma már alig ismert régi mesterségek képviselőit figyelhetik meg munka közben. Bemutatkoznak a történelmi borvidékek, és egészséges élelmiszerek teljes tárházát kínálják a biogazdálkodók.

Bereczki István, a Kárpátaljai Magyar Borászok vezetője nem először jár az OMÉK-en, mégis azt mondja, fantasztikus élmény, hogy a Kárpát-medence finomabbnál finomabb termékei között mutathatják be sajátjukat.

Ők az egyesület borát állítják ki, amely az „Emese álma” elnevezést kapta, és hivatalosan is elismerték az Ukrajnában januárban bevezetett borminősítési rendszerben.

Bereczki István és felesége a Beregszász melletti Nagymuzsalyról
Bereczki István és felesége a Beregszász melletti Nagymuzsalyról
Fotó: Czifrik Kati
Az egyesület tagjai tavaly megegyezés szerint egy időben szüreteltek különféle fajtákat – olaszrizlinget, furmintot és királyleánykát -, amelyeket közösen préseltek és érleltek. Így született az Emese álma, amelyet fontos mérföldkőnek tekintenek abban a közös munkában, hogy felélesszék a történelmi borvidék minőségi hagyományait. Bereczki István feleségével érkezett a Beregszász melletti Nagymuzsalyról, ahol turizmussal és borászattal foglalkoznak. Márciusban Kárpátalján egyedüli kis borászatként kaptak engedélyt nemzetközi forgalmazásra.

Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, falugazdász
Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, falugazdász
Fotó: Czifrik Kati
Szlovéniából jött Farics Dorisz, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, aki falugazdászként és egy szőlőtermelő egyesület vezetőjeként is segíti a szlovéniai magyarokat. Az Agrárminisztérium szakmai partnerségében rendszeresen jár anyaországi bemutatkozásokra.

Az OMÉK-re két termelővel érkezett. Arónia, vagyis fekete berkenye italokat, kiadványokat, könyveket, turisztikai ismertetőket kínál, egyszóval „mindent, ami a magyarsággal kapcsolatos Szlovéniában, a Muravidéken.”

Vele érkezett a magyar-szlovén vegyes házasságból született Horváth család, akik

elképesztően finom sáfrányos akácmézet, sáfrányos tojáslikőrt, citromos zsályalikőrt és muravidéki gibanicát, azaz százrétű rétes hoztak.

Aki eljut az OMÉK-ra, annak ezeket feltétlenül meg kell kóstolnia, és meg kell ismernie a vidám és kedves kiállítókat is!

Horváth József és felesége, Icuka maguk termesztik a sáfrányt, amivel termékeiket egyedivé varázsolják
Horváth József és felesége, Icuka maguk termesztik a sáfrányt, amivel termékeiket egyedivé varázsolják
Fotó: Czifrik Kati

Király Levente fafaragó Szovátán készít hagyományos kopjafákat sóvidéki mintákkal, amelyekről szívesen mesél. Amelyik kopjafa tulipánban végződik, az általában női elhunytra, míg a golyóban végződő férfira utal. A csillag, a bástya gyakran győzelmet, a nyakas rész pedig az elhunyt "erős, székely jellemét" szimbolizálja. A mester apjától és nagyapjától sajátította el a fafaragást. Meséli, hogy a cserefa, illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze". Nem a faragásból él, de évi 4-5 megrendelése még van. Egész évben várja a látogatókat otthon, "kifaragott múzeum” házában, ahol az anyaországból is gyakran fogad fiatalokat, hogy az ősi mesterségre tanítsa őket.

A "cserefa", illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze"
A "cserefa", illetve tölgyfa kopjafák igen időtállók, de az alapanyagot nem könnyű beszerezni, és legalább 4-5 évet kell száradnia, hogy ne "repedjen össze"
Fotó: Czifrik Kati

A Hargita megyei Szentábrahámi Gyógynövényes kertet képviseli Pál Miklós, aki nagyon finom hecsedli teát kínál. Az egyhektáros ökológiai gazdaságra alapuló manufaktúrában szinte minden terméket kézzel szednek, illetve vadon gyűjtenek be.

Az OMÉK-on gyógynövényeket, fűszereket, fűszersókat árulnak. „Furfangos székely” elnevezésű keverékük csak gyógynövényekből áll, de a zsíros kenyértől a paprikás krumpliig „mindent megbolondít”.

Pál Miklós és a kihagyhatatlan hecsedlitea
Pál Miklós és a kihagyhatatlan hecsedlitea
Fotó: Czifrik Kati
Termelői piacokon, gyógynövényboltokban és online is forgalmaznak Magyarországon.

Méhészeti és tejtermékeket, valamint biozöldségeket hozott Szabó László és Schmidt Lajos-József a Temesvártól negyven kilométerre fekvő Zsombolyáról, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete képviseletében. Az 1913-ban alapított szervezet a kommunizmus idejében eltűnt, majd a ’90-es években kezdték újból feléleszteni. Közel négyszáz gazdálkodót foglal magában, de Schmidt Lajos-József elnök nagy bánata, hogy mára főként az idősebb, hatvan év fölötti korosztály alkotja a tagságot.

„Talán, ha elmúlunk, meg is szűnik az egész társulat” - mondja.

Temes megyében a szántóföld nagy részét néhány gazda dolgozza, ezer-kétezer hektáros földek találhatók egy-egy gazdaságban.

A fiatalokat más érdekli, aki pedig nem tanul, és mezőgazdasági munkára vállalkozik, az inkább nyugatra megy, ahol többet keres vele. Pedig a bánáti és bácskai az egyik legjobb szántóföld Európában.

Csodálatos termékek, elfeledett mesterségek
Csodálatos termékek, elfeledett mesterségek
Fotó: Czifrik Kati

Komoly gond a munkaerőhiány, az állami támogatások alacsony szintje és hogy a termelői árak nagyon elmaradnak a költségekhez képest, amiben a megkérdezett gazdálkodók szerint nagy szerepe van, hogy az állam korlát nélkül engedi az olcsó import beáramlását.

Schmidt Lajos-József például öt hektáron termel gyümölcsöt, de olcsóbban kerül be a területre a magyarországi és lengyelországi cseresznye, mint amennyiért ő leszedi a fáról.

Szabó László és Schmidt Lajos-József a bánsági magyar gazdák képviseletében
Szabó László és Schmidt Lajos-József a bánsági magyar gazdák képviseletében
Fotó: Czifrik Kati
A Bihar megyében működő Érmelléki Gazdák Egyesülete rendszeresen szervez kézműves és termelői vásárokat a közel háromszáz mezőgazdásznak, akiket összefog.

A kistermelőknek az értékesítésben és az inputanyagok beszerzésében, a nagyszántóföldi gazdálkodóknak pedig elsősorban a naprakész információban és a román nyelvű pályázatok értelmezésében segítenek – mondta el Laskovics István irodavezető.

Az OMÉK-ra hidegen préselt olajokkal, – egyebek mellett termesztett áfonyából készült – lekvárokkal és borokkal érkeztek. A jellemzően fehérbortermelő Érmellék a történelmi Magyarország kiemelkedő borvidéke volt.

A rendszerváltás után hanyatlásnak indult a bortermelés, az elmúlt évtizedben azonban főnixmadárként éled újra, főként azoknak az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat,

például a bakatort, ami a bihardiószegi Zichy gróf révén még a kínai császárhoz is elkerült.

Az érmelléki borvidék főnixmadárként éled újra az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat
Az érmelléki borvidék főnixmadárként éled újra az ambiciózus fiatal termelőknek köszönhetően, akik visszahonosították a hagyományos fajtákat
Fotó: Czifrik Kati
Az érmelléki gazdák standján kapható zakuszka paszujjal, padlizsánnal és gombával is. Tíz termelő közel ötvenféle portékájából lehet vásárolni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.